Videó

Az Írók Boltja videója




Keresés a honlapon:


Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

 
Kelebi Kiss István: Jónás könyve (Kép forrása: holdkatlan.hu) 

 

Még van erő az ablakhoz lépni,

nézni kifelé tompán, lüktető fejjel,

horgadó haraggal, míg egyre csak

esik, unottan, lustán, akár a bánat,

állna el végre, vagy zuhogna zúgva,

de nem, beterít mindent makacsul,

kedvet se, hitet se hagyva a mának.

Lenn lakkfeketén kanyarog a sztráda,

csiganyomként csillog a buszsáv, 

lengve hunyorognak körbe a hű

fényfüzérek, maradék ünnepi díszek.

A benzinkutas különbékét kötött,

kuckójában horkol, asztalra nyúlva,

kint meg csak ugrál az ázott párduc

a cég cseszlett reklámlobogóján.

 


Fotó: Körtvélyesi László (Kép forrása: holdkatlan.hu)

üvegfólia mögül

megmutattad magadat,

meztelenül.

 

tovább képzeltem,

 

mire elérhettelek volna,

törölted.

 

 


Jahoda Sándor
(Kép forrása: magyarnaplo.hu)

Anyu, képzeld, megdicsért a tanító néni, hogy én, elsőként az osztályból, már mindent el tudok olvasni!

Ez csodás, kislányom.

Anyu, mit jelent az, ami ott van a plakáton, és szerte a városban, mindenhol hirdetik: Elk*rtuk?

Ö… kérdezd meg apádat!

 

 
Hálóban. Fotó Papp Ákos (Kép forrása: holdkatlan.hu) 

Bennünk

 

Engedd ölelni a fákat,

az ég túl messze van.

Bennünk nyugszik az erdő,

imára kulcsolt csend,

hajadban avar,

ráncos ágak arcodon.

 

 

 


Kép forrása: irokboltja.hu

Miléna, 1996. május 3.

Azt rebesgették, hogy az asszony élve temeti el őket. Többször is kapott felszólítást a zebegényi polgármestertől, azonnali hatállyal ivartalanítson. Kiabált, fogadkozott, napokon belül intézi, isten bizony elviszi Marcipánt az állatorvoshoz.

Dehogy vitte! A szomszéd, az orosz Miléna, korát meghazudtolva jókora husánggal verte az ormótlan vaskaput minden vasárnap. Pársivaja, álotkinszo kurvá, üvöltötte a ködös reggelekbe ropogós akcentusával. A nő ilyenkor a hátsó kerten át osont a másik utcára, futott egészen a templomig a misére.

 


Kertész Dániel: 1982, asszamblázs - olaj-faros, 100x70 cm, 2011
(Kèp forrása: holdkatlan.hu)

Összes erőidet elherdáltad a Nap-kutatásra – 
mondják hogy születetlen lények várnak a köztes 
térben a jó anyaméhre füstös odúk szele hívja  
lelkeiket majd álomi kúszással lehanyatlasz 
mint ők újra felejtesz isteni lesz a világ

Mondják három ígéretes üstökös érkezik akkor – 
látja a róna barátja a fellegeket a viharban  
réved a múlt teraszán és másod is megidézi  
álmod a műtőasztalon elszáll sziklaszerű zord  
tájakon ébredsz majd ha az arcát újra felöltöd

 

 
Magén István:  (Kép forrása: holdkatlan.hu)

ravasz csikók gurulnak óriások mindenki követi magát hosszú süket dumák akaratok kalimpálnak mozognak maszkokat formálnak olvadt fémből öklök között testszövetek követik egymás fogát daganatok angyalok barátkoznak angyalokkal a szoknyák alatt kopasz fejek és fenekek harag és hang muskétások berakják összeteszik összevetik csokorban bölcsek orra füle testük tapad szaladnak követik az eseményeket hajnalban a zsinór a szálak eltekerednek feszül a damil szép virág a bőr szalad szorít az arc jön a bók és a sokk gyermekek igyekeznek sejt ölel sejtet életvitel minták a világpiacon gyorslista halállista fogta a táskáját üveggolyók pattogtak a lépcsőn

 

A világ gyalogosan indul az útra. Életjelet fúj a szél. Napszél zokog. Réka autót vezet, gázt ad, kézen áll. Védtelen siránkozik, informálódik, gyűjt. Hatalom mozgó emberi sejt utat keres. (Roham biznisz, a dolog egyszerű.) A falociták toronymagasan támadják a várost. A képtelenség feszélyeztet. Senki csirkének sikerült elmulatnia. Senki nem hív vissza. A vérerek útvesztőiben harcolnak a vörösök a fehérekkel. Vörös vérsejtek törnek előre. Senki sem segített. Félt a fenegyerekektől. Megalázó szerkezetű emberek és moraj.

