Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

Kultúra & Kritika – A PPKE BTK Esztétika Tanszékének kritikai portálja

 

Magvető Kiadó

 

Doktoranduszok Országos Szövetsége – Irodalomtudományi Osztály

jooble.org

 

Pál Marianna: Agyunk titkai – a Pszichológia Napja Budapesten

 

Agyunk titkai – a Pszichológia Napja Budapesten

 

Az emberi agy és annak pszichológiai vonatkozásai volt a témája az idei Pszichológia Napja budapesti rendezvényének. A gazdag és sokrétű tematika a látás, a gondolkodás, a tehetségesség kérdéseibe nyújtott bepillantást. A gondolkodás, az érzelmek és a viselkedés összefüggéseinek mikéntjére is keresték a választ, valamint arra, hogyan állíthatjuk ezeket az összefüggéseket a pszichológia szolgálatába. Idén kilencedik alkalommal rendezték meg a már hagyományossá vált Pszichológia Napját, amelynek budapesti helyszíne a korábbiak évektől eltérően a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézete lett.

A Magyar Pszichológiai Társaság 1928-as megalakulásához kapcsolódón 2009-től kezdve minden évben, február végén megrendezik a Pszichológia Napját, amelynek célja, hogy közelebb vigye a pszichológia tudományát az emberekhez, megismertesse a mindennapi életünket érintő pszichológiai ismeretek legújabb tudományos eredményeit, alkalmazott területeit és gyakorlati vonatkozásait a szakmai közönség körein túl a laikus nagyközönséggel is, ámbár szakmabeliek és hallgatók is szép számmal jelentek meg az eseményen.

Kiss Enikő Csilla, a Magyar Pszichológiai Társaság Elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy a társaság jelenleg 24 szekciót tartalmaz, amely a pszichológia szinte teljes területét lefedi, és újabbak is alakulnak. A társaságnak hét tagozata van hozzávetőleg kétezer taggal. Kiss Enikő Csilla örömmel jelentette be, hogy nemrégiben létesült a nemzetközi tagozat, amelybe külföldiek is bejelentkezhetnek. Említést tett arról is, hogy a budapesti programon kívül Debrecenben és Pécsett is lesz Pszichológia Napja rendezvény.

