Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Pál Marianna: PSZICHO-ART avagy A Pszichológia Napja Budapesten

 

PSZICHO-ART, azaz Egészség és művészet címmel rendezte meg a Magyar Pszichológiai Társaság nyílt napját a pszichológia napján, 2016. február 27-én. A rendezvénynek az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara adott otthont.

 

Az ígéretes és gazdag program a korábbi évekhez hasonlóan idén is sok érdeklődőt vonzott, ahogy ez a Pszichológiáról mindenkinek rendezvénysorozat előadásain egyébként is megszokott. Oláh Attila, az MPT elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy a 88 éve alapított társaság azzal a céllal jött létre, hogy a pszichológia mindenkié legyen. Az MPT megalakulásának napja, február 27-e így lett a pszichológia napja, amelynek alkalmából nyílt napot szerveznek az országban több helyszínen. A szervezőket az a szándék vezette, hogy ezen a napon Magyarország minden zugában beszéljenek a pszichológiáról. Ennek megfelelően két nagyszabású rendezvényt már tartottak Szegeden és Pécsett, valamint a budapestivel egyidejűleg zajlott Debrecenben. Két központi téma köré szerveződött a budapesti program: egészség és művészet, melyek sok szállal kapcsolódnak egymáshoz, ugyanis a problémákról való beszéd már önmagában is gyógyító erejű, hangsúlyozta Oláh Attila. A programok egy része az egészséges életmód kérdéseit járta körbe, más részük pedig művészet és pszichológia kapcsolatával, a művészi tevékenység gyógyító szerepével foglalkozott.

A délelőtt a tudományé volt, ahol három előadás hangzott el, a hazai kutatás legjelentősebb képviselői adtak elő.

Urbán Róbert Életmód-terápia: lehetőségek és választások címmel tartott előadásában arról beszélt, hogy tágabb kutatási területe, az egészségpszichológia azzal foglalkozik, milyen tényezők befolyásolják azt, hogy milyen hosszú ideig élünk, illetve hogyan lehet megküzdeni váratlan eseményekkel, hogy fejlődve, növekedve jöjjünk ki belőlük. Az ismertetett életmód-terápiai kutatásból (többek között Belloc és Breslow, 1972; EPIC – Norfolk) megtudattuk, mit tehetünk önmagunkért annak érdekében, hogy a várható leghosszabb életkort el is érjük. A legfontosabb életmódtényezők az egészséges és hosszú élet érdekében a különböző vizsgálati szempontok elegyítésével a következők: naponta 7-8 óra alvás, reggeli minden nap, egészségesen táplálkozzunk, nassolást hanyagoljuk, gyümölcsöt-zöldséget fogyasszunk, a testsúlyunk a testmagassághoz ideális értéket közelítse, ne dohányozzunk, alkoholt csak mértékletesen fogyasszunk vagy egyáltalán ne, továbbá nélkülözhetetlen a rendszeres fizikai aktivitás, valamint a társas kapcsolatok minősége is befolyásolja az egészséget, így a vizsgálati szempontok között szerepel az is, hogy naponta találkozunk-e barátokkal. A futás, kocogás bizonyítottan növeli az életkort, de a jó hír az, hangsúlyozta Urbán Róbert, hogy nem kell ahhoz maratont futni, de még tíz kilométert sem, bőven elég a kocogás ahhoz, hogy jelentősen javuljanak az értékeink. Az optimális testedzés mennyisége heti 2 és féltől 7 és fél óráig terjed. Az életmód-terápia fontosságát azzal az elképzeléssel támasztotta alá Urbán Róbert, hogy a mai ember a törzsfejlődés során leghosszabb ideig természeti viszonyok között élt, az idő nagy részét az evolúció során vadászó, gyűjtögető életmódban töltötte, így olyan helyzetben vagyunk, mintha egy kőkorszaki embernek kellene mai környezetben élnie. Mivel az iparosodott társadalomban teljesen megváltozott az emberek életmódja, tudatos életvezetéssel kell pótolni azt, ami elveszett. A betegségek megelőzésében jelentős szerepet kap a mozgás, a testedzés, amely akkor lesz hatékony, ha olyan formáját választjuk, amelyet szeretünk és élvezettel tudunk végezni, ha például másokkal tesszük és belefeledkezünk abba. A csak önmagáért a mozgásért, az egészségért végzett testedzés nem tud tartós és hatékony lenni. A mentális jólét tényezőit a következőkben foglalta össze az előadó: táplálkozás; fizikai aktivitás, testedzés; relaxáció, meditáció; természetben töltött idő; alvás; társas kapcsolatok. Az életmód-terápiában kihívásoknak nézünk elébe, ezért a legfontosabb lépések a következők: elhatározás, elkötelezettség; célok megfogalmazása; egyszerű tervezés; meg kell vizsgálni, kik tudnak segíteni (társas támogatás); visszaesés megelőzése.