 

 
Rudolf Csilla: Szociofotók 3. (Kép forrása: holdkatlan.hu)

Az olvasás szép munka.

De a textustól utat kell megtenni

A jelentésig. Nemcsak szótárazni,

Gondolkodni kell, reflektálni

Az írásban rejlő tapasztalatokra.

Nyelv és valóság kompatibilissé lesz.

Járnunk kell egyet, kimozdulni

A szövegből. Be a távlatba!

A textusnak énje van, jelleme,

Karaktere. Neked bele kell látnod 

A szöveg lelkébe. Ámen.

 

 


Bán Brigitta: Életképek 4.
Kép forrása: holdkatlan.hu 

7.

Másnap, legnagyobb meglepetésemre Éva faképnél hagyta az udvartartását, és odajött hozzám:

– Gondolkoztam a Coriolanuson. Szerintem igenis színházban kellene megrendezni, de mai környezetben. Anyagi motiváció, árulás, befolyásolhatóság…Most is aktuális is, nem?

Tátott szájjal bámultam rá. Még okos is!

Megtört a jég. Ezután gyakran beszélgettünk, kezdetben Coriolanusról, aztán színházról, később pedig sok minden másról is. Együtt fedeztük fel Ottlikot, és kiderült, hogy Éva is a Szerelem című novelláját szereti a legjobban. Mindkettőnket foglalkoztatott a történet hősnője, Felícia.

Amikor néha megszólítottam az istennőmet, a többi fiú úgy nézett rám, mintha azt mondaná: neked nem jár ilyen lány! Valójában magam sem voltam benne biztos, hogy jár-e nekem Éva.

 

 
Korányi Mátyás mobilfotója (Kép forrása: holdkatlan.hu)

Szeretnék a teremtésről beszélni,

de már nem érdemes.

Tudok az önző génekről, tudom, hogy a cél

csak az ismétlés.

A civilizációs fejlődés pusztán 

a megmaradás ösztönére adott

eltúlzott reakció eredménye,

nem több.

 


Fotó: Korányi Mátyás

Parkban

 

Magányos tölgy mellett

egy cseperedő vézna fácska

milyen szépek  így együtt 

ez is Isten alkotása..

 

 

 
Majoros Áron Zsolt: Levitáció. 206x52x40, acél, 2014
(Kép forrása: holdkatlan.hu)

– Nem kell megverned, ha nem akarsz – mondta a rabszolga.

– Nem baj?

– Dehogy baj – mosolyog és közben próbálja szorosabban magához húzni a kis úrnőt. Így látta az apáktól, az anyáktól. Na, nem a sajátjától, hanem a filmekben. Emlékét nem tudja, mikor élt utoljára saját gesztussal, tett, vagy mondott olyat, ami tényleg hozzá tartozik, belőle jön. Lágyan próbálja felidézni, bolyongva az emlékei, vagy inkább mozzanatai villanásszerű útvesztőjében, de olyat nem talál. Mintha üvegszilánkokon lépkedne, a szilánkok nem élesek, feslenek, mint a fehér virágszirom lába alatt a hajnali ködben.

 


Mobilfotó: Korányi Mátyás (Kép forrása: holdkatlan.hu)

föl, le

hintáztatnak a napok.

fél napig szálltam,

fél napig volt égbe nyújtva a lábam,

fél napig voltam vasárnap....

 

 


Mo Schreck: Kitekintés 1.
(Kép forrása: holdkatlan.hu)

a vonat előreláthatólag
csak hátulról látható
hogyha a csarnok előtt tetszenek állni
arccal a vasút felé
és csak oldalról ha két vágány között
egy padra le tetszenek ülni
igaz ott nincsenek padok

 


Kép forrása: lira.hu 

A tiszta szobából megyek a másikba, melegem van, mégis fázik a vállam, és máris vizes a fejbőröm a hajam alatt. Mindig szőke hosszút szerettem volna és legalább egyhetven lenni, meg egy csomó faszságot, amiről azt sem tudom honnan vettem. Mifelénk senki sem olyan, mint amilyennek elképzelné magát.

