Keresés a honlapon:

Bak Rita: Csontos Márta 70. születésnapjára készül – interjú

 

 

 

 

Csontos Márta 70. születésnapjára készül – interjú

 

Csontos Márta író, költő, műfordító, irodalomtörténész 2021-ben tölti be 70. életévét. A mini-interjúban a Holdkatlan szerkesztője, Bak Rita faggatta életútjáról, terveiről.

 

Elsősorban a lírában alkottál jelentőset. Miért ezt a műnemet választottad?

Nem könnyű megválaszolni, lényeg az, hogy apró gyermekkoromtól kezdve rengeteget olvastam, meséket, verses meséket, majd később ifjúsági regényeket. Szüleim minden kezdeményezésemben támogattak, látták, hogy az iskolai pályázatokon is szívesen indulok. Átlagon felüli érzékenységgel reagálok a körülöttem lévő jelenségekre és emberi megnyilvánulásokra, így valószínű, hogy ez a túlérzékenység indított el a líra útján.

 

Ki volt az, aki annak idején hitt benned, aki bíztatott.

Gimnáziumi magyar tanárom, Z. Szabó László észrevette átlagon felüli fogékonyságomat, minden írásomat, dolgozatomat felolvastatott az osztály előtt. A gimnáziumban írtam először verseket, de ezek nyomtalanul eltűntek az idők folyamán. Z. Szabó László meghatározó személyiség volt a győri kulturális életben, ma könyvtár viseli Győrben a nevét. A mi korosztályunk rajongásig tudta szeretni tanárait, inspirációjuk meghatározó szerepet játszott a pályaválasztásban.

 

Szegeden élsz, mit jelent számodra Szeged?

Szegeden kezdtem egyetemi tanulmányaimat 1970-ben, a legszebb évek természetesen ehhez a városhoz kötöttek. Egyetemi tanulmányaim során rengeteg pozitív élményben volt részem, nagyszerű tanáraim voltak, hogy csak néhányat említsek: Keserű Bálint, Halász Előd, Kovács Sándor Iván, Szegedi Maszák Mihály, Csetri Lajos. A tudományos diákkörben is tevékenykedtem, ekkor kezdtem angol nyelvű könyvekről ismertetőket írni a Helikon című világirodalmi folyóiratban. Szakdolgozatom is megjelent az Acta Iuvenumban, mely Petőfi Sándor romantikus iróniájával foglalkozott. Itt alapítottam családot, itt születtek a gyermekeim, itt tanítottam hosszú évekig egy gimnáziumban, amire mindig szeretettel gondolok. Ma azonban már nem Szegeden élünk, l7 évvel ezelőtt Sándorfalvára költöztünk, ami neve ellenére egy 9000-es lélekszámú kisváros. Most is naponta járok be Szegedre, a munkát még nem tudtam igazán abbahagyni, egyszerűen feloldódok benne. Sándorfalvának nagy jelentősége van életemben, amióta itt lakunk, azóta egyfolytában írok, vagyis közel húsz éve.

 

Nagy jelentősége van munkásságodban a lírának, de írtál kritikákat, irodalmi tanulmányokat, kulturális esszéket is. Eddig hány köteted jelent meg?

2000 környékén részt vettem egy pályázaton, melyet az Accordia Kiadó hirdetett meg. Ekkor kerültem kapcsolatba Balázs Tibor költővel, irodalomtörténésszel és kiadóval, akinek nagyon sokat köszönhetek. Figyelmemet a filozófia felé fordította, rengeteg filozófia könyvet olvastam, és természetesen nagyon sok verset. Segítségével kaptam először publikálási lehetőséget irodalmi lapokban. Azóta számos, mértékadó folyóiratban jelennek meg írásaim, nyomtatott és online változatban is. Ekkor kezdtem aforizma írással is foglalkozni, mára van három önálló aforizma kötetem Egografia címmel, de Balázs Tiborral is írtunk egy aforizmapárbajt, mely két kiadást is megért.2019-ben megvédtem PhD dolgozatomat, mely Reményik Sándor költészetével foglalkozik. A doktori tanulmányok során recenziókat és tanulmányokat kellett publikálni, ez volt a fokozatszerzés egyik feltétele. Irodalomtörténészként természetes, hogy könyvismertetőket és irodalmi tanulmányokat is írok. Van egy esszé jellegű kötetem is, melyet Payer Imre lektorált, a Szerzők Múzsák, Szenvedélyek ,mely 35 költő múzsatörténetét dolgozza fel Catullustól Dylan Thomas-ig.2020-ban önálló kötet formájában megjelent Reményik tanulmányom a Hungarovox gondozásában. Eddig 16 kötetem jelent meg, a 17. is készül, már a kiadónál van, ennek a címét még nem árulom el, lényeg, hogy a 70. születésnapomra készül. Sajnos Balázs Tibor már négy éve nincs közöttünk, azt hiszem, sok szerző szeretettel emlékezik rá. Irodalomtörténeti munkámban sok segítséget kaptam Sipos Lajostól, aki a témavezetőm volt és Pomogáts Béla és Láng Gusztáv professzoroktól, akik az opponenseim voltak. Tagja vagyok a Magyar Írószövetségnek, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának, a Vörösmarty Társaságnak és a Szegedi Írók Társaságának.

 

Mit jelent számodra az írás?

Az írás egy szükséglet az író emberek számára, egyfajta kommunikáció azzal a belső éneddel, mely mindig gyötör és inspirál, mindig kimondatja veled azokat a dolgokat, melynek szerepe van önnön feszültséged feloldásában. A belső feszültség azonban nem tud a feloldódást követően véglegesen megszűnni, újra meg újra előjön, s ez inspirál új alkotásokra. Valójában a költő elmondja, feltárja azokat az érzéseket, melyek minden ember sajátjai, de soha nem lesznek publikusak. Az írás egy belső örömforrás tehát, önmagaddal folytatott kommunikáció.

 

Mivel foglalkozol mostanában, milyen tervekkel nézel előre?

Említettem, hogy készül a 17. kötetem a születésnapomra, de van egy távlatibb tervem is, melyben a női költők múzsatörténetét szeretném feldolgozni.

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2021-07-01 06:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.