Kun Ágota Boldogságizzók és örömlöketek című előadásában a munkahelyi egészség és jóllét újraértelmezéséről beszélt. A pozitív pszichológia elkötelezettjeként vallja, fontos, hogy boldogok legyünk a munkánkban, találjunk magunknak vagy alkossunk magunknak ilyen munkát. Kun Ágota hangsúlyozta, a boldog munkavállaló nagy nyereség, de olykor meg kell támogatnia a munkáltatónak, és odafigyelni, hogy olyan munkát végezzen, ami megfelel a képességeinek. Az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkahelyi egészség biztosítására létezik egy ún. stressztörvény a Munka törvénykönyvében, amely a vezető – beosztott közötti egészséges munkaviszonyt hivatott biztosítani, és a lelki terrort kizárni. Kun Ágota a munkahelyi jóllét tényezőiről beszélve hivatkozott a Worldhappiness kutatásra (2015). Az idei adatok azóta már megtekinthetők az interneten: http://www.sciencealert.com/the-world-happiness-index-2016-just-ranked-the-happiest-countries-on-earth, továbbá az interneten ma is elérhető és kitölthető a „Social well-beeing”-teszt http://www.realtestsonline.com/stress-tests/well-being-test.cfm , amelynek segítségével össze lehet hasonlítani a szociális jóllétünket más országokbeli emberekével. A boldogság fogalma, kérdése sok tekintetben függ össze a munkahelyi jólléttel. Így például az öröm, amelyet a kiteljesedés során megélünk, az elégedettség, az értelem, a cél, az értelmes élet érzése, a szubjektív jóllét mind-mind a munkánk függvénye is. Kun Ágota is vallja, a boldogságot nem keresni kell, hanem tenni kell érte, a boldogság aktivitás, gyűjtögetni kell azokat a tevékenységeket, amelyek örömet szereznek, és például a másoknak adás, az önkéntesség is az értelmes élet érzését adományozza számunkra. A legutóbbi mindfulness kutatások során egy 24 elemből álló listát állítottak össze a karakterősségekből, ez azt jelenti, hogy mindenki rendelkezik a kiteljesedéshez szükséges feltételekkel, az egyéni karatererősségek meghatározása hozzásegíthet egy teljeseb élethez, a tudatos jelenlét során gyakorolva azokat. (Ez a 24 karaktererősség ugyancsak megtalálható az interneten: http://tgy-magazin.hu/cikkek/index.php?page=3&action=SHOW&id=2801. ) Kun Ágota a hallgatóság figyelmébe ajánlotta még Sonja Lyubomirsky könyveit: Hogyan legyünk boldogok? – Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben, Ursus Libris Kiadó, 2006. Boldogságmítoszok, Tények és tévhitek, Ursus Libris Kiadó, 2013. Sonja Lyubomirsky a lelki jóllét kutatása során jutott el az ún. pozitív pszichológiához, amely a boldogság tudományával foglalkozik, tudniillik azzal, mi az, amiért élni érdemes. A Hogyan legyünk boldogok? című könyvében a pozitív tudatállapotok kifejlesztésével foglalkozó tudományos kutatások eredményeit összegzi, hogyan lehet teljesebbé, termékenyebbé és élvezetesebbé tenni életünket. Sonja Lyubomirsky nem a negatívumból a pozitívumba kerülés lehetőségéből indul ki, mint általában a depresszió kezelésével foglalkozó elméletek, hanem abból, hogyan lehet a kedvezőtlen állapotot (esetlegesen a negatív tartományból) felhozni, vagy a valamennyire jót még jobbá tenni. Állítása szerint boldogágunkat 40 százalékban áll hatalmunkban megváltoztatni. „Ez a szám nem kicsi, nem is nagy, mégis ésszerű és valóságos” – mondja Lyubomirsky. Ennek a bizonyos negyven százaléknak az eléréséhez nyújt segítséget a könyv tizenkét speciális boldogságfokozó gyakorlat ismertetésével, ami tizenkét boldogságstratégiát jelent. A kötet egy teszt kitöltésével segít megtalálni és kiválasztani az olvasó számára legjobb gyakorlatokat, boldogságfokozó stratégiákat. Mindez azt jelenti, hogy a közhiedelemmel ellentétben nincs egyetlen titka a boldogságnak, úgymint szerelem, szex, egy adott emberhez való tartozás, szakmai siker stb. A boldogságnak sok arca van, és tehetünk azért, hogy boldogabb tudatállapotba jutva a környezetünk számára is nyereséget jelentsen a változásunk.

