VideóRészlet az MTVA P´amende, 2024.04.18-i adásából a henti79 csatornán. Keresés a honlapon: |
Kötetek, kritikák, recenziók, interjúk és laudációkAmíg az emberi test meghatározhatatlan százalékban lelket is tartalmaz, addig versek is fognak születni. Mirtse Zsuzsa versekben él, gondolkozik, veszekszik, csábít, kérincsél, alkudozik, ígérget. Ha örül a világnak – versek születnek belőle. Ha szomorú – versek születnek belőle. Nem tehet róla. Szabálytalanul szabályos versei néha provokációk, szemtelenkedések, máskor tűnődések, belenyugvások a megváltoztathatatlanba, de mindenképpen arról a nagyon különös valamiről szólnak, amiről azt mondjuk, hogy: élet. Idő és mérték – vagy időtlen mértéktelenség, ezt a kettős utat kell járnia. És fogja is, mert olyan… Mirtse Zsuzsát kezdettől fogva a hiteles létezés és az emberi kapcsolatok üveg-törékenysége foglalkoztatja leginkább. Ezekből a cserépszilánkokból építi tovább most is költői világát, bekapcsolódva a magyar költészet hagyományába, amely képes a hiányt, a veszteséget a teljességnél teljesebbként felmutatni. A költőnő harmadik verseskötetében, mint azt a címe is előrevetíti, a lélek fekete dobozából merít, olyan rétegekből, amelyek a személyes életfolyam medre alatt húzódnak. Az egyéni sorsok alól pedig egy mindannyiunkban rejtőzködve munkáló, közös világ ősképeit-tartalmait hívja elő és tárja elénk, hangja mégis személyes – ebből a kettősségből eredhet lírájának egyedisége. Ezeket a verseket, akár az ókori bronztükröket, érdemes forgatnunk: hátlapjuk domborműves alakjai bizony előmerészkednek, és belevetülnek saját tükörképünkbe. Időzzünk hát el a látottak felett, és ne feledjük: az óceán lefelé sötétedik – ez a kötet nemcsak a drámaiságának köszönheti alapvető tónusát, de a merítkezés mélységének is. Márpedig amit felszínre buktatnak belőlünk ezek a versek, azzal csakis gazdagabbak lehetünk.
Visual poetry and collages Vizuális költemények és kollázsok
A szerző az új évezred elejét (is) jellemző értelmiségi közérzetről tudósít: letisztult hangon, kivételes formafegyelemmel. A sebeket osztogató konfliktusok elkötelezetten humanista szellemiségű egybefoglalását adja. Hungarovox Kiadó, 2014
Minamosongo - rendhagyó miniopera (libretto) egy felvonásban, három színben. Hungarovox Kiadó, 2014 „Rác-magyar” Vitkovics Mihály egri költő sziluettje Eger kedves, kacskaringós utcáit járva eszembe jut Vitkovics Mihály. Egy meredeken felkapaszkodó, a patinás Rác-templom mellett, a Ráckapu térig tartó utcácska viseli Vitkovics nevét. A Rác-templom pedig, ez a különc épület Eger katolikus templomai között az egyetlen olyan istenháza, mely hátat fordít a városnak: szerb templom, mégis Eger nélkülözhetetlen és elvitathatatlan része, akárcsak a szerb származású költő. A Vitkovics utca meredekén felfelé kapaszkodva eszembe jut, hogy a hercegovinai Trebinje mellől származtak a költő ősei, és a törökök elől menekültek Magyarországra. Sopotnik Zoltán költő, író, 1974-ben született Salgótarjánban. A Prae folyóirat próza rovatának és a JAK füzetek szerkesztője. A Libri Kiadó gondozásában jelent meg negyedik, Saját perzsa című kötete, melyben líra és próza koherens egésszé forrnak össze, egy filmre emlékeztetve, melyben a cselekményt dalos betétek színesítik. Pál Feri atya legújabb könyve, a Szorongástól az önbecsülésig, szentimentalizmustól, fellengzős „papolástól” mentes útmutatás, mely igyekszik különbséget tenni a sebzettség vezérelte és a teljesség vezérelte élet között, megértéssel, szaktudással és együttérzéssel fordulva korunk embereinek legégetőbb