Szilasi Katalin (Debrecen, 1949) Nyugdíjas tanár, író, költő
Iskoláimat Szolnokon majd Budapesten végeztem. 1975-ben magyar-orosz szakos tanári diplomát szereztem a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 2012-ig Szolnokon tanítottam. Jelenleg is itt élek, nyugdíjas vagyok.
Verseket, novellákat, kisregényeket írok. Első novellám 18 éves koromban Apám címmel jelent meg a Gyermekünk c. folyóiratban. Hosszú szünet után – mintegy 40 évvel később –kezdtem újra írni. Azóta megjelent egy verseskötetem 2019-ben Véges végtelen címmel, illetve 2020-ban egy kisregényem, az Egy régi történet és egy novelláskötetem, a Mária. Verseim jelentek meg A Hetedik online irodalmi folyóiratnál, a Ligetben, versek és novellák a Litera-Túra c. lapban, a Napútnál, illetve több antológiában. Tagja vagyok a dokk.hu irodalmi kikötőnek is.
Ha megkérdezik tőlem, hogy miért is írok, nem tudok rá mást felelni, csak azt, hogy csak. Mert szükségem van rá. Hogy másnak szüksége van-e az írásaimra, nem tudom. Talán.
Ez a webhely a Google és a StatCounter cookie-jaival kínál szolgáltatásokat és elemzi a forgalmat.
Az IP-címed és a felhasználói ügynököd a teljesítmény- és biztonsági mérőszámokkal együtt
megosztásra kerül a Google-lal és a StatCounter-rel a szolgáltatás minőségének biztosítása,
a használati statisztikák elkészítése, valamint a visszaélések észlelése és megoldása érdekében.
A honlap további használatával elfogadod ezeket a feltételeket.
