Videó

A Kincskereső videója.




Keresés a honlapon:


Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

 

 

Nagy Gusztáv

 Gemecs meséje

(Bence Erika jegyzeteivel)

 

 

2021 utolsó napjaiban látott napvilágot Nagy Gusztáv A cigányok tündérországa című mesekönyve. Valamikor még az év első felében kaptam el az írótól a kéziratot és a betördelt első változatot.

 

Talán ez is a bolgár tengerparton keletkezett – indián költőnk első versei ugyanis Bulgáriában kerültek papírra, hogy az irodalmi szerepjáték még összetettebb legyen. Nem kötött formájú költemény, nagyon helyesen, hiszen egy autentikus indiántól ne várjunk se rímeket, se az európai líra rigolyáit. Ha figyelmesen olvassuk, felismerhetjük, hogy a címben jelzett álomtestvér valójában nem az álom – az álomban nem az álommal a legkönnyebb találkozni, hanem… Kivel is? 

 

 

 
(Kép forrása: Anita Jankovic photo)

Bűn és bűnhődés témakörben biztos, hogy nem Franz Kafka neve fog beugrani, pedig ebből az aspektusból is érdekes lehet Az átváltozás című novella. A némileg önéletrajzi ihletettségű mű főszereplőjét, Gregor Samsát ugyanis az átváltozás közben ismerhetjük meg, de annak okáról nem tudunk meg semmit. Így persze jóval több és izgalmasabb értelmezést olvashatunk a műről, mintha birtokunkban lenne az átváltozás magyarázata. Miután egy fiatal férfi arra ébred, hogy féreggé változott, a szörnyű felismerés után az első gondolata: „Mi lenne, ha kicsit még aludnék, és elfelejteném ezt az egész őrültséget?” A self-help coachok itt, az első oldalon be is csukták a könyvet.

 

 

 

 

 

Tarkaság kötéltánca:

települő világjárvány

elkölönült kivágásán –

 

bővülő sötétzárka.

 

 

Nem véletlen, hogy a világlírában a költők ezerszám írtak verset arról, hogy majd „eltűnnek hirtelen, akár az erdőben a vadnyom”, valamint arról, hogy a Föld nevű bolygó a haláluk után is ugyanúgy forog tovább. Az 1948-ban a borsodi Szögligeten született, jelenleg egy Miskolchoz közeli településen lakó József Attila-díjas költő, Fecske Csaba itt olvasható verse ehhez az évezredes elégikus vonalhoz illeszkedik. Többek között Petőfi- és JA-utalások, azaz allúziók révén is érthetően, mindazonáltal rendkívül elegánsan leszámol a kortárs költői halhatatlanság illúziójával.

 

 

A férjem egy kenyérrel jött haza a munkahelyéről. Ajándékba kapta, a főnökétől, s kissé tanácstalanul tette le nekem a pultra. Csodaszép kenyér. Csak néztem, nagy szemekkel, megkopogtattam, s a hangjától még a nyál is összefutott a számban. Régi féle kenyér ez, suttogtam, akkor már megint egyedül voltam a konyhában, ahogyan szinte mindig, csak én és a kenyér. A szekrényhez mentem, keresgéltem kicsit, míg megtaláltam a kalocsainak hímzett fehér damasztot, abba csomagoltam bele, óvatosan, gyengéden, ahogyan a gyerekeket pelenkáztam, öltöztettem annak idején, amikor még aprók voltak és ráncosak. 

 

 

Az újabb költőgenerációk közül azok, akik magukat magyar(országi) viszonylatban korszerűnek gondolják, az 1990-es évektől kezdve jellemzően Tandori Dezsőt, Petri Györgyöt, esetleg Oravecz Imrét, valamint Kemény Istvánt tekintik meghatározónak versbeszédük alakulására. Meglepően szűk szemhatár, ha érthető is a hatásiszony a nyugatos/újholdas hagyománnyal kapcsolatban és ismert az avantgarde tradíció megszakítottsága, a tradicionalista-népies beszédmód anakronisztikussá válása. Újabban el-elhangzik fiatal költőktől Zelk Zoltán és Vas István neve is az inspiráló erejű életművek között, ami számomra örömteli, és részben talán magyarázza az elmúlt években indulók alkotók üdítő sokszínűségét.

