Videó

A Várkonyi tanár úr csatorna videója




Keresés a honlapon:


Fábián Franciska versei (Függő szabadság, Pataknak sűrű hordaléka, Újszülött, Űzöttség tánczenénére)

 

 

 

 

 

Függő szabadság

(Szerelemfüggő)

 

Szerelem függő

Csoport tagja lettem,

A kezelés hosszú,

Idő nem telik,

Lehet-e tűrnöm

Minden sajgó percben,

Hogy veletek együtt

Titkom felfedik.

 

 

Akarok gyógyszert,

Gondolattól védőt.

Fogjad le a kezem!

Oktass rendre itt!

Zavarom túlteng,

Beszélek a fényről,

Szikrát hány a fejem,

Ezt nem érthetik.

 

Ne legyen bíró,

Ki érteni próbál,

Bár szeretet nélkül

Nevelt fel család,

Nekem ez így jó,

S ráció formál,

De szívem nyer végül,

Nem hat a tanács.

 

Eszméltem végre,

Hogy nem is hibáztam.

Gyengévé a lánc tett,

Hogy szabályt kreált.

Mellemben kése

A partner hiánynak

Csak cselekvő vágy lesz,

mi rúg, meg nem áll.

 

Leszokni arról,

mit életre adnak,

És fogantatásban

küldetésre int?

Szenvedély karmol,

és fék nélkül zaklat,

de magamnak ástam

sorsom kincseit.

 

 

Pataknak sűrű hordaléka

 

Pataknak sűrű hordaléka,

Áldozat lett rút szívem,

Meg kell értsem, miért e béna

Vak ideg lök idebent.

 

Világ kinyitlak, és nem értesz,

Látlak, s nem mozdulatok,

Meg kell, hogy tudd, miért csekélyke

Fény erőd mulatgatod!

 

Izom görcsöl, hisz bántanak ma,

Nem számít, ez munkanap,

Tudnom illik, hogy balgatag vagy,

S még barátom sem marad.

 

Szeretlek így is, csak bocsáss meg,

S rejtett éned felnyitom,

Belőled késem poklot ás fel,

Nem vagyok mégsem piton.

 

Néha lopsz, és mégse látod,

Ez grátisz, de nem viszed,

Mert álszerény vagy nem vitázom,

Megtörlek, ha nem hiszed.

 

Na, nyújts kezet, nem kell a cécó,

Én leszek ki sírhatok!

Szenvedély ez nekem, s méltó

Bók, mivel jobban hatok.

 

 

 

 

Újszülött

 

Típusra gyártottak, vízbe téve,

Instant létre, bűntelen,

Csomagolásomat így letépte

Testemről a küzdelem.

Vegyél magadhoz, ízleljél meg.

Ne hagyj engem hűlt helyen...

 

 



 

Űzöttség tánczenénére
(Pokol herceg)

Könnyű utak világában

Stressz beteg vagyok,

Megszabott a tánc veled,

Mert súlyos pénzt kapok.

 

Nem biztattak születésre,

Értsd, hát verseny ez,

Én leszek a legtutibb,

Nem felejtenek.

 

Nekem a harc nyereségem,

Bánt, ha féltenek,

Pokol herceg kell nekem,

Mert vesztve is szeret.

 

Ez a zene bennem liheg,

Sírtam, hisztizek,

Közönségem mit hisz el,

Közömbös mit sziszeg.

 

Megfelelni így sem lehet,

Dac, mi meghatott,

Táncba vitt az élvezet,

És végleg elhagyott.

 



 

  
  
 

Fábián Franciska (Budapest, 1987)

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.