Videó

A Kincskereső videója




Keresés a honlapon:


Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

 
Németh Hajnal Auróra: Alkimista 3. (Szabaduló szoba projekt)

 

I. jelenet

 

Szereplők: Férj, feleség /40 év körüliek/ Giulia, postás, doktor, Erzsi

Helyszín: Igényesen berendezett szoba, egyik sarka konyhasarok. Jobb oldalon bejárati ajtó, baloldalon fürdőszoba-ajtó

Idő: 2020 tavasza, délután

 

Feleség:       (Bejön, bevásárlószatyrokat cipel, liheg.) Na, hála a jóistennek, hogy ezzel is megvagyok. Élesztőn kívül mindent kaptam. Nagy csoda, még kézfertőtlenítő is volt. (Leveti a cipőjét, a kabátját, a szájmaszkot, a kesztyűt, kezdi kipakolni a konyhasarokban a vásárolt holmit.)

Férj:               (Kulccsal nyitná az ajtót, bejön kabátban, utazótáskával a kezében.) Van itthon valaki?

Feleség:          (Meglepődve) Hát te? Hogy kerülsz ide? Mi a fenét keresel itt?

Férj:              (Kabátját levéve otthonosan a fogasra akasztja) Ha nem csal az emlékezetem, itt lakom. Ide vagyok bejelentkezve, ez az állandó lakhelyem, és itt kell a két hét kötelező karantént letöltenem.

Feleség:          (A maszk után nyúl.) Tán megfertőződtél? Beteg vagy?

Férj                 Á, dehogy. Legalábbis remélem, hogy nem. De aki manapság Olaszországból jön…

Feleség:        (A kesztyűt is felveszi.) Mégis, hogy képzeled? Csak úgy egyszerűen beállítasz ide, azok után, hogy külföldre szöktél a válóper elől? Most meg két hétig itt leszel?

Férj:             Drágicám, ha tizennégy évig elviseltük egymást, mint férj és feleség, ezt a két hetet csak kibírjuk valahogy.

Feleség:           Ne szólíts drágicámnak! Már régóta nem vagyok a drágicád.

Férj:           Most sem vetted észre az iróniát? Hiába, (sóhajt) sosem volt érzéked a szavak mögötti többletjelentéshez.

 

 

Második rész

 

Délután

7.

A Kivetítő:

 

A Tábornok megáll a Tisza-part vaskorlátja mellett, szemléli a vizet, aztán körbetekint.

 

Játéktér:

Köpönyegébe dugja kezét könyékig, s a belső zsebből előhúzza a szemüvegtokot. Szétkattintja, orrára helyezi az aranykeretes pápaszemet. Újfent a zsebébe nyúl, kiveszi a telefont, aktiválja és a füléhez emeli.

 

Tné:

Halló!

T:

Halló, Verica!

Tné:

No, mi van? Beszéltél az unokámmal?

 

T:

Nem, Verica.

Tné:

Nem? De láttad? Találkoztál vele?

T:

Nem láttam, Verica.

Tné:

Nem enged hozzá az a büdös kurva? Tudtam, hogy egy aljas cafat! Én megmondtam, ugye, megmondtam!

T:

Megmondtad, Verica.

 

 

Személyek:

Öregember (Ö)

Mama, Öregember feleségének árnya (Ma)

Tábornok (T)

Tábornokné (Tné)

Milan, a fiuk (M)

 

Első rész:

 

Délelőtt

 

Szín:

Elől: Hinta, néhány lépéssel szemben egy sámliszerű szék.

Hátul kerítés, kiskapu rajta.

Háttér: kivetítő.

 

 

1.

 

Kivetítő: egy hatalmas fekete autó érkezése.

 

Tábornok:

Kerítésen kívül, hátul.

Hol van az unokám?

 

Idegesen tapogat a kiskapu kilincse után, végre rátalál, erőteljesen belöki, csattan a kiskapu háta a kerítésben. Hatalmas léptekkel méri az első udvart.