A délelőtti előadások sorát a házigazda, Kovács Ilona, az MTA doktora, a PPKE Pszichológiai Intézetének vezetője nyitotta meg, és bevezetésképpen beszélt az egyetemen két éve működő pszichológiai kutatólaboratóriumukról, amelyben kutatókon kívül a pszichológus hallgatókat is szívesen látják. Kovács Ilona előadásának címe: Miből lesz a felnőtt agy? Arra a kérdésre kereste a választ, hogyan fejlődik a viselkedés, a gondolkodás és a látás. Gondolatmenetét abból indította, hogyan is jön létre az agy felnőttkori állapota. Mondandóját három általánosan bevett elképzelés cáfolata köré építette: 1. az agy fejlődése három éves korig tart, tehát addig kell fejleszteni versenyt futván az idővel; 2. a kamasz agya olyan, mint a felnőtteké, csak kevesebb km van benne; 3. az időskor már csak a hanyatlásé. Az előadó gondolatmenete ezen hiedelmek cáfolatára épült. Az első állításnak már az is szembetűnő cáfolata, miszerint az agy térfogata még ezek után is jelentősen változik, a gyermek hat éves korára négyszer akkora lesz az agytérfogata, mint születéskor, és az idegsejtek is sokkal több szinapszis révén vannak összekötve. Megtudtuk, hogy a fiúk agytérfogata nagyobb, mint a lányoké, ám ez nem jelenti azt, hogy sokkal okosabbak. A térfogat egy kis idő múlva kevéssé csökken ugyan, de ez hozzá tartozik a fejlődéshez: ahogyan a mintázat változik, úgy változik a kapcsolati háló és a funkció is. A csecsemők látásának vizsgálata alapvető fontosságú kutatási terület, amely segít annak megismerésében, hogy mit is láthat a baba. Azt már régóta tudjuk, hogy a csecsemők nem úgy látnak, ahogyan mi, felnőttek. Azonban a Pázmány vizsgálataiból kiderül, hogy később is vannak még meglepetések. A gyerekek, sőt a kamaszok is nehézségekkel küzdenek információhiányos és zajos képek esetén. Ez is felhívja a figyelmet arra, hogy az éretlen idegrendszernek nem biztos, hogy arra van szüksége, amire a felnőttnek. A második közkeletű állítás cáfolataképpen a kamaszok agyával kapcsolatban is a változásokat taglalta Kovács Ilona professzor: az agy térfogata ebben az időszakban csökken, mégpedig olyan módon, hogy a szürkeállomány csökken és a fehérállomány növekszik,  először a hátsó és fölső részek csökkennek, utána az elülső. Ezzel pedig korrelál az, hogy a mozgásos képességek 8-10 éves korban érnek be, a kognitív képességek pedig 10-12 éves korban. Mindezek hátterében agykérgi hálózati változások vannak, a hálózatok szinaptikus sűrűsödése, a nyúlványok alakulása együtt jár a funkcionális fejlődéssel. Megtudtuk továbbá, hogy a szinaptikus sűrűsödés tekintetében lányoknál 11 éves, fiúknál 12 éves korra a frontális lebeny eléri legnagyobb kapcsolati sűrűségét. Ezután már csak a „metszés” van hátra, vagyis a használatban lévő kapcsolatok megerősödnek, és a kevésbé hasznosak eltűnhetnek.  Ezek után arról esett szó, mitől függ a további fejlődés, tehát a metszés eredményességét mi befolyásolja. Itt három tényező hatásával kell számolni: az alvás, az érés és a környezet hatásaival. A kamaszok legalább nyolc óra alvást igényelnek, és általában két órával később jön az alvásinger náluk, mint a felnőtteknél. A kevés alvás pedig számos negatív következménnyel jár: rossz iskolai teljesítmény, rosszkedv, érzelmi viharok és egyéb szélsőséges jelenségek. Az érési folyamatokkal kapcsolatban tudnunk kell, hogy az agyterületek nem egyenlő ütemben érnek, ez az oka annak, hogy kamaszkorban nagyobb a kockázatvállaló készség. Az egyének érése között is nagy, akár 6 év eltérés lehet, ezt figyelembe kell vennünk ahhoz, hogy tudjuk, kitől, mit várhatunk el. A környezeti hatások köztudottan erőteljesen befolyásolják a fejlődést: a családi környezet, a szülői minta, mi az, amit a családban meg tud tanulni a gyermek, ugyanis ahová születik, azt a világot tanulja meg. Ez a tágabb kulturális környezetre is igaz, ezért van az, hogy a gyerekek hamarabb megszerzik azokat a digitális elektronikai, számítástechnikai ismereteket, amelyekkel a felnőttek hosszabb idő alatt birkóznak meg. Mindezek után a harmadik állításról is kimondta az előadó, hogy a felnőtt agy is képes újra megtanulni a világot a maga újdonságaival - még ha lassabban is, mint a gyerekek - mégpedig eredendő tanulási tapasztalatai, a korai plaszticitás feladata alapján.

Dr. Czigler István, az MTA doktora, az MPT volt elnöke Rejtett folyamatok a látásban címmel tartott előadásában beszélt arról, hogy számos tényező befolyásolja a látást: a figyelmi rendszer korlátozottsága (csak néhány tárgyra terjed ki), de formálja az evolúció is, például rögződött a látórendszerben, hogy fölülről jön a fény. A mozgás is formálja a látást, valamint a vizuális világ számunkra adott hierarchikus rendezettsége, mivel jelentős mértékben befolyásolja azt, hogy mit veszünk észre, az, hogy mit figyelünk. Czigler István előadásában kitért arra a kérdésre, vajon valóban elvész-e az, amire nem figyelünk, ami az adott viselkedés szempontjából periferikus. A nem figyelt eseményekkel kiváltott agyi, elektromos aktivitást elektroenkefalográfiás vizsgálattal követték. A bejövő információk hatásainak agyi vizsgálata a látás tudattalan világát kutatja. Kiderült, hogy látórendszerünk a világ rengeteg jelenségére érzékeny, amelyekről nem is tudjuk, hogy arra érzékenyek vagyunk. A primitív intelligencia, amely a világ szabályosságait képes detektálni, tudattalanul működő rendszer, egy egyszerűbb tagja annak a nem-tudatos világnak, melynek magasabb szintje a Freud által felfedezett dinamikus tudattalan.

