Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Vadas Tibor: A létezés pillanatai

 

Néha napokra lelassul bennem a gondolat
vékony érré apadt folyó, csörgedezik csak
döbbenten nézem; tehát ez a meder
titokzatos mélynek hittem, mi vízért esdekel.
Mással is megtörténnek ezek, bíztatom magam
hogy ténfereg a lakásban boldogan, boldogtalan
megáll az ajtók előtt, hallgatózik kicsit
elfelejtve melyik rejti talált kincseit.
A csöndből körém gyűlnek nyugtalan dallamok
a falakból áradni érzek valami furcsa erőszakot
máskor nevetnék ezen, most mégsem merek
megnyílhat a föld alattam és élve eltemet.

o

Máskor mint forgalmas repülőtér, olyan az elmém
az egyik gondolat felszáll, a másik épp visszatér
félreállva ad helyet, lendülhessen a következő fel
repülje körbe a tájat, s becézze szerelmesen.
Szép vagy Földanya. Találkozása minden szépnek
csodálva magasztallak, bár még nagyobb az ünnep
ha városaid látom; eltanult eszméid ott magasodnak
mint erőművek, koncerttermek, toronyházak, hidak.
Emberi mivoltomra ilyenkor büszke vagyok
a legtöbbet kaptam, kezembe vésőt, hozzá akaratot
ezután nem kell helyet keresni a földi létben
hisz más dolgom nincs, csak vetnem és remélnem.

/Utóvers/
A létezés összetett dolog
pillanatait nem lehet tasakokba rakni.
Feszüljenek bár homlokomon az erek
mire egyikre címkét teszek
kiszól egy másikból
-már itt vagyok, lári-fári.

  
  

Megjelent: 2015-11-17 08:00:00

 

Vadas Tibor

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.