problémái felé. „A megszólalás ereje. A versíráshoz kell egy kis elengedettség, kicsit felejtsük el hogy vers készül, és ebben az elengedettségben kell nagyon erősen a versre koncentrálni...” - kezdi Petőcz András a Gyalogbeszéd fülszövegét, és szakmailag alapos dicséretnek, szinte laudációnak tűnő írását a következő félmondattal zárja: „nyugodt szívvel mondom, hogy Boldogh Dezső kötetének megszületése fontos pillanat lehet az újabb magyar irodalom történetében.” A költészet mibenlétét, ha van ilyen egyáltalán, akkor szokás firtatni, ha versek láttán furcsa, megmagyarázhatatlan hiányérzet támad az olvasóban. Amikor minden együtt áll: a felkészült, mesterségben jártas, tehetséges szerző, az eminens líra, érzékenység, szellem, tűz, tézis, antitézis, s megannyi más - mégis, aztán mégsem. Az oroszlánkölyök fikciójába nagyon sok minden beleférhet. Mindenekelőtt az ember lappangó gyermetegsége élheti ki magát általa; olyasmit segít kimondani, amit a komoly felnőtt leginkább önmagának is szégyell bevallani. Felnőttek és gyerekek számára egyaránt lehet mondanivalója anélkül, hogy humora látszólag ne korlátozódhatna paradoxonokra, valamint öncélúbb nyelvi játékokra. Mit keres Kántás Balázs legújabb kötete a sínek között? Hogyan szivárog át Celan a huszonéves költő verseibe? Mennyire merészek és mennyire sablonosak a frissen közölt alkotások? – Boldogh Dezső írása Élet, mű, köd, és – Kántás Balázs Összefutás című verseskötetéről Lehet, hogy tisztára véletlen, de Kántás Balázs könyvének borítóján mintha egy szabályos, kissé elnyújtott dollár-jelkép bontakoznia ki az egyenesen és az S-alakú sínpár találkozásából. A hangulatos fotó természetesen az Összefutást, a létezés megannyi csomópontjának efemer időlegességét és hasonló dolgokat igyekszik megjeleníteni, mivel a könyv kevés kivétellel a szerelem avagy az egymásrautaltság verseinek gyűjteménye. Szóval, nem tudom, van-e a kép mögött valami plusz üzenet, mármint a pénz és a költészet, a párkapcsolatok és az élet realitását szimbolizáló disznófejű akárkik hatalma közötti összefüggés, de ez igazából talán nem is lényeges. Háborús rózsakert
Csontig hideg van, háború, vagy inkább háború utáni állapot, leszakadó ég egy nem létező tengerparton, félig nyitott, kopott barna bőröndből fújja szét a szél a fehér lapokat. Némelyiken írás, versek, áthúzott mondatok, gyűrt üresség. Ki hagyta ott, mi történhetett vele? Nem tudni. A versek valószínűleg összefüggő ciklusokat alkothattak valamikor, nagy részük elveszett, de amit megtalálunk a bőrönd mélyén vagy a közeli homokos-sziklás fövenyen, abba érdemes belenézni. A gyanútlan szemlélő eleinte bibliai utalásokként is értelmezhetné a verscímek alá írt betűket és számokat: „Tf 40, Hv 7 (8) (1) (14), Mon 4…” – de az ilyen típusú kódjelzés nem ismerős egyetlen vallási könyvből sem, legfeljebb egy még kiadatlan apokrifból. A szövegek jegyzője talán apokaliptikus szövegeit, önkínzó emlékeit vetette papírra és ismeretlen szerzőket idéz? Apró utánjárással, a Cs. kr. jelzésű versekről mégis megtudhatjuk, hogy a Több fehér című kötet alcímeként is funkcionáló Császári és Királyi Rózsakert ciklus darabjaira utal, hasonlóképpen a többi felirathoz. (Monológok egy színésznőnek [Mon], Háborús versek [Hv], Több fehér [Tf]). A versek írójának kilétét homály lengi körül. A személyesség látszólag minden elemét nélkülöző darabokból azonban lassan kirajzolódik egy alak, aki feltehetően részese volt egy igazi háborúnak, bejárta a Délvidéket, a bajor erdőket, látott halottakat heverni, üldögélt illatos bécsi kávégőzben.