 

 

 
Böszörményi István: Szerelmeskép
Kép forrása: holdkatlan.hu

Néha szüntelenül szép vagy.
Átfénylik rajtad az éj,
magadba omlaszt a kéj
s szelíden hullámzol, félvad...

Néha szüntelenül jó vagy.
Megmosdik benned a Nap,
megcsillan elmúlt holnap
s  kérges jégpúp is elolvad.

 


Csengődi Péter Fotó: Molnár Attila 
Kép forrása: csega.hu

Ahogy a tiszt kísérgette, eljutottak egy felfelé menő, csőszerű járathoz.

– Ezt hívjuk mi elosztónak. Szándékosan nincs gravitáció, így a közlekedéshez nem kell se létra, se lépcső, se felvonó. Viszont rengeteg kapaszkodó található benne. Ha az ember elég ügyes, csak meg kell fognia egyet, jól elrugaszkodni, és hamar annak a járatnak a nyílásánál találja magát, ahova menni szeretne. Ha nem elég ügyes, akkor beveri a fejét; szóval érdemes gyakorolni. Tegye le a holmiját a kabinjában, utána jöjjön vissza a hídra!

– Melyik az én kabinom?

– Elkezd felfelé menni, mindegyikbe belenéz, és amelyik nincs tele egy rakás holmival, az a maga kabinja. Van vagy száz, magán kívül ketten vannak a fedélzeten, remélem, sikerrel jár a küldetésben.

Azzal ott is hagyta.

Egy ideig gondolkodott, hogy nagy vehemenciával beveti magát a gravitációmentes térbe, de végül az óvatosság győzött, fogantyúról fogantyúra, apránként haladt felfelé.

 


Magén István: Vonalháló
(Kép forrása: holdkatlan.hu)

azt mondja, hogy ha ő belemászik. semmit nem széttörni, mintha sosem múlt volna el. ennyi előkészítés után még hozzáteszem, hogy ő volt az, aki először járt a Marson, a Nap körül táncolt, ugyanabban az álruhában, mulatság, azt mondják neki. természetesnek veszik, hogy. köménymagot szór szét, önmagával körülményes. megedzik paradicsom országban. (kővel, tűvel, napszéllel.)

szétmorzsolja az atomokat. nem merem említeni, sűrű tésztaszerű leletek, karambol a pincében, a csoportnak melege van, az autóbuszok átfurakodnak, háromszor annyit nevet, mint a. (…) Félelemmel nem kóstol. Az élet törékeny. csontdarab. Vonat, melyen bepárásodnak az ablakok.

 

 
Karácsony fekete fehérben Fotó: Szeifert Natália
(Kép forrása: holdkatlan.hu) 

 

itt bent minden betonból van,

még az ima is.

az árnyékom nem követ –

sarokban remeg

szaggatott fényben.

 

nem alszom, csak leteszem

a szemem pár percre,

míg a falak túloldalán testek

morze jelek között sheftelnek,

könyörgésbe mormogással.

 

 

 

 
Karácsony fekete fehérben Fotó: Szeifert Natália
Kép forrása: holdkatlan.hu

Nem volt bennem semmi vonzó. Mégsem ezt mondta, hanem azt, hogy képtelen velem megtenni. Hogy képtelen engem megrontani, úgy bánni velem, mint azokkal a hétköznapi nőkkel, akik kedden este egy áttetsző blúzban belépnek, szerdán pedig felszaladt harisnyában kilépnek az életéből.
Óh, az ég áldjon meg, ronts meg! Szerettem volna ezt mondani neki. Esetleg azt, hogy ne csináld, ezt most nem bírom el. Vagy káromkodva felpattanni, és aligruhában kimenni az erkélyre láncdohányozni.

Persze, nem ezt mondtam, sőt, percekig nem mondtam semmit, levegőt is alig vettem attól való félelmemben, hogy ha most lecsúszik a keze rólam, ennek a jelenetnek örökre vége. Szerettem volna elsüllyedni. Megnyílhatott volna például a kanapé alattam, és simán távoztam volna az ágyneműtartóján keresztül akár a másvilágra is, csak ne kelljen szembesülnöm ezzel a jóságnak palástolt elutasítással. Ezt hívják kegyes hazugságnak? És ha igen, akkor ez fekete, fehér vagy szürke hazugság?

Kedves Isten, lehetne róla szó, hogy idén egy olyan tiszta helyzetet hoz a fiacskád karácsonyra nekem végre, ami működik? Ebből baszki megint hiányzik az elem. Az elementáris erő.

 
Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal