VideóA Danubia Televízió videója Keresés a honlapon: |
Szilágyi Ferenc Hubart: Mi hát a vers?
Mi hát a vers?
Papírra rótt, rövidre tört sorok között szemem kutatva kóborog, akár a szél az őszi kerteken – hitem ma még csodákat rejt nekem!
De elmaradt a várva várt csoda, nem is tudom, mi vinne még oda... Ha összefogna stílus, értelem, a kínt feloldaná e két elem.
Szokatlan líra: furcsa szóhalom, e bő halandzsa sok, sok oldalon. A módi oly merész, – ha vakmerő, erőlködése nem lehet nyerő!
Modernkedő talány e forma, Show, de fel se fogja azt az olvasó. S az értelem hiába vív tusát, ha nem zenéli szíved ritmusát.
Csalóka dobbanása csínybe vitt, s keresve sem találni rímeit. Mi hát a vers? A pusztuló világ, a hervadás virága, téli ág, amely gyümölcsöt ím, ma nem terem, – „de így a sikk”! Csalétek ez, verem!
Avagy szerény, üvegbe zárt remény relikviája itt e költemény,
amit megölt az ész, a vad cián, de még mereng a holt esszencián… Ilyen silány a lét ma nem lehet! A szép igénye rég kiszenvedett.
A tespedés sarába fúlt a múlt, s a nagyvilág belőle nem tanult. Hogy ez megújulás? Alig hiszem, de tőle ég naponta íriszem.
Kezem, ma tollra kap, s papírt ragad – ha nem találsz csodát, csinálj magad! Az ihlet így ered, már szinte forr a tinta, mint a vér, ha sorra sor fut ott a szűzfehér papírlapon, s a ritka perc varázslatába von.
Mi hát a vers? Ha lelki fénykörön fakad, talán valódi kény, öröm, amíg a pulzusodra szól dalod, s az óhajod fohászba foglalod. Az Isten is meghallja fent neszét, ha itt a vers igaz lélekbeszéd.
Megjelent: 2024-04-23 20:00:00
|
