VideóAz Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója Keresés a honlapon: |
Keskeny Károly az egyetemen (Pozsonyi Ádám felolvasóestje - 2015. december 3. ELTE)
Keskeny Károly az egyetemen (Pozsonyi Ádám felolvasóestje - 2015. december 3. ELTE) A vártnál is nagyobb érdeklődés övezte Pozsonyi Ádám irodalmi felolvasóestjét az ELTE-n, melyet a Konzervatív Hallgatók Szövetsége szervezett. Az est folyamán a zömében egyetemista fiatalokból álló hallgatóság átfogó képet kaphatott a szatírában utazó, közismerten botrányos tollú szerző egész eddigi munkásságáról, emellett betekintést nyerhetett az írói munka kulisszatitkaiba is. A szerző olykor heves gesztikuláció kíséretében maga olvasta fel műveit.
Pozsonyi Ádám az ELTE egyik bölcsészkari kiselőadójában rendezett felolvasóestjén, úgy 30-40 ember előtt adta elő jobbára rövidebb terjedelmű elbeszéléseit. A csaknem 40 kíváncsi szempár kortárs irodalom esetén persze éppúgy lehet sok, mint kevés. A szerző ismertségét és a szűk körű reklámot tekintetbe véve azért mégis csak szépszámú érdeklődőről beszélhetünk, a rendezvénynek helyet adó tanterem ha nem is zsúfolásig, de azért tisztességesen megtelt. Az est folyamán Pozsonyi igyekezett alapos képet adni egész írói pályafutásáról, s egyaránt reprezentálni különféle alkotói korszakait, szinte mindenegyes kötetéből fe-felvillant néhány mű. A közönség legnagyobb örömére, javarészt mégis inkább a humoros, szarkasztikus és szatirikus írások kerültek előtérbe, így a teljes részre nem hajló reprezentáció elmaradt. A felolvasott írások viszont értő fülekre leltek, hiszen nincs is annál erősebb visszaigazolás, mint mikor ülnek a „poénok” és őszintén kacag a közönség, s nem egyszer maga a szerző is felnevet. Az esemény utolsó harmada végül komolyabb hangvételű írásokkal zárult. De ki is voltaképp a szerző, és milyen művek hangzottak el a felolvasóesten? A következőkben ezeket vesszük sorra.
Pozsonyi Ádám neve az irodalom iránt fogékony közönség számára vélhetően alig mond valamit. Könyveit rendre szerzői kiadásban jelenteti meg, irodalmi lapokban közel tíz éve nem publikál, előtte is csupán az Irodalmi Jelen hasábjain jelent meg néhány rövidke írása. Irodalmi egyesületeknek nem tagja, gyakorlatilag teljesen céhen kívüli szerző. Egyetlen szélesebb körben is ismert műve, a személyes érintettsége okán kivételesen szubjektív, mégis tagadhatatlanul hiteles punktörténeti alapmű: A Lenin-szobor helyén bombatölcsér tátong : a magyar punk története, 1978-1990. Ezt később 10 másik, gyakorta több kiadást is megért kötet követte, melyek szépirodalmi és publicisztikai írásokat egyaránt tartalmaznak. Pozsonyi ugyanis elsősorban publicistaként ismert, mégis alapvetően inkább íróként definiálja önmagát. Ez az író pedig ironikus mosollyal tekint műveiben a nyugati társadalmak mindent behálózó, többek közt a magyar szellemi életre is hatást gyakorló modern tabuira, a saját megfogalmazásában csak „szellemi béklyóként” aposztrofált politikailag korrekt beszédmódra. Ezért aztán amikor csak teheti, fricskát mutat az eufemizmus felkent apostolainak és követőinek. Mindemellett, hasonlóan a szatíra és a groteszk emblematikus alakjaihoz, többnyire az általános emberi kisszerűséget, a hibás jellem adta furcsa karaktereket és élethelyezeteket írja meg történeteiben, egy pillanatra sem szorítva háttérbe társadalomkritikai szemléletmódját.
