Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Szabó P. Katalin: Horváth Réka Égi múzsa című kötetének bemutatójáról

 

2016. június 13-án tartották Horváth Réka Égi múzsa: Isten-élmény és Isten-hiány az irodalomban című kötetének bemutatóját a budapesti Kossuth Klubban. Horváth Réka a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskolájának végzős hallgatója. Jelen kötet alakjában jelent meg a Mária Rádió hullámhosszán két hetente szombaton, 16 óra 30 perckor hallható azonos című műsorának szerkesztett változata.

A bemutatót Rózsa Katalin, a Mária Rádió munkatársa nyitotta meg, aki nemcsak azért örült a lehetőségnek, mert így a Mária Rádióhoz sok szállal kötődő kötetet a rádió és Réka munkatársaként mutathatta be, hanem azért is, mert habár nem volt gyakorló tanár, de magyar nyelv és irodalom szakos pedagógusi végzettsége okán maga szintén szívesen foglalkozik vallás és irodalom kapcsolatával. Elmondta, hogy „a hétvégét az Égi múzsával töltötte, de nem csak az Égi múzsával”, hanem A Biblia világával is. Rózsa Katalin megnyitójában felidézte az 1972-ben a Magyar Rádiónál megjelent A Biblia világa című kötetet, mely Rapcsányi László (1925-2013) tudományos-ismeretterjesztő interjúműsorának szerkesztett változata volt (beszélgetőtársai Czeglédy Károly, Félegyházy József, Hahn István, Komoróczy Géza, Pákozdy László Márton, Rónay György, Scheiber Sándor és Szabolcsi Bence voltak). Rózsa Katalin hangsúlyozta a történelmi helyzetből eredő különbözőséget: míg Rapcsányi műsorában és könyvében a Bibliát művelődéstörténetileg vizsgálták, és világi könyvnek tekintették, addig Horváth Réka műsorában a vallásos irodalmat vallásukat gyakorlók hitük felől megközelítve ismertették úgy, hogy egyúttal mindannyian tudományosan magasan kvalifikált, elismert kutatók, nem egyszer egyetemi oktatók is egyben.

Rózsa Katalin megnyitó beszéde után átadta a szót Szelestei Nagy Lászlónak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanárának, az MTA doktorának, a régi magyarországi irodalom jeles kutatójának.

 

 

 

 

 

Szelestei Nagy László a műsorban a Mária siralmakról beszélt, beszédében pedig egy kedves középkori anekdotát idézett fel nagy szeretettel egy szerzetesről, aki a mennyországba vágyott. Felszólalása után Rózsa Katalin átadta a szót a kötet ajánlását író Hargittay Emilnek, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanárának, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetőjének, aki szintén kiváló régi magyarországi irodalmat kutató irodalomtörténész. Hargittay Emil ugyancsak megemlékezett A Biblia világa című kötetről (melyet Rózsa Katalin el is hozott a bemutatóra), s hangsúlyozta, Horváth Réka kötete egy rendkívül szép hagyományt folytat, mely immár a kedvezően megváltozott kommunikációs helyzetnél fogva nem csak művelődéstörténeti megközelítésben képes vizsgálni a vallásos irodalmat. Kiemelte, hogy jelen kötet minden interjúalanya (Madas Edit, Szelestei Nagy László, Medgyesi S. Norbert, Hubert Ildikó, Maczák Ibolya, Bajáki Rita, Papp Ágnes, Báthory Orsolya, Pomogáts Béla, Szénási Zoltán, Jelenits István, Kővári Réka) hittel és vallásos lelkesültséggel képes viszonyulni témájához. Ennek a jellemzőnek a felmutatását különösen fontosnak tartotta, s felolvasta az általa írt Előszó azon szakaszát, amely vallásos és nem vallásos ember egy dologban feltétlen azonosságáról szólt: „A határvonal ugyanis a mai ember gondolkodásában nem egyházak és felekezetek, és a látszat ellenére nem országhatárok között húzódik, hanem igen gyakran az egyes ember gondolataiban és szívében. Ahogy Jelenits István itt egy válaszában megfogalmazza: »Aki katolikus, az mindig az, azzal együtt, hogy katolikusságában is meg lehet kísértve.« A hitetlenek nem »eretnekek«, mert, ahogy e kötetben is olvassuk Pilinszky nyomán, eretnek (azaz választó) csak a valamilyen módon hívő ember lehet. Azonban aki e körön kívül állónak gondolja magát, az sem menekülhet a végső kérdések megválaszolása elől.” (9.)

A megnyitó beszédek után következett az est egyik legmegrendítőbb szakasza, amikor Dóczy Péter előadta az Ómagyar Mária Siralmat egy katartikus erejű performanszban: ugyanis a közönség egyszerre hallhatta Mokos Andrea felvételről szóló csodálatos énekét egy 13. századi planctus dallamával Pais Dezső olvasatában és az értelmezést Dóczy Péter hangján. Mokos Andrea énekének felvétele meghallgatható itt.

