Keresés a honlapon:

Kántor Zsolt: A könyv szabad – Egy vers körbejárása

 

 

 

 

A könyv szabad

Egy vers körbejárása

 

Étel-ital helyett a Szó
táplálta szellemét.
Elfeledte, hogy nincstelen,
hogy csak por és szemét.

Áttáncolt nyomorán: a Könyv
nem hagy szárnyatlanul.
Micsoda szabadság, ha a
Szellem felszabadul!

Emily Dickinson:1586
(Halmai Tamás fordítása)

 

     Ízlésesen szervírozza a költő a témát. Benne van minden, ami minket, irodalmárokat érdekelhet. Tömöríti a történelmet, a természettel egybegyúrva, a logoszt és a sóvárgást. A test és a lélek ellentételezése. A gyarlóság és a jóra való hajlam. A romlandó áhítat, és a frenetikus fenség.

     Benne van a Biblia, a Tóra és az Evangélium. A világ és a szöveg. A testbe rejtett Írás. A Máté gospel boldogmondásai. Amiben elhangzik Jézus szájából, hogy a szellem koldusai (a lelki szegények, Károli fordításában) az igazán boldogok, mert övék a Mennyek Országa. Nekik nincs más kapaszkodójuk, csakis kizárólag az Ige. Ők a szöveg koldusai. A művészet és a vallás rajongói. Zelóták.

     Olvasnak ahelyett, hogy élnének. Elmélkednek ahelyett, hogy cselekednének. Álmodoznak, hogy később még inkább tudjanak nagyot alkotni. Néha háttérbe szorulva, elvonulva a praxis kulisszái mögé. Ők a felszabadult szellem emberei. Az egzisztencián túli folyó szerelmesei. Akik nem maradtak azért szárnyatlanul. Az Íráshoz való ragaszkodásuk, hűségük jutalma, hogy tudnak „repülni”. Gondolkodni.

     S megkapták a szárnyakat végre. S nem kell tanulniuk a felemelkedést. A levegő már ismeri őket. Megtartja a lelket a szellem. A transzcendentális légtér nem hagy leesni. Étel-ital helyett a reflektálás. Hát, abba bele lehet halni, mondják a haspók kritikusok. Enni muszáj. Ott van a kaviár, a tojás, a töltött káposzta és a császár szalonna. A paprika, a paradicsom, a torma. A szellem embere is szereti az élményt. A jóllakottság benne is egy igény. De első helyre teszi a „munkát”. A szívet eteti meg előbb igékkel, utána a szájat. De ne feledjük, a szájban ott a Nyelv. A beszéd? Evés közben is épül belül. A szellemi ember a profán tevékenykedés közepette is a prédikáción töri a fejét. Végül is: az olvasás szerelmese integrálja a tettet az Írásba. Csakis így épülhet fel a vers háza. Az életmű. Mert az Élet az igazi Nagy Mű. (Folyt. Köv.)

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2019-07-04 18:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.