Kiss Enikő Csilla A mindfulness módszer hatékonysága az egészség-pszichológiai kutatások alapján címmel tartotta meg a délelőtti program záró előadását. Az MBSR-módszer azon a gondolaton alapszik, hogy mi magunk teremtjük meg a saját világunkat a tudatunk által. A meditációval a tudatunk működését ismerjük meg, így megválaszthatjuk, hogy mit akarunk látni magunk körül. Jon Kabat-Zinn vezette be a meditáció alkalmazását a gyógyításba a Massachusettsi Orvosi Egyetem Stresszcsökkentő Klinikáján 1979-ben. Magyarul megjelent könyvei: Bárhová mész, ott vagy (2009, 2015), Kiút a boldogtalanságból (2011), Az éber figyelemről – örök kezdőknek (2013). Magyaroszágon a módszer követője, Simor Péter foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az alvás hogyan befolyásolja az életminőséget. Szondy Máté ugyancsak a mindfulness-módszer hazai képviselője. A továbbiakban a mindfulness módszer lényegét ismertette az előadó: figyelemösszpontosítás, éberség, az itt és mostban, jelenlét pillanata; magas fokú tudatos jelenlét, a múlt már nincsen, a jövőről nem kell fantáziálni; ítélkezésmentesség, minél több perspektívából ismerjünk meg valamit. Mivel a hétköznapi tudatunk (mind full) teljes káosz, a Mindfulness azt akarja elérni, hogy lecsillapodjunk, azaz az elme lecsendesedését tűzi ki célul. A meditáció ezért a mentális egészséget támogatja.

A délutáni progamok: interaktív játékos foglalkozások voltak az aulában, amelyet az MPT Ifjúsági Tagozata szervezett, az MPT filmklubban pedig a Drifter c. filmet tekinthették meg az érdeklődők, majd az alkotókkal, Hörcher Gábor író, rendezővel és Iványi Marcell producerrel Hoyer Mária moderátor vezetésével beszélgethettek.

A műhelyprogramokra előzetes regisztrációval lehetett bejutni, ám a férőhelyek arányában anélkül is be lehetett látogatni. Illés Anikó, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanárának műhelyében a műbefogadás típusaival és terápiás hatásaival foglalkoztunk. Illés Anikó két kortárs festményt hozott, és a műhely résztvevőit két csoportra osztotta, egyik csoport kapott az adott képhez egy szakmai elemzést, a másik nem kapott semmi fogódzót, ilyen feltételek mellett kellett néhány kérdésre választ adni. A vizsgálat második felében megfordult a csoportok helyzete, informáltsága. Érdekes volt megtapasztalni, hogy mennyiben változik a műalkotáshoz való befogadói viszonyunk, gondolataink attól függően, hogy van-e előzetes tudásunk a művészről, az adott alkotásról. Azt láttuk, hogy sokkal közvetlenebb, bensőségesebb kapcsolatba kerülhettünk a műalkotással, amikor nem áll rendelkezésünkre előzetes információ, kvázi nem áll közöttünk egy elemzés.