 

Hol van az unokám?

 

Megáll a színpad közepén.

 

Van itt valaki?

 

A Tábornok meglódul előre, de iramodását a hinta elállja. Megtorpan.

 

Az udvarban hatalmas eperfa áll. A fa mellé oszlopot állítottak, s ketten tartják az áthidalót, amelyről hinta lóg. A hintán Öregember ül, néz maga elé, jobb kezével a kötelet fogja, balja ölében pihen.

 

Hol van az unokám?

 

Öregember

Nem reagál. Válaszolhatna bármit, de nem mozdul, mintha nem hallana. A Tábornok idegesen toporogni kezd, a portára hívatlanul lépett. A díszruhába öltözött hadvezér félszemmel hátrapislant.

 

Az Öregember ül a hintán.

 

Tábornok:

Hol van az unokám?

 

Az öregember fölkapja fejét, mintha most ébredne, a belépőre néz.

 

Ö:

Jó napot!

T:

Jó napot! Hol van az unokám?

Ö:

Maga kicsoda?

T:

Hol van az unokám?

 


Csernátony Lukács László: Eat Your Heroes – AK 47

 

Játszódik: napjainkban, Budapesten.

 

1.

 

Bach Air-je szól, este van. Egy óriási ház nagy és fényűző lakásában negyven körüli, hatalmas, zordon, kopasz, sebhelyes, borostás férfi ténykedik a konyhában. Vérfoltos, fehér ingben, csokornyakkendőben, szmokingban és papucsban bontja fel a különböző macskaeledel-konzerveket. Alatta nyivákoló macskák (öten vannak: fostosak, rühesek, soványak). A férfi előkeres a konyhaszekrényből öt kis tálkát, belekanalazza az eledeleket, majd odaadja a macskáknak, a macskák mohón falják. (A Bach-zene elhallgat.)

 

A férfi fejét csóválva, komoran nézi őket – csak a macskák morgását, evését hallani –, majd fölemeli a fejét, és oldalra néz. (Közben felhangzik Wagnertől a Tűzvarázs). Az ebédlőasztalon gyertyatartó, elfújt, félig leégett gyertyákkal, egy félig tele viszkisüveg, viszkispohár és különböző fegyverek: egy 57-es Magnum, egy vérfoltos kommandós-kés, és szamurájkard, tokban. A férfi az asztalhoz ül, tölt egy pohár viszkit. Megfogja a poharat, aztán feláll és a hűtőszekrényhez lép. Kinyitja, és jeget veszi ki a jégkockatartóból. Visszamegy az asztalhoz. Belecsúsztatja a jeget a pohárba, és visszaül. Nézi a poharat. Hosszan. Majd egyetlen hajtással megissza. Rögtön elsimulnak zordon vonásai. Elmosolyodik. Majd ránéz a macskákra, és elkomorul. A macskák felnyivákolnak rá. (A Wagner-zene elhallgat.)

 

 

 


Nagy Attila: Dreams 1988- (álmok) – A visszatérő III. 

 

 

Hát elkezdődött, csakugyan el?

El, de esőben sétálva természetesen másként hangzik.

Micsoda mázsás akcentus, a zongora lenne az?

Úgy érted, az idegi alváz fölött?

Az analóg csellót is figyelembe véve.

Hagyj engem ezzel. Mondd hosszabban. Mondd lassabban.

Ez az a pont, amikor Amundsen mesélhetne az elfagyott cigarettákról.

Az elfagyott cigaretták haszontalanságáról.

Úgy érzed, hogy a centrum körül rohangál a forma?

 

 

Jé, elmúlt a fejfájásom!

Elmúlt? Mitől?

A Brazoxtól.

A Brazoxtól? De annak nem hasmenés a mellékhatása?

De, csakhogy arra meg Silvaxot szedek. Úgyhogy semmi gond.

