VideóPosta Ákos István videója Keresés a honlapon: |
Kötetek, kritikák, recenziók, interjúk és laudációkEsszék, tanulmányok, kritikák Kántás Balázs 1987-ben született Budapesten. Irodalomtörténész, kritikus, jelenleg az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának állami ösztöndíjas, utolsóéves doktori hallgatója. Elsődleges kutatási területe Paul Celan költészete és magyarországi recepciója, emellett a kortárs magyar irodalom aktív kritikusa is. Három kritikakötet, három Paul Celanról szóló kismonográfia, valamint egy nagyobb tanulmánykötet szerzője. Ez a nyolcadik nagyobb terjedelmű szakkönyve. “A kortárs lírában bizton állíthatom, hogy hagyománnyal dolgozik Nagy Zsuka. Értem a hagyomány alatt a nyelvi játékosságot, szavak összehúzását, ezekkel való technikai bíbelődést. Hagyományról természetesen izgalmas beszélni egy olyan környezetben, amely önmaga teremti meg hagyományait, hagyományosnak nem mondható eszközökkel. Mert a hagyomány mit is mond ki? Régről megszokott, rutinosan művelt dologról van szó, amit Nagy Zsuka első köteténél meg kell említenünk: lírája kortárs hagyomány. “Tatár Balázs János Aki gyerekként ült a sparhelt melletti kisszéken órákon át, hallgatta a tollfosztó asszonyok egymásba fonódó meséit, aki ott lehetett kukoricahántáskor az egymást követő őszi estéken és egyszerre hallotta a mesélő asszonyokat és a hersegő kukoricacsuhé hangját, emlékszik rá, a történetek alatt többnyire a furfangos teremtés izzott (trükkös nők és férfiak szex előtt, közben, után). [...] A szerző első regényében “teljes fegyverzetben” áll ki az irodalom porondjára, meglepően biztos érzékkel vezeti olvasóját két, helyenként kimondottan egzotikus, máshol nagyon is hétköznapi történéseket felvonultató, [...] "Lesi Zoltán második verseskötetében apák, anyák és gyermekek bolyonganak. Mégsem egy család története ez, hiszen a család fogalma egyáltalán nem magától értetődő ebben a költészetben. Lesi verseiben a lírai nézőpont vándorlása az életesemények személyközi hullámzását jeleníti meg. [...]" Születik még vers és születik olvasó. Hogy mindig egymásra találnak-e, komisz kérdés. Bízzunk. Igaz ugyan, hogy a kíváncsi olvasó néha bosszankodva félbe-szerbe hagy egy versnek mondott valamit. De vannak szerencsés örömteli pillanatok az életében: felfénylik előtte egy igazi vers. Mondjuk, a Lesi Zoltáné. Meglepődik. [...] Versek és esszék Hungarovox Kiadó, 2012
ISBN: 9789639908635 Napkút 2013 A kötet megjelenését Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata támogatta „Merj élni, meghalni bárki tud!” – Ez a mondat állt Frida Kahlo, barátnőjétől kapott kis fekete füzetében, amibe aztán éveken keresztül különleges ételek receptjeit és saját gondolatait jegyzete. "Amikor a gyermek gyermek volt, karját lóbálva ment, patak helyett bőgő, nagy folyót akart, s e tócsa helyett a tengert" - kezdődik Wenders filmje, a Berlin felett az ég, ezekkel a szavakkal, tovább is van, de ma reggel megállítjuk a filmet, és egy könyvet veszünk elő, Hegyi Botos Attila első verseskötetét. A címe: Rögnyi ég, és így kezdődik: Szőke Imre prózája első olvasásra zavarba ejtő. Az olvasó nem tudja, élőbeszéd-szerű személyes sztorikat mesél-e neki valaki, vagy pedig „behúzták a csőbe” és a kortárs szépirodalom magaslati ritka levegőjét szívva teljesen fiktív dolgokat beszélnek el épp. A valóság valahol mindkettő és egyik sem. A novellákban a szubjektum és a szabadság, művészet és magatartás kérdéseit boncolgatja a szerző. A társadalmi háttér ábrázolása fontos számára, ezen keresztül mutatja be figuráit és mondanivalója megfogalmazásában is ez szolgál háttérként, súlyos kulisszaként. Szőke írásaiban hangsúlyosak a lokalitások, a különböző városrészek, helyszínek (Budapest, Kőbánya, Csepel, Bécs etc.), ezekkel, valamint a kötet első novellájának metaforikus főmotívumával, a Dunával élesen körülhatárolhatóan kirajzolódik egy közép-kelet-európai kortárs prózaíró profilja.
Minden mozdulat ismerős a Lázból. Tudom, mi az, hogy egy könyvet találomra felütni (hogy választ adjon a kérdéseinkre), tudom mi az a “bucsu”. Tudom, mi az, hogy bejárósinak lenni, egy vidéki iskolában felnőni, hogy aztán egy nagyvárosban munkát és albérletet találjunk – elkezdjünk élni... Kókai János a folyamatosan bomló, pusztuló világ krónikása, aki higgadtan veszi tudomásul, hogy sem művészet, sem szerelem nem képes megváltani az embert. Ám semmiképp ne gondoljuk, hogy ez valamiféle monotóniát, erőtlenséget jelent, ellenkezőleg: a groteszk, az abszurd, a fekete humor, az elégikus, vagy éppen bensőséges hang mind-mind jelen van ebben a költészetben... Őszintén irigylem Boldogh Dezsőt. A könnyedségét, a harmóniáját, a szövegkezelésének természetességét. Évekkel ezelőtt elindult egy úton, és végtelen nyugalommal megy előre, mint - hogy eljátszunk ennek az újabb kötetének a címével - az igazán jó kamionsofőr, aki fáradhatatlan, aki éjszaka is dolgozik, de nem alszik el a volánnál, mert az övé az az út, amin halad. Tizenharmadik könyv. A vacsoraasztalánál is tizenhárman ültek. Kérdés, hogy mi van ezután. Birtalan Ferenc bebizonyítja, napjaink költészetének utolsó vacsorája után is van újrakezdés, aranykorát élő költészet. Energia, fiatalos lendület van az „öregségbe deportált költő” verseiben, ami legyőz kort, betegségeket, a lehetőségek beszűkültségét. Szembeszáll a jól ismert sztereotípiával: az ember hatvan éven túl már nem érezhet szerelmet, lángolást, vágyat. Az elbeszélő versfolyamban a második világháború utántól az ezredfordulóig - szinte naplószerűen életútjáról számol be a költő.(1945-ben idehaltam /várom a születés /beteljesedjen rajtam) A szegény, sokgyermekes, a Józsefvárosból Kőbányára átnyúló Hős utcában, a Juranics telepen élő családból hova lehet elindulni, hová lehet megérkezni? ... -Róluk írj... a rigókról... A szerző regénye meglepetések sorozata. Egy festő-restaurátor keze, úgy tűnik, ha belefog valamibe, elég kitartó. S mivel ismeri a festékrétegek természetét, hogy a felszín alatt gyakran értékesebb rétegek rejlenek, nem fél megpiszkálni a szövegrétegeket sem, várakozóan nyúl a felszín alá, a kéreg repedéseibe. Évek munkája - szenvedése, kínja és öröme, mosolya - volt, amíg a "vasárnapi költőből" egyszerűen csak költő lettél. 
|
