Csengődi Péter: Elavult város
Kiveszem egy perce a fülhallgatókat,
hagyom hogy belémigya magát
az elavult város zenéje,
ahogy a kereplő teherautók ritmusára
szólózik a nyikorgó villamos,
és vén koldus vokálozik
egy korhadó fapadon.
Elavult város Budapest,
megőrzi a nyomod
a lehullott vakolatban,
a járdákra mosott sárban,
tenyered, ahogy a piszkos falnak dőlve
akaratlanul megtisztogatod.
Elavult város ez a Budapest,
és keresztül vágja egy zöld folyam,
beteg a Duna, penészes, fekélyes,
urbánus szemét karistolja az alját.
Omlásveszélyt jelző szalagok,
kátyúk, vizeletszagú aluljárók,
Budapest elavult város.
Mint röghegyek, kiemelkedtek a házak,
és az idő tömzsi ujjaival
morzsolgatja zavartalanul.
Levesz egy-egy darabot,
és a törmeléket
kőgalambok elé szórja.
Megjelent: 2014-05-22 15:28:36
 |
|
Csengődi Péter (1983) szoftverfejlesztő, író, költő, a Veranda Művészeti Csoport alapító tagja
A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat egyik alapítója. |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
