Videó

Szabados Árpád videója




Keresés a honlapon:


Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Kántor Zsolt: )Fordított zárójelek( – Az önmegértés új tapasztalata

 

 

 

 

 

)Fordított zárójelek(

Az önmegértés új tapasztalata

 

Írom a regényem. Egy ember élettörténete. Néha kitérőt kitérőre halmozok. Elkanyarodik a történet, belemegy egy kamionba hátulról. De csak koccan. S ha leírok egy hegyet, folyót, kijön lelkemből a vers. Nem bánom. Hadd folydogáljon a líra patakja a széppróza Himalájának tövében.

„Az idő ezer hervadt rózsa. Eső hull az elkenődött rúzsra. A zsebóra fedelén ódon töredék: óda. Írások állnak a kapu előtt. Nem kerülnek sorra? Az egyiket kilőtték a Holdba. A költőkkel már csak ufók állnak szóba. A Holdon meg nincs egyetlen ufó sem. Így ez kiesett láncszem.”1

„Igaza van Babits Mihálynak, amikor azt írja, először önmaga elé kell vezetni a költőt, nem a publikum elé. Elsőre a tükör előtt kell vizsgáznia a szövegek írójának. Utána mehet a nyilvánosság színpadára. Miként látja magát? Hogyan ítéli meg önnön teljesítményét? S a tükör előtt kötelező az őszinteség. A foncsorozott üveglap igazat beszél, akár az idő.”2

S ilyen mérce az újraolvasás. Lépték. Az utómunkálatok. Önmagunk korrektúrázása. Az önreflexió műtétje, amit kevés költő tud megcsinálni öncsalás nélkül.

„A költő túlnyújtózik a láthatón.”3 A költő a tükör előtt végre kívül helyezkedik önmagán. Nemcsak a saját alakját, arcát veszi szemügyre, hanem az örökkévalóság horizontját, horribile dictu, a mindenséget is látja, mint hátteret, mint díszletet. Mint fluidumot. S a tükörkép kacsint. Ez is színlelés. Csak szebben szól, mint tegnap.

Ilyenkor írja a legjobb szövegeket, amikor el tud válni az írás a személyiségtől. Mint a mag a szilvától. Úgy kezdi látni önmagát, mint egy másik karaktert. Félretolja a szenvelgést, az önámítást és a hiúságot. Engedi a szöveg énjét működni.

Kant és Valéry egyetértett abban, hogy aminek csak egy valaki számára van értéke, az nem igazi érték. A szövegek egymást is olvassák. Erősítik vagy gyengítik a hatást egy verseskönyvben. Legalább egy olvasónak kell, hogy kedves legyen egy leírt szöveg. S ez az egyetlen ember lehet a szerző maga. Ha még neki sem okoz élvezetet, se fejtörést, az baj. „Hogyan keletkezik a jelentés?” Miként tudta annak idején megírni azt a valamit? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatnak, amikor hosszú idő múlva felfedezem a magam énjét egy régebbi írásomban. A jelentéstartalom és a jelentésrétegek játéka mindig izgalomba hozza az olvasót. Az erotikus szál elvarratlan lesz. Az öregedés szépsége magával hozza a csendesebb életritmust. A mélyebb alvások káprázatos békéjét. Jó kondíciónak örvendek. Egyre jobb a memóriám. Az Úr is akarja, hogy befejezzem a regényem. )Megérem.( Hiszem, hogy mindvégig4 megértem. Szela. (Nincs folyt. köv.)5

 

 

1 Kántor Zsolt: Az elgondolás gondolája (Részlet egy még meg nem született műből.)

2 Részlet Hadik Etelka verseskötetének Előszavából, Báger Gusztáv szavai.

3 Cservenák Berill mondata egy szakkörömön. (Békéscsaba, Diák Költők Köre, 2014.)

4 Utalás Gadamerre, akit a szerző szeret

5 Végül úgy szabadul meg a világ az emberektől, hogy a föld végigmeséli mindegyikük történetét. S akkor majd belép a világ az ember nélküli festménybe és találkozik az Örökkévalóval. Hát megjöttem. Mondja a lét. Visszaadom magam Neked. ( Kántor Zsolt monológfoszlánya Ransmayr kontextusát átszabva, jócskán.)

 

 

  
  
 

Kántor Zsolt (1958) költő, író, szerkesztő, pedagógus

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.