Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Boldogh Dezső: Élet, mű, köd, és – Kántás Balázs Összefutás című verseskötetéről

 

 

Mit keres Kántás Balázs legújabb kötete a sínek között? Hogyan szivárog át Celan a huszonéves költő verseibe? Mennyire merészek és mennyire sablonosak a frissen közölt alkotások? – Boldogh Dezső írása

Élet, mű, köd, és – Kántás Balázs Összefutás című verseskötetéről

Lehet, hogy tisztára véletlen, de Kántás Balázs könyvének borítóján mintha egy szabályos, kissé elnyújtott dollár-jelkép bontakoznia ki az egyenesen és az S-alakú sínpár találkozásából. A hangulatos fotó természetesen az Összefutást, a létezés megannyi csomópontjának efemer időlegességét és hasonló dolgokat igyekszik megjeleníteni, mivel a könyv kevés kivétellel a szerelem avagy az egymásrautaltság verseinek gyűjteménye. Szóval, nem tudom, van-e a kép mögött valami plusz üzenet, mármint a pénz és a költészet, a párkapcsolatok és az élet realitását szimbolizáló disznófejű akárkik hatalma közötti összefüggés, de ez igazából talán nem is lényeges.

Sokkal fontosabbak a költői szerepjátékok egyre sikerültebb próbálkozásai, amelyeknek a tanúsítványa ez az új kötet, valóban irigylésre méltó intenzitással. A szerep pedig gyakran egyenlő a műfaji kísérletezés gesztusaival is, miközben, vélhetően életkori zsengeség okán, költőnkön-tudósunkon néha még kicsit lötyög az irodalmi zakó. Noha az Összefutás újabb bizonyítéka annak, hogy a korábban gyakorta más szerző-idolok hangjait imitáló költő mindinkább érettebb művekkel lép elénk – nagyjából három-négyhavonta. Kántás ugyanis elképesztő jelenség azzal, hogy még igencsak ifjú emberként, húszas éveinek legelején már négy verseskönyvet (!), és több mint tíz(!!), jobbára fordítás- és tanulmánykötetet tudhat a háta mögött. Angolra ültette két kitűnő kortársunk, Payer Imre és Rónai-Balázs Zoltán válogatott verseit, franciából Baudelaire-t, németből Celant fordít. Az utóbbi költő, úgy tűnik, Kántás szívügye, az említett tanulmányok jó része az ő életművét járja körül, jobban mondva, veti bele magát ezerrel Celan lírájának értelmezésébe. Természetesen poétánk esetében a tudósi, tanulmányírói munka cseppet sem független lírai vegykonyha-kísérleteitől, a kötelező szakbogarászások nem hagyják érintetlenül Kántás költő-énjét, így a jövendő doktorandusz önmagáival való diskurálásai reményteljes pályaív képét vetítik előre.

Az Összefutás versei egyrészt mintha gondosabb válogatás eredményei lennének, mint a korábbi kötetek (ebben nyilván Rónai-Balázs Zoltánnak, a szerkesztőnek is szerepe lehet), másrészt ugyanúgy jellemző rájuk valami borzas, ideges érzékenység és laboratóriumi kísérletező hűvösség. A celan-i, talányosan zárt poétikai struktúra hatása Kántás verseiben látszólag háttérbe szorul, de hangulataiban nagyon is jelen van, így a fordításkísérletek műhelygyakorlatai át meg átszövik a világirodalmban húszas évei dacára otthonossággal mozgó szerző műveit.

Ennél a pontnál azonban nem árt valamelyest kritikusan szemlélni Kántás néhány fordítását, hiszen hallatlan bátorság kell ahhoz, hogy Szabó Lőrincék után valaki csak úgy belevágjon egy terjedelmes Baudelaire-átültetésbe. Igaz, mindez szerzőnket akár szimpatikusabbá is teheti, még akkor is, ha a végeredmény a legtöbb esetben bevallottan nem éri el nyugatos nagyjaink színvonalát. A Celan-életműhöz pedig Lator Lászlón vagy Marno Jánoson kívül mások nem igazán merészeltek eddig hozzányúlni. Ettől függetlenül Kántás Balázs egyre több remek fordítás- és tanulmánykötettel gazdagítja e költő értelmezésének nem éppen problémamentes terepét.

Az Összefutás című kötet három ciklusa (Térkép, Szájzár, Összefutás) némileg más-más hangütéssel, de többségében színvonalas költeményeket tartalmaz. Rövid, vibráló szakaszok váltakoznak elnagyolt képfuttatással és ötvösművészi remeklésekkel, sokszor már a címekben, vagy az azt helyettesítő első sorokban („…törzsbe vésődő mozdulat…” … „sziromszélben” … „ahol  a sarlókéz…”).  Néha talán szükségtelen túlzás – „Ne engedd hogy ma is megöljem magunk!” – elegyedik egészen kiváló és már az  „igazi  Kántásra” jellemző megállapításokkal: „A homlokomon körberohanó / csontszürke mutató / a mostba merülve megáll.” Máshol: „szem-halál tölt ki két hullámteret”, vagy: „A  szavainkat / fecskére fordítom – / átrepülnek / röntgenkép-testeinken.”

A könyv egyszerre enigmatikus és látszólag hűvös líraisággal pácolt darabjai összességükben egy beérkezett, de eszközeit tekintve talán még nem minden szempontból kész költőt mutatnak, aki megérdemli a figyelmet, mert tehetsége alapján szép jövő előtt áll.

Kántás Balázs: Összefutás, Napkút Kiadó, Budapest, 2010

  
  

Megjelent: 2014-05-29 12:28:15

 

Boldogh Dezső (Budapest, 1967) költő, a Veranda Művészeti Csoport alapító tagja

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.