A délutáni előadásokban művészet és lélek kapcsolata került középpontba.

Kiss György Ádám a magyarországi első playback-színház alapítója, a Közép-Európai Playback-Színházi Iskola tanára nyitotta meg a délutáni előadásokat. Beszélt az előzményekről, a pszichodrámáról, Freudról, Morenoról (ti. Jacob Levy Moreno), aki elment Freudhoz, és azt mondta neki, mester, ön az emberek álmát elemzi, én pedig majd megvalósítom. A pszichodrámából nőtt ki a playback-színház mint pszichoterápiás módszer, amely ugyancsak improvizatív, itt történeteket mesélnek, majd annak egyes jeleneteit eljátsszák. Ha valaki történetet mesél magáról – mondta Kiss György Ádám – beenged bennünket a belső világába, az érzései, vágyai, fantáziái erdejébe. A sztrori egy kapszula, ami mögötte van búvópatakszerűen, az a lényeg. A playback-színházban a történetnek csak a lényegi részeit játsszák el, így jellemzője a töredezettség. A spontaneitás itt a lényeg, a mások érzéseire gyorsan reagálni. Kiss György Ádám egy személyes vallomással zárta előadását arról, hogyan is köteleződött el a szóban forgó tevékenység mellett, amellyel ezt a gondolatát világította meg: „Nem hiszem, hogy vannak külső akadályok, csak belső akadályok vannak, úgy, mint félelem, önbizalomhiány.” Arra a kérdésre, hogy mit kezdhetünk a belső akadályokkal, mi az, ami segít legyőzni az akadályt, azt a választ adta, hogy ez nem más, mint a belső tűz. Ez pedig sokféle érzésből táplálkozhat: szenvedély, lelkesedés, a düh, a játszó kedv, a motiváltság. Azoknak az ötletéből lett műalkotás, akik hittek benne, hogy létre tudják hozni, akik át tudták lépni a saját árnyékukat.

Rendkívüli érdeklődés fogadta Mácsai Pált, akivel Bányai Éva professzor beszélgetett pszichológia és művészet kapcsolatáról. Mácsai Pál arról vallott, hogy már főiskolásként érdekelte, miképpen választódik ki a színészember, holott olyannyira különböző társadalmi közegből érkeznek, mi a közös bennük, akik naponta néhány órára úgy tesznek, mintha mások lennének, mint amik. A beszélgető partnerek bevallották, hogy egy valamikori Márió és a varázsló előadás kapcsán ismerkedtek meg, majd Mácsai Pál készülő doktori disszertációjával kereste meg Bányai Évát. Mácsai Pál úgy véli, elemzendő kérdés az, mennyiben működik máshogy a psziché, ha az embert nézik, és amikor nem nézik. A színjátszás megváltozott tudatállapotot jelent, a közönség ebbe a törzsi világban még bevonódott, bekapcsolódtak a játékba, míg manapság az egyik társaság játszik, a másik nézi őket. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta Mácsai, érdekes, hogy a pszichológiai működésünkben semmi különbség a shakespeare-ihez képest.

A pszichológia napjának zárásaként Hevesi Krisztina előadását hallgathattuk meg Az erotika művészete és/vagy a szexualitás tudománya címmel, melyben a kezdetektől fogva végigvezette az erotikának a jelenlétét, felfogásának korfüggő jellegét műalkotások sokaságán keresztül.

A pszichológia napja nagy sikerű rendezvény támogatója a Mindennapi Pszichológia folyóirat volt. (http://www.mipszi.hu/)

  
  
 

Pál Marianna (Eger, 1964)

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.