VideóAz Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója Keresés a honlapon: |
Standovár Ágota: Tokaji Írótábor – 3. nap
Péntek reggel, a 43. Tokaji Írótábor záró napján kicsit nyűgösen szorongattam egy bögre kávét és bámultam felette a semmibe, amikor mellém huppant Morci (Tóth Irén), és elhadarta, hogy nem tudja majd megírni a 3. nap beszámolóját, mert a reggeli kajakozás közben vizet kapott az „okos” telefonja. Mivel a tábor zárása után Tokajból egyenesen Örvényesre utazik egy internetkapcsolat nélküli nyaralóba, legyek szíves és vegyem át tőle a Holdkatlan olvasóinak tudósítását! Némi fáziskéséssel fogtam fel, hogy ez bizony baj, mert én jelen állapotomban egyelőre még mozdulni is képtelen vagyok, nem hogy figyelmessen hallgatni a zárótanácskozás előadóit. De a problémát meg kell oldani! Gyorsan kerítettünk hát egy jegyzetfüzetet, tollat, és megegyeztünk, ő jegyzetel, én pedig majd itthon, jegyzeteire támaszkodva megírom a beszámolóját. Most vasárnap este van és itt ülök Morci jegyzetei felett, de bárhogy is erőlködöm a betűk felismerésével, a kikövetkeztetett szavak mondattá fonásával, nem tudom kibogozni, hogy a Ködöböcz Gábor elnökletével megtartott III. Plenáris ülés előadói: Horkay Höcker Ferenc, Karácsonyi Zsolt és Oláh János meddig is jutott el a „Nemzeti kultúra és mítosz a globális átalakulás korszakában” téma boncolgatásában. Közben eszembe jut, hogy még első este a Rákóczi Pincében A. mesélte, kritikát kellett írnia egy olyan kiállításról, amit ő nem látott, és amikor a felkérést megkapta, már meg sem tudott nézni, mert a kiállítást addigra lebontották. Mit is tett ekkor A, aki egy jó művészeti író? Beszélt azzal, aki a kiállítást installálta, beszélt azzal, aki a kiállítást megnyitotta, megkereste a fotóst, aki a megnyitón fényképezett, és az ő szemükön keresztül nézte végig a „filmet”, ami alapján végül a kritika elkészülhetett. Nekem is valami hasonlót kell tennem! Kutatok a világhálón. A legtöbb sajtóorgánum Balog Zoltán miniszter urat idézi (emlékeim szerint, mert akkor már bent voltam én is a teremben, nagyrészt a szövegkörnyezetből eléggé szabadon emelték ki és hangsúlyozták át az idézett mondatokat), ráakadok a díjátadóról szóló tudosításra, Zsille Gábor netnaplójára a Literán, de sehol nem találok olyan részletes anyagot magukról az előadásokról, mint aminek megírására Morci készült. Így, azok az olvasóink, akik nem voltak velünk Tokajban, kénytelenek lesznek megvárni a Tokaji Írótábor Egyesület hivatalos összefoglalóit ahhoz, hogy hiteles információhoz juthassanak az egyes előadásokon elhangzottakról. Én arról tudok beszámolni, hogy a plenáris ülés mellett folytak nem hivatalos kiscsoportos tanácskozások a táborzárás napján is. B-vel délelőtt a kiadói- és könyvértékesítői hálózat monopolizálódásáról beszélgettünk, annak apropóján, hogy a Jelenkor Kiadó is a Libri Kiadói Csoport Tagja lett. C-től megtudtam, hogy ő a fennmaradásért „nyergelt át” a műfordításra. D. azon dohogott, hogy nem talál kiadót elkészült verses kötetéhez. E. sokéves jól működő szerződését mondta fel kiadója, arra hivatkozva, hogy a jövőben nem kívánnak szépirodalommal foglalkozni. F. nem tudta magába fojtani, hogy néhány éve még nem fordulhatott volna elő, hogy ettől a kiadótól a kezében lévő kötetet ilyen „silány” szerkesztői munka után kerül a nyomdába. A beszélgetések során szóba került a skandináv könyvkiadási- és értékesítési rendszer is, mint pozitív példa. A szerzők évente meghatározott számú kötetre kapnak állami megrendelést, és a kapott honor anyagi biztonságot nyújt további alkotó munkájukhoz. A kiadott kötetek értékésítése könyvklub hálózaton keresztül történik, ezzel a körforgással biztosítják a rendszer működőképességét. Nálunk pedig a jelenleg még fennálló jó-rossz támogatási rendszer sorsa is bizonytalan... Természetesen a plenáris ülés előtt idén sem maradt el a Milleniumi irodalmi emlékparkban a Nagy László születésének 90. évfordulója alkalmából készült emléktábla avatása sem. Az emléktábla alkotója Győrfi Lajos szobrászművész. A laudáló Oláh János volt. A plenáris ülés után került sor a Hordó-díjak átadására. Az idei évben a Tokaji Írótábor díját Karácsony Zsolt költő, szerkesztő vehette át. Bár a díjazottak névsorát már a tábor első napján megtudhattuk a Tokaji Hírek Különszámából, az csak a díjkiosztó ünnepségen derült az ki, hogy az idei évben két Nagyhordó-díjat is kiosztottak. Sáray Lászlót is meglepetésként érte, hogy 42 évi szervezői munkájáért őt is kitüntették Nagyhordóval. Magáról a díjátadóról Szemle rovatunkban már beszámoltunk olvasóinknak. A hagyományokhoz híven a 43. Tokaji Írótábor hivatalosan idén is a szokásos állófogadással zárult. Kisebb-nagyobb csoportokban folyt a búcsúzkodás, indultak az autók a szélrózsa minden irányába. A vonattal érkezőket még kisebb tortúra várta a vágányzár miatt. Előbb buszra fel, majd buszról le, Szerencsen vagy Nyíregyházán rohanás a vonathoz, többszörös csomagmozgatás, majd néhány órás zötykölődés kinek klimatizált, kinek klíma nélküli szerelvényben. Itt is, ott is folytatódtak a korábban megkezdett beszélgetések az együtt utazók között. Időnk volt rá, hiszen a Keleti pályaudvarra érkezőknek technikai okokból jutott még egy fél óra ráadás pár méterrel a cél előtt.
Megjelent: 2015-08-17 08:00:00
|