Ha megesszük a hőseinket (Ide kattintva találja Csernátony Lukács László képeit a Holdkatlanon) Csernátony Lukács László mostanában halmozza a meglepetéseket. A fiatal képzőművész utóbbi kiállításain jelentősen más nézőpontok szerint mutatja be a világot, mint néhány esztendeje. Michel Butor, a kiváló francia író és esszéista külön könyvet írt a szavak festészetbeli szerepéről, ahol a képek verbalizálható tartalmait, jelentésmódosításait elemzi. Csernátonynál már a „Sunshine.Happiness?” – sorozatban is szorosan együttműködött a cím és a látvány: a „ Kívülről egyszerűnek tűnök, de valójában bonyolult vagyok” jelzetű képen egy nevetgélő, dekoratív szőke nő kannából benzint önt magára, majd kicsit debil, de mindenképpen groteszk külsejű úszóbajnokok, nőimitátorok, napszemüveges újgazdagok tűnnek fel előttünk frappáns képaláírások kíséretében. Hatalmas irónia és alig bújtatott társadalomkritika jellemzi a „Gyermekjátékok” vagy a „Fucking miniatures” festménysorozatait is, de a textusok direkt képzőművészetté lényegítő kísérletei az „Eat Your Heroes” darabjainak esetében a legnyilvánvalóbbak. Némelyik kép látszólag nem is több, mint egy-egy graffiti-utalás, new yorki gettószlengben megfogalmazott szójáték nagyvonalúnak tűnő, holott igencsak professzionális vászonra „pacsmagolása”. A Nancy Brücke Experimental Space Music Group Csernátony Lukács saját formációja, melyet Traub Viktória animációs művésszel közösen készít és ami kiállításain audiovizuális kiegészítést is ad a festményekhez. ( A folyamatosan bővülő repertoárból, találomra, pl.a „Kosztól sír a gyermek” – című opusz, valahol a Tudósok „Apa kocsit hajt”-jának magasában, mindenkinek csak ajánlani lehet.) Debreczeny György lassan négy évtizede van jelen a magyar líra él-, fél- és célmezőnyében, mégis csak a negyedik önálló kötetét tarthatjuk kezünkben. Érdemes volt ilyen sokat várni rá: páratlan művekhez jutottunk. A költő ismeri és hasznosítja az értéktudatos képviseleti költészet forrásait, ugyanakkor tántoríthatatlan őrzője és követője a magyar avantgard kassáki örökségének, s beépíti lírájába mindazt, amit az elmúlt évek posztmodern költészete tett hozzá a korszerű versnyelv kialakulásához. Hagyomány és folyamatos megújulás, az elődök és kortársak tisztelete éppúgy jellemzi, mint az irónia, a dévaj kedv, a bátran osztogatott fricskák. Az 1977 óta publikáló Debreczeny Györgyöt 1982-ben Tandori Dezső mutatta be a Magyar Ifjúságban. Első kötete az Ellentétpárhuzamok is ebben az évben jelent meg.
|
Szepes Erika: Ördöggolyó - Saluton Kiadó 2005
Paládi Zsolt: Kiskapitalista kalauz és szótár (2005 - Kairosz kiadó)
(Lesi Zoltán: Daphnis ketskéi 
Hegyi Botos Attila: Rögnyi ég ( Irodalmi Jelen Könyvek, Arad-Budapest, 2011)