Időről időre visszatérő irodalmi alakja Keskeny Károly, „az utolsó hazai ködlovag és hivatásos reakciós”, aki voltaképpen egy XIX. század végi, XX. század eleji (kis)polgár tulajdonságaival felruházott kissé sematikus és anakronisztikus, mégis ízig-vérig mai figura. Keskeny a piedesztálra emelt múlt fenséges magasából szemléli saját korát, elutasítva mindent, ami a francia forradalom vívmányaihoz kicsit is köthető. Ezért aztán sok bosszúság éri. A multikulturális kapitalizmus visszásságai egyszerűen nem hagyják nyugodni, sarkos, rendszerint lekicsinylő véleményét pedig képtelen véka alá rejteni, egész karakteréből sugárzik a mai világtól való idegenkedés. Magyarán mondva: flúgos egy alak. Korunkkal kapcsolatban tett becsmérlő szavai, olykor csípős, máskor egyenesen gőgös megjegyzései, furcsa történetei valahogy mégis megszívlelendők. Nem csoda hát, hogy a késő délutáni felolvasóest repertoárjába számos Keskeny-novella is bekerült. Úgy, mint például az abszurd irodalom eszközeit kiválóan alkalmazó Maga humanista! című rövidke írás, melyben a főhős, maga Keskeny Károly szomorú levertséggel meséli el baráti asztaltársaságának szörnyű tettét, mely így hangzik, idézem: „Lehumanistáztam az apám.” Ebből aztán pillanatok alatt hatalmas konfliktus kerekedik. Hiszen egy régi jó barát (a Ludovikás, „aki annyira ellene van a szabadosságnak, hogy az utcasarkon precíz, 90 fokos szögben fordul be”) nem hagyhatja mindezt szó nélkül: „És a szülői tekintély?” – veti a szemére, majd válogatott „szidalmakat” szórnak egymás fejére. Egyenlőségpárti, felvilágosult, demokratikus érzelmű, többek közt ezekkel a jelzőkkel illetik egymást, s így válik józan ésszel felfogva teljes képtelenséggé a történet. Mindezek a jelzők egy hétköznapi beszélgetésben bizonyára pozitív előjellel jelennének meg, itt viszont a különös kontextusnak köszönhetően mégis abszurd mód hatnak.
Emellett egyéb emlékezetes, habár nem kevésbé különös írások is elhangzottak az est során. Ilyen volt például az Éjszakai telefon című novella, melyben az egykori gyermekkori játszótárs éjszakai telefonos zaklatásai állnak a középpontban. A zaklató mint árufeltöltő dolgozik éjjel, de a szünetekben suttyomban hajdanvolt barátait hívogatja, akik jobbára többre vitték, mint ő, s csupán ezt ismételgeti: Ti mind belőlem éltek! - utalva arra az esetre amikor kisfíúként ő segített csipesszel kártyanaptárakat erősíteni a bicikli küllőjéhez, hogy kattogjon miközben hajtják. Ti mind belőlem éltek! – ismételgeti. De említhetjük még a Találkozás egy gőgös emberrel című írást is, melyben a névtelen főhős csak úgy összefut „a híres nagy emberrel” az utcán. A”nagy ember” pedig, aki feltehetőleg egy író, eleinte ha nem is örömmel, de tudomásul veszi rajongója udvarias baráti közeledését, később viszont olyannyira elszemtelenedik, hogy a történet végül csúfos véget ér. A komolyabb hangvételű írások közül a régebben írt Látogatás a könyvtárszobábant, a legújabb kötet történetei közül pedig a Töprengés című opust érdemes kiemelni. Előbbi a magát könyvekkel, tudományos elméletekkel körülbástyázó, a tudomány elefántcsonttornyába zárkózó tudós archetípusát jeleníti meg, aki a figyelmeztetések ellenére - a valóságról tudomást sem véve – szörnyet hal a ráomló épület súlya alatt. Utóbbi a korosodó elbeszélő gyermekvállalással kapcsolatos álnaív ábrándjait szedi csokorba, tanúbizonyságot téve ízes humoráról. Eszerint a megszületendő gyermek lehetőleg legyen egészséges, jó tanuló, szeresse a zenét, de ne legyenek barátai, mivel azok lebuktatnák a szülőt, hogy a zenetörténetet csak a romantikáig mutatta be a gyereknek, ügyesen titkolva a „beat, meg techno marhaságok” és egyéb hangos és idegesítő zenék létezését. Habár elvileg volt levezetője a felolvasóestnek, az elején elmondott kétsoros bevezetőt leszámítva a moderátor gyakorlatilag némán aszisztált a műveit felolvasó íróhoz. Pozsonyi ezért ügyesen magához ragadva a stafétát, önéletrajzi érdekességekkel és a művek létrejötte körüli kuriózumokkal szinesítette a programot. Egyebek mellett több irodalmi karakteréről is fellebbent a fátyol. Mint az már talán ismeretes, Keskeny Károly alakját félig-meddig magáról mintázta, de másokat is előszeretettel rajzol meg műveiben, s miután közeli ismerőseit sem kíméli, rendszerint agyon aggódja magát. Legújabb kötetével kapcsolatban is óvatos…Vajon ki fog rajta megsértődni: a Szász, a Kiskovács vagy a Hertelendy, esetleg mindhárom? – tette fel a kérdést a szerző, a közönség felé intézett kaján mosoly kíséretében.
Pozsonyi Ádám eddig megjelent kötetei: - A Lenin-szobor helyén bombatölcsér tátong : a magyar punk története, 1978-1990 (2001, 2003) - Hogyan pukkasszunk liberálisokat? : szatírák, humoreszkek és publicisztikák (2003, 2006) - Még néhány ötlet a liberálisok pukkasztásához : szatírák, humoreszkek és publicisztikák (2004) - Jönnek a kispolgárok : elbeszélések (2005) - Göre Gábor mint filozófus (2008) - Rebellió : bohémregény (2009) - Czímeres ökrök panoptikuma (2011) - Harcra fel! (2011) - Keskeny Károly élete és kora (2012) - Forradalmi ostobaságok versenye (2013) - Irgalom atyja ne hagyj el! (2015)
Megjelent: 2015-12-19 15:00:00
|
