VideóA tegnap.ma videója Keresés a honlapon: |
Kis Pál István Kis Pál István (1951-2021) költő és tanár Budapest gyárkerületében, Csepelen született 1951. január 12-én. Harminchárom évesen költözött Szekszárdra, családjával ma is ott él. Eredeti szakmája elektroműszerész. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar-népművelés szakán 1979-ben szerzett diplomát. A hivatásának tekintett pálya grádicsait bejárva népművelőként dolgozott 1971-től 1988-ig, amikor a szekszárdi művelődési központ igazgatását feladva, az elkövetkező tíz évre újságírónak szegődött. E váltás hátterében a rendszerváltásban való szerepvállalása áll. Volt belpolitikai rovatvezető napilapnál (DÁTUM), alapító vezetőszerkesztő városi hetilapnál (Szekszárdi Vasárnap), televíziós szerkesztő, műsorvezető és stúdióvezető (Szekszárdi Városi Televízió), majd ettől is megcsömörlött. Az ezredforduló óta a közélettől jórészt elvonulva a szépírásnak, gimnáziumi magyartanárként pedig a tehetséggondozásnak él. Ma már mindezt nyugdíjasként teszi. Első zsengéje Csepelen, a Fogaskerék című gyári lapban jelent meg 1970-ben. A munkásköltőség perspektívája kezdettől nem vonzotta. Egy negyedszázadnyi hallgatás és sok-sok tanulás követett. Szépíróként csak 1995-ben vett újra tollat a kezébe, de a nyilvánosság elé csak újabb öt évvel később, 2000-ben lépett. Megjelent kötetek, művek: Mirtuszlevelek Bakkhosz szekszárdi kertjéből - versek (2000); Megjelentek versei az Új Dunatáj, az Agria, a Vigilia, a Pad folyóiratban, a Spanyolnátha, a Kurázsi, a Comitatus oldalain és saját honlapján www.kispalistvan.hu 2009 óta tagja a Magyar Írószövetségnek Elismerések: Tolna Megye Művészetért plakettet (2005) Művei a Holdkatlanon:
|