VideóA tegnap.ma videója Keresés a honlapon: |
Szilasi Katalin: Spenót tükörtojással
A debreceni Nagytemplom tornyában delet harangoztak. Eszembe jutott, hogy éhes vagyok meg sovány is, húszéves és negyvenhárom kiló. A harangszó fölkapott, mint nyárfa szöszmöszét a szél, és vitt volna akármeddig, de én leszálltam róla, mert a vasútállomás restijében volt legolcsóbb a spenót tükörtojással. Tányérnyi zöldben egy nagy, sárga szem, a fehérje patyolattiszta, mint hosszú, délutáni alvás után a gyerekeké. Kezembe vettem a kanalat, a csirke szeme pislogni kezdett, a tányér forogni, aztán az asztal, a falak és a mennyezet is. Sosem szerettem a sergőt, a körbe-körbe csak értelmetlen önbecsapás, nem visz sehová. A pincér hozott egy pohár vizet. A debreceni víz íze nem olyan, mint a Tiszáé. Haza kellett volna mennem, hozzád. Már benn állt a vonat, mocskos ablakszemével egykedvűen nézett, neki mindegy volt, hogy felszállok-e. De minek is szálltam volna föl, hiszen te már sehol sem voltál.
Megjelent: 2022-06-23 20:00:00
|