Akkor jó. Nekem meg elmúlt a szédülésem.

Elmúlt? Mitől?

Mitől? Hát a Pilvaxtól!

De annak nem hallucináció a mellékhatása?

Persze, hogy az. De arra Vuczlaxot szedek. Úgyhogy…

 

 

Nem akarok dicsekedni, de én meg tudtam venni Love Baby fürdővizéből egy fél decit.

Hú, azta! Mutasd meg, légysziiii!

Bocs, de nagyon drága volt és…

Ne már! És mégis, mennyi?

Akciós volt… izé… ötvenezer… de eszmei értéke felbecsülhetetlen.

Felveszek személyi kölcsönt, nem érdekel! Nekem is kell!

Akkor siess, mert úgy hallottam, hogy már nem sok van belőle.

De hisz mindennap fürdik, nem?

 

Megbocsásson, ha megkérdem, de Ön kicsoda és hogy kerül ide?

Ez a Kapros Geyza gimnázium 5. éves érettségi találkozója, nem?

De… csakhogy, ez egy zártkörű rendezvény, úgyhogy…

Kata, hát nem ismersz meg?

Honnan tudja a nevemet? Ö… Ön kicsoda?

Hát nem ismersz meg?

Ne… m, sajn….

A Maláta Hedvig vagyok, a Viga, a Vigácska!

 

(fülig érő szájjal) – Jó estét kívánok! Ez itt a hatórás hírek. (hirtelen elkomorodva) Frontálisan ütközött egy előzni akaró Ford egy, a szembejövő sávban szabályosan közlekedő kamionnal. A Ford totálkárosra tört. A sofőrt a tűzoltók vágták ki a roncsból. A kiérkező mentők súlyos, életveszélyes állapotban szállították a megyei kórházba. (vidáman) Hím zsiráf-bébi született az Állatkertben. Nevet, egy gyermek-látogató adott neki: Latyak lett az újszülött neve. Ezúton is gratulálunk az édesapának és édesanyának! (komoran) Brutális kettős gyilkosság történt tegnap éjjel Vacakházán. A macsétés gyanúsított a sértetteknek levágta a fejét. A rendőrség egyelőre még nem talált indokot a bestiális gyilkosságokra. A támadót még tegnap éjjel elfogták, a lakásában. Azóta előzetes letartóztatásban van. A véres macsétét is megtalálták, a gyanúsított konyhájának a mosogatógépében. Az előzetes nyomozás kizárta a kettős öngyilkosság lehetőségét.

 

–  Halló, Boroznij Úr?

–  Mert?

–  Ön Boroznij Róbert, a közös képviselő?

–  És, ha igen?

–  Volna egy nagy problémám.

–  Úgymint?

–  Az édesanyámról van szó.

–  Vagyis?

–  Járóképtelen fekvőbeteg. Már nem tud még a kaputelefonig sem elmenni.

–  És?

 

A Föld tehát, nem gömbölyű, punktum!

És mégis mozog…

Már hogy is mozogna?

Galilei mondta.

Galilei?

Azt mondta: És mégis mozog a föld!

Egy tudománytalan, minden gondolatot nélkülöző, lapos elmélet az övé. Egyszerű bűvészet, semmi művészet. Hiába, egy kóklertől ennyi telik.

De, Mester, nem az Ön elmélete a híres lapos-elmélet? Miszerint…?

Az más! Hiszen, hogyan is mozoghat a föld, amikor lapos?

És a Nap?

Mi az, hogy a „Nap”? Nap nincs, és nem is volt.

 

Szín: Park, nem működő szökőkúttal. A szökőkút kerek, medence falán körben ülnek a szereplők.

Tizenöt és harminc év közöttiek, egy szereplő kivételével, aki negyvenöt éves. Ő Kúlpapa.

Játéktér a szökőkút és medencéje, illetve a körülötte levő tér.

