VideóAz Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója Keresés a honlapon: |
Kecskeméti Kálmán: Szabó Magda levelei
Szabó Magda levelei
"Pályám kezdetén, mint a Lengyel Balázs immár legendás Újhold-ja köré csoportosuló fiatalok egyike, költőként indultam, második verseskötetemre 1949-ben kaptam az osztályidegen voltomra való hivatkozással még aznap vissza is vett Baumgarten-díjat. A zsdanovi gesztus hazai irodalompolitikánkban való érvényesítése startpisztoly dörrenése volt, az Újhold nemzedék, amely megalkuvás nélkül szembeszállt a követelményekkel, kivonult az arénából, s kollektív döntése: nem publikálunk többé, évekre megbénította a reális magyar irodalmi életet. A bekövetkezett helyzetre ki-ki írói alkata szerint reagált, volt, akit a helyzet brutalitása némaságba merevített, nálam a felháborodás kifejezési formaváltozást eredményezett, saját személyemről elfordult a tekintetem, elkezdtem figyelni, majd ábrázolni a meggyalázott országot, abbahagytam a versírást, és egy megrendítő családi haláleset után átélt temetés keserves élménye meg is hozta első regényem, a Freskó témáját."
1953-ban a Horváth Mihály téri iskolába új tanárnő érkezett. A fiatal, ragyogóan szép, hollófekete hajú nő a lányok osztályában tanított. Akkor még nem volt koedukáció. Egy alkalommal azonban eltűnt a fiúk osztályfőnöke és ez az új tanárnő helyettesítette. Hogy hová tűnt az osztályfőnökünk, senki sem tudta. Akkoriban ez így ment – eltűntek emberek. Az új tanárnőt Szabó Magdának hívták. Szűk szoknyában ült a katedrán, keresztbe tett lábakkal és Eötvös Károly Utazás a Balaton körül c. könyvéből olvasott fel részleteket és élményszerű kommentárokat fűzött hozzá szabadon. Ilyen rendhagyó magyarórára nem emlékszem többre, középiskolás koromból sem. Szabó Magda iskolai élményeiből film született Vörös tinta címmel. Vörös tinta (1959)
Az új tanárnőt, Kádár Máriát a kollégák többsége kádernek tartja, csak Irma és a rajztanár, Ács Zoli kedvesek hozzá. Mária nagy lelkesedéssel lát munkához, osztálya hamarosan megszereti. Kati, Zoli lánya kifejezetten rajong a tanárnőért. A férfi beleszeret Máriába, de a nő először elutasítja. Később mégis összejönnek. Kati felfedezi a titkolt kapcsolatot. Hatalmasat csalódik mind apjában, mind tanárnőjében. Máriának felelősségteljes vidéki állást ajánlanak. Zoli válni akar, hogy összeházasodjanak. A férfi gyanútlan felesége, Erzsi épp Máriától mint osztályfőnöktől kér segítséget a családi válság megoldásában. Mária felmegy Katihoz, hogy elmondja neki, higgyen az iskolában és a becsületességben. Lemond szerelméről, és elfogadja az állást. Senkitől sem köszön el, csendben távozik az iskolából.
A film nagy vihart kavart a Horváth Mihály téri iskola állóvizében.
Horváth Mihály téri iskola 1953. E sorok írója a jobb szélen csokornyakkendőben ül, mögötte áll Szilágyi Tibor, aki később jeles színművész lesz. A kép érdekessége, hogy ebben az időben kötelező volt az úttörő nyakkendő, ami csak egy-két fiún látható. Ez is a csendes ellenállás jele volt.
Középiskolásként elsősorban irodalmárnak készültem, közben festettem, képzőművészeti tanulmányokat folytattam. A Gutenberg téri Szabó Ervin Könyvtárban működött egy irodalmi önképzőkör Vidor Miklós vezetésével. Itt mindenki felolvashatta írásait és megbeszélhettük egymás munkáit. Vidor Miklós az Újhold írói köréhez tartozott és meghívott ebből a körből akkor még ismeretlen írókat. Pl. vendég volt Nemes Nagy Ágnes, Mándy Iván, Kellér Andor, Rába György és mások. Verseimet Szabó Magdának küldtem el, aki akkor még húgomat tanította s akit nagyon szeretett. Csak ugrinak becézte, gondolom az ugrifüles gúnynévből.