 

 

 

 

Az est második fele kötetlenebb beszélgetésben zajlott, melynek keretében először Rózsa Katalin kérdezett Horváth Rékától, majd Horváth Réka a professzor uraktól. Rózsa Katalin kérdéseire válaszolva megtudhattuk, hogy a kötet borítójának megválasztásakor jelentősen befolyásolta Rékát az állandó tárlatként megtekinthető Csontváry Kosztka Tivadar-kiállítás a Janus Pannonius Múzeumban (Pécs), ahol a műsorvezető láthatta a borítón reprodukált festmény eredetijét (Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus). Elmondta, hogy személyes kulturális élményén túl választását az is indokolta, hogy a képen látható cédrus összeköti az eget és a földet, s így mintegy a címre is reflektáló bibliai jelkép. [A cédrusnak a vallásos irodalomban nagy hagyománya van. A cédrus az egyik olyan fa, mely a Bibliában (az Ószövetségben) gyakorta szerepel, például az első teljes katolikus Biblia-fordításban, a Káldi-Neovulgátában (Káldi György SJ, 1626) Noé bárkája cédrusfából készült a vízözön előtt (a SZIT fordításában fenyőfából és nádfonatból, Ter 6: 14), általában a Messiásnak, de Egyiptomnak és Izraelnek is jelképe Libanon cédrusa, mely a Zsoltárok könyve szerint jó, ha féli az Úr erejét, hiszen „az Úr szava cédrusokat tördel” (Zsolt 29: 5) Ezért lehet Antoine de Saint Exupéry bibliai ihletettségű Citadellájának is központi motívuma.– A tudósító.]

 

 

 

 

Horváth Réka beszélt a címválasztásról is: elmondta, hogy Sipos Lajos professor emeritusszal közösen gondolta ki, s hogy a műsor elindításában oktatója segítette, de mindvégig önállóan, nagy szabadsággal dolgozhatott, s dolgozik ma is. Sipos Lajos irodalomtörténésznek, a Babits Kutatócsoport alapítójának, vezetőjének (mely kutatócsoportnak Horváth Réka a tudományos titkára) nemcsak a műsor tervének megalkotásában volt nagy szerepe, hanem ma is aktív támogatóként áll Horváth Réka mellett. A műsorvezető-riporter elmondta, hogy ezért szerepel Sipos Lajos szerkesztőként a kötet belső címnegyedében Réka neve mellett. A kötetben a 2014-től 2015-ig elhangzott adások hanganyagát szerkesztették meg, de a műsor folytatódik, s továbbra is figyelemmel követhető új beszélgetőtársakkal, új témákkal, ugyanakkor a megszokott szeretettel és lelkesedéssel. Elmondta továbbá, hogy a cím (Égi múzsa) Istenre mutató allúzió, előrevetíti, hogy a rádiós műsor vallásos irodalommal, vallási kapcsolattal rendelkező irodalmi szövegekkel kíván foglalkozni. Az alcím egyértelműsíti a tematikát: Isten-élmény és Isten-hiány az irodalomban. Rózsa Katalin ezután átadta a kérdező szerepét Rékának, aki beszélgetést kezdeményezett a professzor urakkal a vallásos irodalom lehetőségeiről a kortárs kultúrában. Dóczy Péter színművész második produkciójában Pilinszky János Intelem című versét hallhattuk.

Az est zárásában élénk párbeszéd alakult ki a közönség tagjai és Rózsa Katalin, Horváth Réka, Szelestei Nagy László, illetve Hargittay Emil között. A közönség soraiban jelen volt Pomogáts Béla irodalomtörténész, aki Dóczy Péterrel és a professzor urakkal felidézte a rendszerváltás előtti piarista iskolák és vallásos szellemi közösségek hányattatott, feljelentésekkel és börtönévekkel terhes sorsát. Felvetették, hogy hasznos volna egy olyan interjúsorozat készítése is, mely valamelyest dokumentálhatná a ma még élő kortársak élménybeszámolóit, megőrizve azokat az utókornak, megkönnyítve a korszak rekonstrukciójával foglalkozó kutatók helyzetét is. Horváth Réka nagy nyitottsággal kifejezte a megvalósítás iránti törekvését.

 

 

 

 

A kötetről recenzió lesz olvasható az ősz folyamán Rónay László tollából a Vigiliában, Szabó P. Katalintól pedig a Pannon Tükör soron következő lapszámában.

A kötet hozzáférhető, megrendelhető a Mária Rádiónál.

A rádiós műsor honlapján és a kötethez mellékelt DVD-n az első tizennégy adás teljes hanganyaga mellett, az adásokban hallható tizenkét éneket tartalmazza.

 

HORVÁTH Réka, SIPOS Lajos (szerk.), Égi múzsa: Isten-élmény és Isten-hiány az irodalomban, Budapest, Volkra Ottó János–Magyar Múzsa Alapítvány, Savaria University Press, 2016.

  
  
 

Szabó P. Katalin (1988, Kaposvár)

A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat szerkesztője.

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.