A szökőkút kőfalán jól láthatók a sárgásbarna vonalak és csíkok, a valamikori vízcsorgás nyomai.

Kezdőkép: pirkadat, majd oldalról bekúszó reggeli fény. Hátérképnek ajánlott a park ősszel.

A szereplők karaktere, entitása , szemlélete mondanivalójukból illetve cselekedeteikből derülhet ki.

Ha a rendezői koncepció úgy kívánja, a szöveg bővíthető a játék szellemében.

A szereplők cselekedete abban merül ki, hogy mobiltelefonjaikkal vagy táblagépeikkel, foglalkoznak, szórakoznak, figyelmet sem vetve a „külvilágra.” Mai megfogalmazásban: elvannak kütyüjeikkel.

 

 

Szutymó a medence szélén ül, Dumás érkezik.

 

DUMÁS: Heló Szutymó!

SZUTYMÓ: Csá!

DUMÁS: Most jöttem!

SZUTYMÓ: Ja.

DUMÁS: Mikor jöttél?

SZUTYMÓ: El sem mentem!

DUMÁS: Jól aludtál?

SZUTYMÓ: Aha.

DUMÁS: Nem vittek be?

SZUTYMÓ: Nem jártak erre, amúgy meg a medencében nyújtóztam.

DUMÁS: Valami más?

SZUTYMÓ: Tökuncsi, a nyár is elhúzott.

DUMÁS: Mihez kezdesz?

SZUTYMÓ: Nem tom, na haggyá már!

 

Dumás leül Szutymó mellé és érintőképernyős mobiljával foglalkozik. Szutymó táblagépen dolgozik. Pár perc múlva Csömörke (lány) érkezik, okostelefonnal a kezében.

 

 

– Mint az köztudott, birtokomban a világegyetem összes varázsainak hatalma.

– Ez csak természetes. De József Attila is hasonlót mondott…

– Mit mondott, mit mondott, ugyan már!

– Azt mondta, hogy: A költő a föld adott varázsainak mérnöke.

– Nem tudom, eléggé figyeltél-e, mert én meg azt mondtam, hogy a világegyetem összes… De mit is tudhat erről egy költő! Figyeljen! Én, ha akarom, feltámasztom a halottakat is…

– Fel?

– De fel ám! Bárkit.

– Akkor támassza fel nekem Heroldot!

 

 

Csillagjegyek ütközései

 

 

 Szia, Gréta, na, milyen volt? Mesélj!

 Csodálatos volt…

 De milyen szomorú arccal mondod.

 Á, azt nem lehet elmondani…

 Azért csak beszélj, úgy áradoztál róla nemrégiben.

 Szép…

 És?

 Karcsú, magas, kisportolt testalkatú…

 

Kézirat

 

A helyszín egy iroda, a falon
szentképek és feszületek lógnak.
Nyomozó egy huszonéves,
szemüveges nő, szürke kosztümöt visel.
Steril, hibátlan, természetellenes szépség.

Az Elítélt vele szemben ül
az asztalnál, rabruhában, bilincsben,
egy fejére rögzített glóriával.
Az ajtónál a Svájci Gárda
egy tagja áll díszegyenruhában,
hátratett kézzel.


Nyomozó
Fél attól, hogy rájövünk azokra a titkaira,
melyekről nem szeretné,
ha kiderülnének?

 

Elítélt
Nem hiszek Istenben.

 

Nyomozó
(Ír, fel sem néz.)
Hová rejtette a lelkét?

 

 Telefon

 

 

  Jó napot kívánok!

–  Jó napot Önnek is. Miben segíthetek? És honnan tudja a mobilszámomat?

  Először is gratulálni szeretnék Önnek: Ön nyert! A gép az Ön számát dobta ki, a 800000-ből!

  Ez csodálatos, és mit nyertem, ha szabad tudnom?