A korai verseim sajnos elkallódtak. Előkerestem Szabó Magdának egy kritikáját, amit ezekről a verseimről írt, és amit elküldött nekem. Csak a verscímek vannak, és a versekről írt reflexiói. Az elsőt 1956-ban írtam. "Négysorok" , ez a vers címe. Mit ír Szabó Magda? Azt mondja, "A formai készség már megvan, kicsit túlságosan is, a sereg repke jelzője túl sok e-hangot dob fel, valami mélyebbhangú szó kellene, lassabb is, olyasmi mint lomha, hogy ne kopogjon. A második négy sorban túl sok a fény, s a képek se tiszták, csak hang zendülhet, fény nem. Az utolsó sor költői"... "Reggel" című versemről azt írja: "A formakészség ismét megmutatkozik, ennek a szerkezete is jó, csak egészében nem jó, mert nem vers, hanem sanzon. "Impressziók egy pesti bérházban", - ez volt a verscím. - "A gondolat jó, kicsit bőbeszédű, ha annyit írna korom kúszik, elég volna, mert hiszen nem kúszhatik másképpen, csak feketén. Olyankor nem kell jelző, ha a szó magábafoglalja a színfogalmat. Ha volna egy alfaja a koromnak, ami lehetne más színű, akkor kellene kitenni ezt a szokottól eltérő színjelzőt. Elég volna a második versszakban annyi, hogy kémények pipálnak. Tudjuk, hogy mit. Az utolsó két versszak hangulata jó"... "Mégis" - ez a verscím. - "Ez a legköltőibb gondolkozású vers, itt látszik meg, hogy érdemes írnia, persze még túl fiatal ahhoz, hogy hibátlanul oldja meg a feladatot, de ez a hangvétel már jó."... "Est", kicsit túlzsúfolt, nem is mindenütt világos, de ebben is van valami, ami biztató. Nem szabad nagyon vad jelzőket keresni, annak mindig megvan a veszélye, hogy komikussá válik a szó. A csend felkötött álla utalhat halottra és utalhat fogfájósra. Ezt tisztázni kell. A jelző csak egy fogalomra utaljon. A gázláng némileg régimódivá teszi. Van még utcai gázláng? Mert ha ez nem utcai, akkor konyhai és a főzés képletét nem lehet belevinni egy est leírásába csak akkor, ha a szemlélet körbe mutatja meg az esti várost tevékenysége közben is."... "Ösz", régimódi a kép, koszorúval, pláne úgy, hogy álmában fonja az éj és még meg is hasad? Nem szerencsés az ősz megszemélyesítése. A kobold is régimódi, pláne, hogy kacér."... "A fiú", az nem lenne rossz vers, érzelmet akar benne írni, csak nem tudta megcsinálni. Ebből még valamikor jó verset írhat."... "Kavicsok", ez is a jobbak közé tartozik, a szomorúszájú alkonyok nagyon szép, a fényes jaj is, egyszer ezt is megírhatja jobban."... "Vak", ne írjon szabadverset egyelőre, az a legnehezebb, ahhoz az egész metrikát, ritmikát úgy kell tudni, mint a nagyok. És erre a konkluzió az, hogy van költői készsége, a látásmódja is biztató, többet egyelőre nem tudok mondani, csak majd évek múlva, ha meglátszik mivé fejlődik. Olvasson ne csak moderneket, félmoderneket is. Ilyen a tizenkilencedik századforduló. Kevés Adyt. Ady utánozhatatlan nagy jelzőit azonnal akaratlanul is elkezdi utánozni, különben sok-sok József Attilát és Radnótit ajánlok. Próbáljon meg egyszer jelzők nélküli verset írni." Ez már későbbi, 1961-es levél, itt azt írja többek között, hogy "Először látott verseidet inkább éreztem igazi verseknek mint ezeket, pedig ezek a modernebbek. Amazok szerintem minden megfogalmazásbeli kötöttségükkel együtt is közelebb állnak a líra valódi célkitűzéseihez. És hová tette alapvetően képzőművészeti látásmódját? Persze azért nem kell túlságosan komolyan venni, amit most írok, mondom drámán dolgozom s ilyekor úgy igazából csak a színpadra tudok koncentrálni..." A többi magánügy. Hát úgyhogy ez a második paksaméta az kevésbé tetszett neki, és valóban elment az egész versírás modorosságok felé, ... talán azért, mert én nagyon erős hatások alatt írtam, tehát az olvasmányélményeim hatásai alatt. Amolyan kamaszkori versírás volt, kicsit több, esetleg jobb színvonalú mint az átlag kamaszversek, de nem igazi költészet. Ezzel szembenéztem később, és dacára annak, hogy megjelentek nyomtatásban a verseim, később abbahagytam a versírást és csak a festésnek szenteltem az időmet.
Elküldte megjelent verseskötetét, úgy tudom a háború után egyetlen verses kötete:
Érettségi után a Képzőművészeti Főiskolára jelentkeztem, ahova "helyhiány" miatt nem vettek fel. Nyomdásznak álltam és egy ma már nem létező mesterséget tanultam meg: betűszedő lettem. Ennek később, mint alkalmazott grafikus nagy hasznát vettem, hiszen ismertem a betűtípusokat, a Didot-féle pontrendszert, amit a számítógépes szövegszerkesztő is alkalmaz. Úgy döntöttem, hogy tekintettel a rossz káderlapomra (apám B-listázott orvos, a rendelőintézeti forradalmi bizottság elnöke volt, anyám szüleinek gyára volt, én sohasem voltam KISZ-tag), nem felvételizgetek, hanem mestert keresek. Így kerültem kapcsolatba Martyn Ferenccel és nemsokára Pécsre költöztem. Ekkor kaptam Szabó Magdától az alábbi levelet:
Ezek a sorok erőt adtak a pécsi évek nehézségeinek elviseléséhez.
Férjének, Szobotka Tibornak a betegségéről számol be újabb levelében. A levélben említett találkozás létrejött a Júlia utcai lakásban, miközben Szobotka a másik szobában feküdt a betegágyban. Nemsokára értesített férje haláláról.
2001-ben vagy előbb, nem emlékszem a pontos dátumra, felhívott Vathy Zsuzsa, hogy férjével, Lázár Ervinnel meghívnak vacsorára és meghívták Szabó Magdát is. Gondoltam előkeresem Szabó Magda régi leveleit verseimről és megmutatom neki vacsora után. Így is történt. Elolvasta a leveleket, megfogta a kezemet és mélyen a szemembe nézett: "Hát ilyen komolyan vettelek!" - mondta. Ez volt az utolsó találkozásunk.
Kecskeméti Kálmán
Megjelent: 2021-04-10 20:00:00
|