Dr. Révész György, a PTE tanára A tehetség eredetéről szólván Joan Freeman gondolatából indult ki: „A gyerekek előmeneteleinek gyökere minden szempontból messze az iskolakezdés előtti időkből ered.”A tehetség alakulása a származás, gének és a képesség kiindulópontról az erőfeszítéseken keresztül jut el a státuszhoz. Ehhez járul még a szerencsefaktor mint külső tényező, amellyel szintén számolni kell. Az előadó beszélt az öröklés és a környezet interakciójáról a tehetség kibontakoztatásában, a korai fejlődés szenzitív periódusairól, amelynek agyi konzekvenciái is vannak, például a zenészek kérges teste jelentősen nagyobb, mint a nem zenészeké.

„Minél összetettebbek a tapasztalatok, „gazdagabb” a környezet, annál összetettebb az agy.” (Richard Restak) Tudjuk, hogy döntő jelentőségű az agy növekedése az első öt évben. Sajnálatos tény, hogy a szenzitív perióduson túl már nem fejleszthető a kiválósági szintre a tehetség. Itt az előadó idézte Malcolm Knowles-t: „Az agy 90 %-a ötéves korig fejlődik ki, dollárjaink 90 %-át mégis az ötéveseknél nagyobbakra költjük.” Ugyanannyi pedagógiai befektetés a már eleve magasabb fejlettségi szinten lévő gyerekek esetében képes a kiválóságot produkálni. Szó esett még sok minden más mellett a tehetség fogalmának és összetevőinek alakulásáról, arról, hogy az IQ nem azonos a tehetséggel, az iskolai teljesítmény összetevőiről, a jó tanuló és a tehetséges gyerek különbségéről, megismerkedtünk Mönks tehetség-modelljével, tehetség – szorgalom – teljesítmény összefüggéseivel. Megtudtuk azt is, hogy átlagosan tízezer óra tanulás szükséges ahhoz, hogy valamiben eljussunk a kiválósági szintre, és ebből az első ezer óra sajnos nagyon keserves. A szülői ház hatása mint egy melegház-hatás érvényesül a gyermekek tehetségének alakulásában, ebben fontos tényező:  a szülők tudatos erősfeszítése, sokféle támogató-fejlesztő környezet biztosítása, identifikációs modell nyújtása, az értékek, attitűdök explicit – implicit közvetítése. Révész György kitért a téma kapcsán a családi, szociális környezet, a korai élmények, a biztonságos kötődés neurobiológiai hatására, illetve ezek fontosságára a képességek alakulásában. Bemutatta, hogy az anyai gondoskodás, a melegség, érzékenység hogyan függ össze a tartós figyelmi teljesítménnyel már 2-4,5 éves korban. Szó esett a gyermekek nevelésébe bevonódó apák szerepének a gyermekek iskolai teljesítményére gyakorolt pozitív hatásáról. Alapvető, hogy a gyermek mindkét szülőtől egyértelmű és következetes üzeneteket kapjon a tanulás és iskola fontosságával, a személyiség tiszteletben tartásával kapcsolatban, valamint az ésszerű mértékű pihenés és szórakozás szükségességének felismerésében. „A szülői egyetértés egy pozitív és teljesítményorientált légkör alapjául szolgál…”, idézte az előadó Davis – Rimm gondolatait. Lamb szerint fontos alap, hogy mindkét szülő igénye kielégüljön a családban: az apának a közelség iránti vágya, és az anyának az érvényesülés iránti vágya, ugyanis az ilyen családok gazdagabbak, és mindkét fél pozitívan éli meg mind a házasságot, mind a gyermeknevelést. Végül az érdeklődők figyelmébe ajánlotta Herskovits Mária – Ritoók Magda szerkesztette Tehetségek vonzásában c. kézikönyvet: http://www.feta.hu/sites/default/files/tehetsegek_vonzasaban_szines_ket_oldalas.pdf ; a http://tehetseg.hu/ weboldalt; a Bonis bona - A nemzet tehetségeiért díjat; a Magyar Templeton Programot; illetve a csibÉSZtúra honlapot: http://csibesztura.hu/ .

