Videó

A Ma7 csatorna videója




Keresés a honlapon:


Vaskó Ilona: Bögre a konyhapulton

 

…tegnap még sírtam is. Pedig nem szoktam. Mert én kemény csaj vagyok. Ezt várják tőlem. De titokban, az autómban zokogtam. Sikerült olyan sokat sírnom, hogy még ma is álmos vagyok tőle. Most is enervált mindenem. Szemem leragad, és az agyam egy új, egy másfajta álomba akar ringatni.

Persze majd ez is elmúlik, ahogy minden. Csak most hidegebb van, mint tegnap, ma nem úgy állt a függöny az ablakon, mint máskor... a kávésbögrém is elmosatlan maradt a konyhapulton reggel.

Olyan erőtlenül nyitottam és zártam a bejárati ajtót, mintha az influenza bujkálna bennem, pedig csak a szomorúság volt. Valaki ellopta a jó időt. Persze novemberben mit is várhatnánk, ha nem azt, hogy ellopódik a jó idő… De én személyes tragédiának éltem meg ma reggel a napsütés hiányát.

A 47-es villamos lámpái is olyan búbánatosan néztek rám a megállóban, hogy nem tudtam eldönteni, kettőnk közül melyik is a kedvetlenebb. Felvonszoltam magam a kocsiba, és lehuppantam az első üres ülésre. Mindig harminc perccel hamarabb indulok, mint kellene, mert nem szeretem a tömeget. Nem szeretem, ha össze kell simulni valaki idegennel a végállomásig. Húszpercnyi idegen érintése, és minden erőm oda. Marad a korábban indulás. De ma még az sem tudott megvigasztalni, hogy szinte üres a villamos.

Fájt minden. A köd, a szürkeség, a pára, a hideg. A hiány fájt a legjobban. Az, hogy nem süt a nap, hogy nincs meleg, hanem valami sunyi módon beslisszant az ajtómon a hidegség. Észre sem vettem mikor történt, pedig a rosszindulat színű kabátjáról könnyű felismerni. Meg a leheletéről. Sár szaga van. Néha még kis fehér rongytáskát is akaszt a vállára, csakhogy még több napfényt lophasson el. És én nem vettem észre…

Most meg itt vacogok, és tördelem a hideg kezem, és elfáradok. Minden újrakezdett órában újra fáradok.

Ma nem bírom az emberek közelségét, legszívesebben senkivel nem beszélnék, így hát nem is teszem. Vonszolom magam az utcán, a folyosón. A kávésbögrén jár az eszem. Hogy otthagytam a pulton. Végigcsorgott a szélén a kávé, és kávékarika nyomot fog hagyni a szekrényen. El kellett volna mosogatnom. Délutánra sokkal nehezebb lesz tisztára mosnom a bögrét…

  
  

Megjelent: 2014-11-28 17:00:00

 

Vaskó Ilona (Nyíregyháza, 1974)

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.