Keresés a honlapon:

Markovics Anita: Kapott versek

 

 

 

 

Kapott versek

– kapott versek ezek, – mondja, –

istentől vagy ki tudja... –

a mondatot nem fejezi be,

vacogó meszelt fal előtt ül,

nézi ahogy rajta egy hajszál árnyéka

valaki tarkóján (ki tudja

kién, nem látni az arcát)

a levegőben kavarog,

– talán a Szíriuszról – teszem hozzá

de az adóvevőm nem felel,

ő égre meredő teleszkópomba

pottyant biccentő madárcsend;

– különben is olyan furcsa lány,

vágott szemében a nyár hűlt alagút,

oldalfrufrujában csillagcsend,

hagyjuk, túl idegen idebent.

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2020-01-21 14:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.