A délelőtti programokat Dr. Tölgyes Tamás előadása zárta, aki Gondolkodásmódunk, érzelmeink és viselkedésünk kapcsolatáról beszélt, és a kognitív viselkedésterápia, valamint a sémafókuszú kognitív viselkedésterápia alapjaiba vezette be a hallgatóságot. Tölgyes Tamás beszélt a kognitív terápiák kezdeteiről: a 70 évektől a viselkedésterápiákban a kognitív nézőpont került előtérbe, ez azt jelenti, hogy a hangsúly az információfeldolgozási és jelentésadási folyamatokra tevődött.

A KT modell szerint reakcióinkat, viselkedésünket, érzelmeinket nem maga a helyzet, hanem az azzal kapcsolatosan megjelenő automatikus gondolataink határozzák meg. Az automatikus gondolatok az adott helyzettel kapcsolatosak, az alábbi logikai hibák segítik kialakulásukat, és a mélyebben fekvő, diszfunkcionális attitűdökkel (negatív és pozitív hiedelmek, szabályok) és alapsémákkal kapcsolatosak. Az ún. diszfunkcionális attitűdök közbülső hiedelmek, mint például: ha keményen dolgozom, elfogadhatóan teljesítek. Az alapsémák a személy legalapvetőbb viszonyulásait tükrözik önmagához, más személyekhez, a világhoz, a jövőhöz (kognitív tetrád). Ezek az alapsémák és a hiedelmek gyermekkortól alakulnak ki a szociális környezetben átélt korai negatív élmények hatására, és potenciálisan a helyzetek egész sorának értékelését befolyásolhatják, tehát nem kötődnek egy adott helyzethez, mint az aktiválódásuk után egy-egy helyzetben a logikai hibák segítségével megjelenő automatikus gondolatok.

Az automatikus gondolatok jellemzően tehát bizonyos logikai hibákat tartalmaznak: dichotóm gondolkodást, túláltalánosítást, negatív szűrést, a pozitívumok figyelmen kívül hagyását, korai vagy önkényes következtetést: gondolatolvasást vagy jövendölést, nagyítást, kicsinyítést, érzelmi érvelést, „kell”-típusú állításokat, címkézést, perszonalizációt. Ez az egész kognitív struktúra azonban lappangó maradhat (inaktív), de kognitív sérülékenységet jelent, és például egy negatív életesemény aktiválhatja őket, és akkor megjelennek a negatív automatikus gondolatok, amelyek már az adott helyzethez kötődnek. Ennek pedig diszfunkcionális értékelést követően diszfunkcionális, kevésbé adaptív viselkedés, érzelem, esetleg tünetképzés lesz a következménye. Tölgyes Tamás mindezek után a kognitív terápiás módszert ismertette: alapelveit, céljait, stílusát, technikáit. A kognitív terápia célja a legfontosabb jelenlegi problémák, viselkedészavarok konceptualizálása, a tünetek, problémák hátterében megbúvó réteggel való munka felülről lefelé. Végül a séma fókuszú kognitív terápiába vezette be a hallgatóságot, amelyet Young dolgozott ki.

A délutáni műhelyfoglalkozások közül Dr. Deák Anita Mihez kezdjünk a talentumokkal? címmel a tehetséggondozás gyakorlati oldalába vezette be az érdeklődőket, a gyermekeinkben lévő adottságok, érdeklődés kibontakoztatását gyakorlati lépésekkel segítő szülői, pedagógusi stb. viselkedést gyakorolhatták a résztvevők. A továbbiakban érdekes volt végiggondolni a különböző adottságok, tehetség-megnyilvánulások előnyeit és hátrányait, a bennük rejlő lehetőségeket és árnyoldalaikat.

A másik két műhelyfoglalkozás: Fenyves Tamás Változhatok a terápiában? és Hal Melinda Fejfájás, és ami mögötte van… címmel meghirdetett workshopja volt.




 

Pál Marianna (Eger, 1964)

 

Creative Commons Licenc


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.