Keresés a honlapon:

Kosztolányi Mária: Vörös égbolt (emlékezés Kolontárra)

 

 

 

 

Vörös égbolt
(emlékezés Kolontárra)

Templomunk kőpadján állok
lent elöntött mindent a sár
szürkéből vörösre váltott
holdbéli ijedt sivár
köröttem dermesztő lárma
gyermekként síró emberek
vérvörös égető láva
nem tudom Uram mit tegyek
ha mozdulok omlik a kőfal
az imént még itt volt az életünk
most világok szakadtak széjjel
és számolom hányan élhetünk.

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2019-07-09 14:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.