  Egy 3000 forint értékű ajándékcsomagot, amit nálunk vehet fel. Csak a csomagolási díjat és a szállítási költséget kell állnia.

  De, ha személyesen kell érte mennem, miért kell szállítási költséget is fizetnem?

–  Ej, hát nem is örül az ajándéknak?

  De, roppantul. És mennyi az a „csomagolási díj és szállítási költség”?

  Csak most, csak Önnek – 5000 forint. No, sikerült boldogságot varázsolnunk Önnek, így az Ünnepekre?

  Még gondolkodom rajta.

 

   Munkára fel!

 

 

   Szép napot kívánok, Hölgyem!

   Önnek is. Az állásinterjúra jött?

   Bátorkodtam. Bálint Béla vagyok, és az informatikus állás betöltésére jöttem.

   Szabad tudnom hány éves?

   Huszonhat éves. Tegnap óta.

   Ó, gratulálok! Szóval azt tudja, hogy a mi cégünk terjeszkedik.

   Ez sajnos elkerülte a figyelmemet.

   Nem tesz semmit. Ez még nem kizáró ok, hahaha…

   Hahaha.

   Látja, a humorérzék nálunk: előnyt jelent. Na, és a rugalmasság.

 

 

 

                                                                               Állapotromlás

 

    Jó napot kívánok! A Kardiológiára szeretnék menni.

      Kérem a beutalót, a TAJ-kártyáját és a lakcímkártyáját.

    Tessék.

    Ö… Szeptember 12-ére van legközelebb időpont.

    Tessék?!

     Süket maga? Mondom: szep-tem-ber-tizenket-te-di-ké-re van időpont, 11 30-ra, dr. Vad Zsuzsanna Főorvoshoz.

     De hisz most március van!

 

 

Jelzőtűz

 

 

 

Két férfi sétál egy földúton.
Az egyik jól öltözött, kezében aktatáska,
a másik halotti inget visel,
mezítláb jár.
A környék lakatlan. A távolban hegyek
látszanak, az ég felhőtlen,
tűz a nap.

 

Első férfi

 

Mikor érünk már oda?

 

Második férfi

 

Fogalmam sincs. Lehet,
hogy ez már az. De az is lehet,
hogy észre sem vettük,
elmentünk mellette, és –

 

Első férfi

 

(Közbevág)

 

 

 

A kurva életbe! Azt se tudjuk,
hol vagyunk!

(Ökölbe szorítja a kezét,
gyorsít a léptein,
de hirtelen megáll)

És azok a hegyek ott?

 

A kis káplár nagy napja

                                                       

Második jelenet:

 

Ugyanott. Joséphine kétkedve csóválja a fejét. Hármat, halkan kopogtatnak – szinte csak kaparásznak az ajtón. Joséphine leteszi a fésűt, gyorsan megigazgatja a haját.

 

JOSÉPHINE Szabad!

Alázatosan hajladozva, belép az Első Udvarhölgy.

ELSŐ UDVARHÖLGY Felséges Asszonyom…

JOSÉPHINE Ejnye, Susanne! Hát már Te is? Nem tudom megszokni, hogy mindenki…

ELSŐ UDVARHÖLGY (szinte rogyadozva) Felséges Asszonyom, Champonas márki kíván bebocsáttatást.

JOSÉPHINE (enyhe bosszúsággal) Hát akkor miért nem ereszted be?

ELSŐ UDVARHÖLGY Én csak…

JOSÉPHINE Te csak szólítsd be, aztán várj odakint. No, Susanne…

ELSŐ UDVARHÖGY Első Udvarhölgy, ha szabad megjegyeznem, Felséges Asszonyom.

JOSÉPHINE Inkább vidd le Fortunét.

ELSŐ UDVARHÖLGY Igenis, Felséges Asszonyom!

Joséphine „fenséges mozdulattal” mutat az ajtóra.

Első Udvarhölgy, kialázatoskodik.

 

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal