Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Csengődi Péter: A művészet technikai sport? (A QR-kódok támadása)

 

A művészet technikai sport?
A QR-kódok támadása

- Drágám, siess, indulnunk kell a kiállításra!
- Egy pillanat, csak hozom a leolvasómat!


A http://holdkatlan.hu
QR-kódként

Egyre több QR-kód vesz minket körül. Ott vannak a szórólapokon, a vásárolt termékek csomagolásán, néha már a péksüteményes zacskón is. Ha a kedves olvasó még nem hallott róla, hogy mi ez, pár szóban összefoglalnám: A bolti árukon található vonalkódból fejlődött ki, azzal ellentétben viszont két dimenziós ábrázolása van. Míg az eredeti vonalkód csak számokat tartalmazott, az új megoldás sokkal több információt képes tárolni, ami lehet például egy honlap címe, e-mail cím, telefonos elérhetőség, vagy akár egyszerű szöveg is. Ezt a formátumot eredetileg olyasmikre találták ki, hogy ha az utcán megjelenő reklámtáblák, oriásplakátok felkeltették a járókelők, utazók figyelmét, akkor az okostelefonokkal a QR-kódot leolvashatják, ami egyből a megvásárolható termék honlapjára irányítja át a felhasználót.

 


A Wikipedia QR-kódját beolvasva
a saját honlapukra juthatunk.

Túl azon, hogy mi a konkrét tartalma egy-egy QR-kódnak, hamar a figyelem középpontjába került az is, hogy maga a képi megjelenés milyen látványt nyújt, tud-e az emberi szem számára is valami izgalmasat adni. Ezt a formátumot úgy tervezték, hogy egy koszos kamerával egy megrongált, elforgatott kódot is fel tudjon ismerni a gép, akár lassan mozgó járműből fényképezve is, vagyis nagy a hibatűrése, ami ad némi szabadságot a kódot megformázónak, hiszen ezt kihasználva a hozzáértők “szándékosan megrongálhatják” a információ tartalmat, és ezzel képesek valami extrát, esetleg művészit belerejteni a QR-kódba, miközben az az eredeti funkcióját továbbra is képes ellátni. Ha valaki jobban szemügyre veszi a Wikipédia QR-kódján a kis és nagy négyzeteket, szabad szemmel is láthatja, hogy a kód el van forgatva, és a szöveget úgy illesztették rá, valószínűleg azért, mert az eredeti állásában ezt nem lehetett megoldani úgy, hogy a kód működőképes legyen.

 

A technológia lazasága lévén nem szükséges, hogy az információt hordozó közeg gép által nyomtatott fekete és fehér négyzetek legyenek. QR-kódot lehet készíteni szabadkézzel, akár kék tintával sárga papíron is, ki lehet rakni gyöngyökből és dominókból, el lehet valamennyire deformálni a négyzeteket, hogy értelmesebb ábra készüljön, hiszen csupán az a fontos, hogy működjön, azaz hogy leolvasókba rejtett program a színek váltakozásából felismerje a benne elrejtett információra utaló mintát. Az alábbi képek, mindamellett, hogy egyediek, egyben működő QR-kódok is.

 


QR-kód LEGO-ból
(forrás: flickr.com)

James Chu: HalftoneQR - Einstein
(forrás: flickr.com)
 

 

 

Egy kép többet mond ezer szónál? Lehet, hogy éppen ezer szó van beletömörítve!


Kölcsey Ferenc epigrammája
  
  
 

Csengődi Péter (1983) szoftverfejlesztő, író, költő, a Veranda Művészeti Csoport alapító tagja

A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat egyik alapítója.

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.