Videó

Szabó Imola Julianna videója




Keresés a honlapon:


Kántor Zsolt: Szellem, tapasztalat: nyelv

 

 

Szellem, tapasztalat: nyelv

 

Georg Wilhelm Friedrich Hegel olvasása

Van egy tér a fejemben, amit szabadon hagytam a gondolkodás számára. Parlagon maradt ugyan egy darabig, de a Beszéd mégiscsak vetni kezdett valami magot az emlékezet földjébe. Majd az éjszaka a porszívójával városokat nyelt le. Egész komoly területeket foglalt el a szisztematizálás. Majd tojást törtem fel. Átöntöttem a sárgáját egyik héjból a másikba. Amíg a világosság el nem vált a sötétségtől.

Lett éjjel. Első nap. Van olyan pillanat, amikor nem lehet törődni az alvók érdekeivel. Fel kell kelni, leírni valamit. A kis villanyt muszáj felkapcsolni. Ilyenkor éjjeliőr vagyok. Ellenőrzöm a konvektorokat. Pislákol a remény, kattognak a termosztátok. Egyúttal pisilek. Nappal legyek író vagy álmomban? Hentesként vágom kockára a marhahúst. Majd fodrász vagyok. Hajnalban fazonra vágom a szakállam. Utána tanítom a mosogatószivacsokat újjászületni. Bemerítem őket. (Baptidzó.)

A hab alatt megérintem a citromfacsarót. Élmény. Egy sárga rostot kihalászok a tengerből. Lazac. Lecsapok egy túlélő szúnyogot. Hóhérként is aposztrofálhat Napló Őkelme. Majd bevásárló futárszolgálat jön. Kiviszem a bakancsom a lépcsőházba, zokniba megyek ki. Én takarítottam. Vigyázok a PVC – re. Vattakorongot veszek, öblítőt és kockacukrot. A túrós béles még meleg. A pénztárnál beleharapok. A biztonsági őr haver. Megkínál rágóval. Időmetafora. Ugyanaz marad, csak az íze „hagyja” faképnél az anyagot. Órigenész érveléséből megtudjuk, hogy a természet gondolkodik. Heidegger szerint a tudomány meg nem képes erre. Önmagával együtt származónak nevezi az alexandriai egyházatya a fűsziszt. Amelynek az anyaga ugyanaz, mint amiből az emberi hús és csont készült. Sár és vörös agyag. Tehát minden az Isten szájából kijött igéből származik.

Időmetafora

Amit belelehelt a gyurmabábukba, a hegyekbe, a tengerekbe és az erdőkbe. És lett élő lélekké, megelevenítő szellemmé. Ez által képes önmagát gyógyítani, helyreállítani képes évszakról évszakra. A tej megalszik. A túró megszületik belőle. S van pillanat, amikor megképződik a tej tetején a lefölözés matériája, a tejföl. Nem beszélve a sajtról, ami önmagáért beszél. A tézis az eszme. Antitézis a természet. Szintézis az önmagát megtaláló szellem. (Bennem.)

Itt a megfagyott aludttej. Szoborrá vált kefir. A tejtermék nürnbergi korszaka. Az abszolút eszme önmozgása. Miért esik jobban reggel a megaludt tej, mint este? Kell a gyomornak a keserűség, hogy lekösse azt a nagy boldogságot, amit az éjszakai olvasás benne hagyott.

Rutinból soha nem ballagok haza. Teszek egy kerülőt a vasipari üzem fel, megnézem mi lesz az ebéd? Ma pulyka raguleves, palacsinta. A menü nyolcszáznegyven forint. A mulandóság fősodrával ellentétes nap, hétfő. Antropológia és lélekfilozófia van a B menüben. Ezek a gesztenyés és a tejszínhabos parfé nevei. Tűzhányók a semmi centrumában.

Szavak, amelyek egymásba csapódnak az ember lelkében. Gyomrában. Az ember szelleme a gyomor tájékán van. Elválik a lélektől, mert több nála. Az érzelmileg megindító hangulatok, akár a legremekebb versekben is legyenek fellelhetők, képtelenek az embert Istenhez közel vinni. Ez illúzió. Mivel a lelki dimenzióban maradnak csupán. A szellemi tevékenység ennél sokkal „idegenebb” az ész számára. Például az önfeledt éneklés. Az Úr dicsőítése már nagyobb eséllyel indulhat a mennyei „közelség” elnyerése címért. Vagy a nyelveken szólás. Teológusok belső terminológiájával szólva a subridubri. (Hablaty.)Aminek a lényege az, hogy a beszéd kikerülje az elmét, a racionalitás frekvenciáit. Olyan folyamatos darálás, apró szótagok, hangfoszlányok egymás után rakosgatása, mondása, amelyek egyfajta szövegfolyammá szövődnek össze a lelkesedés izzó dinamikájában. Időn kívüli beszéd. Mert a nyelv nemcsak az, amit használunk, mint organikus kód, hanem önálló valóság. Légnemű anyag, gáz! Lehelet és fuvallat. Ugyanakkor abból az anyagból van Ő is, mint a természet. A földből nőtt ki a nyelv. Földnyelv. Populációk szövevénye. Új vers-csíra. Hanzó Ildikó szavaival, vízcsepp-csillagok. Az ágak élein. Mert a bükk gallyai mutáns ágacskák. Ellaposodott, lemez-szerű, pici deszkák. Ámen.



  
  

Megjelent: 2017-09-10 18:00:48

 

Kántor Zsolt (1958-2023) költő, író, szerkesztő, pedagógus

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.