VideóAz M5 videója Keresés a honlapon: |
Kántor Zsolt: Iker-részecskék (Kvantumfluktuáció-töredék)
Iker-részecskék Kvantumfluktuáció-töredék
A kvantumfizika szerint véletlen nincs. De ettől még nem determinált. Csak akarta valaki azt a valamit, ami történt. Meglett. A szellem kotlott a mindenség fölött és kikeltette a Földet. Tizennégy milliárd évvel ezelőtti az arkhé. A kezdet. A kozmológia korifeusai szerint. Aperion. A semmi hirtelen megingott. És belépett a képbe a valami. Mondja Szókratész. Isten tudata a származási helye a szoborműnek, ami az ember nevet kapta. Előbb elképzelte magát a világot, azután kezdte a vörös agyag kézzel és képzelettel történő megformálását. A Biblia ezt hat ezer évvel ezelőttire teszi. Tehát a semmi eltűnése és a mostani világkorszak közötti létezés között már voltak különböző világok. A rés-elmélet szerint a Mózes első könyve első és második verse között nagy idő-rés van. Ott lehet a pre-história. A történelem előtti mítoszok kora. Kétfajta idő van, az egyik a nagy, egész, ami időtlen. Abból nőtt ki, annak a részhalmaza lett a mostani idő-gömb. Ez felfeslés. Ami az idő-nélküliségből fejlett ki, mint egy mézcsepp. Azután megszilárdult és gyantaként fog belehullani a semmibe, Letörik. És visszanyelődik az időtlenbe. Kepler szerint. Mosógép szerelő barátommal beszélgetek. Rendkívül olvasott, művelt fickó. Polihisztorként aposztrofálnám, ha ez még jelentene valamit. Válogatva olvas, nagyon kifinomult ízléssel szelektál. Mindig tanulok tőle. S látom, milyen alapos, amikor a mosógép lábacskáit csavarozza. Ő mondja, hogy a kvantummechanika nagyon pontos, egzakt tartalom. A kvantummechanika szokatlan és bizarr – tehát normális – szabályai közé tartozik, hogy ha valami megtörténtére 77 lehetőség mutatkozik, akkor mind a hetvenhét meg fog történni. Schrödinger macskájára is emlékeztetve kijelenti, hogy a macska szubatomális szinten halott, de Isten szempontjából élő. Mindenek élnek Neki. S ha egy papírlapon két lyuk van, a neki eresztett foton mind a két lyukon át fog haladni. Mert ha megfigyelés alatt van, hullámjelenségként közlekedik. S a lapon túl visszaváltozik, visszasűrűsödik golyóvá. A kettő tehát egy. Bináris kód. Helyben vagyunk. Honnan került bele a világba ez az információ, ami ezt a jelenséget produkálja. Honnan tudja az anyag, mit lehet tennie? Mit kell az anyagnak megcsinálnia épp. Amikor semmi beavatkozás nem zavarja épp. Nem tudni. De a mosógép-virtuóz megmondja. Isten gyártotta a gömböcskéket. Nano-méretű golyócskákat. Azokba húrokat szerkesztett. Amelyek folyamatosan rezegnek. S ezek a gömböcskék zenével, dallammal kommunikálnak egymással, mintha beszélnének. S ők megbeszélnek mindent, amire szüksége van a világnak. Neutron. Az egy porfelhő, távolról tölcsérnek látszik, nagyítóval nézve buborékok az elemei. Csodákat élünk át naponta, csak nem látjuk őket.
Amikor hullámjelenségként mozog egy elektron, akkor energia. Ha látható fényként, akkor anyag. Harminc éve még azt se értettük, miként megy be a szénsav a palackba, amikor belecsavartuk a patront a szifonba? Gyakorolni kell a gondolkodást, hölgyeim és uraim. Ámen. Istent meg segítségül hívni.
Megjelent: 2020-12-27 19:00:00
|