Valójában az irodalmi emlékezet korlátoltsága és az 1980—90-es évek kanonizációs folyamatainak következtében előálló ízlésbeli egyhangúság, valamint az eminens módon a Holmi folyóirat által konzervált modern esztéticizmus figyelmen kívül hagyja az 1960-70-es évek költészeti kapcsolatait, áthatásait. Ezek egyik jellegzetes példája a magyar költészet kódrendszerét sokak számára megújító induló Tandori Dezső és a valaha avantgárdként indult, idős korában pedig mai szemmel is eleven verseket jegyző Zelk Zoltán viszonya. 

 

Tandori Dezső: Elválasztás és összetartozás
Aknay János: Festőangyal 2011 (Forrás: Kortárs)

 

 

Ők a karácsony. Ülnek a lócán, majszolva az iszonyatosan édes, kívül ropogósra sült, belül puha kürtöskalácsot. Egy órás sorbanállás. Olyan a szagom, mint egy füstölt sonkának. Soha nem állnék ennyit sorba édességért, nem vonz sem a gumicukor, sem a mézes krémes, a lépesméztől, amit gyerekkoromban ilyenkor árultak, hideglelést kapok, libabőr a mínusz nyolcban. Fények futnak a házfalon. Minden izzó sárga fénnyel festi meg az utcát, melegség, barátság, szeretet, de ezek a vékony, lesikló füzérek hidegek, kékek.  

 

   Az irodalmi lakomáknál nem Kerouac neve ugrik be elsőre, holott a legikonikusabb könyvében bőven találunk étkezésekkel kapcsolatos részeket, igaz a legtöbb közülük az utak melletti dinerek étlapjain fedezhetők fel. Az Úton című kötethez számos legenda fűződik, az egyik, hogy Kerouac 1951-ben mindössze három hét alatt írta meg a szöveget.

 

Mik voltak a kedvenc olvasmányaid az idén megjelent szépirodalmi kötetek közül?

Bartók Imre: Lovak a folyóban; Annie Ernaux: Évek (Lőrinszky Ildikó fordítása), Vida Kamilla: Konstruktív bizalmatlansági indítvány, Halmosi Sándor: Neretva, Lukács Flóra: Egy sanghaji hotel teraszán

Mi volt az idei évben a legnagyobb örömöd, sikerélményed?

 

Mik voltak a kedvenc olvasmányaid az idén megjelent szépirodalmi kötetek közül?

Jónás Tamás – Beck Zoltán Talajgyakorlatok, Magén István Apokrif, Halmosi Sándor Neretva

 

Mi volt az idei évben a legnagyobb örömöd, sikerélményed?

 

 

A pályázat a pénzdíjak és a könyvajándékok célba jutásával véglegesen lezárult. A fotó viszont „tovább tart”, folyamatosan történik és alakul. Akárhányszor megtekintjük, mindig más és más jelentés szolgálatában áll. Mindannyiszor új jelentését fedezzük fel. 

 

 

Azt gondolom, hogy az irodalom nagyon sok dolognak volt és lesz mindig is az „eszköze”: Elismerés követelésének, pénzkeresésnek, politikának, társadalmi és közéleti problémákra való figyelem felhívásának, nevelésnek, társkeresésnek, stb. Van viszont egy nagyon alapvető, emberi, zsigeri „mechanikája” az írott szövegnek: Az ember elolvassa, és érzéseket vált ki belőle. Szerintem ez a legfontosabb, erre kell építeni. Azok közé az emberek közé tartozom, akik azt vallják, hogy a szépirodalom fókuszában maguknak az alkotásoknak kell állniuk, és nem annak, hogy általuk a saját céljainkat próbáljuk meg elérni.

 

 
(Fotó: Kothencz Attila)

Mik voltak a kedvenc olvasmányaid az idén megjelent szépirodalmi kötetek közül?

Márton László Bátor csikó, Jászberényi Sándor A varjúkirály, Turczi István Utazás törölve (versfordítások)

 

Mi volt az idei évben a legnagyobb örömöd, sikerélményed?

 

Mik voltak a kedvenc olvasmányaid az idén megjelent szépirodalmi kötetek közül?

Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj

Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat

Mezey Katalin: Régi napok rendje

 

Mi volt az idei évben a legnagyobb örömöd, sikerélményed?

 

 

A vajdasági, közelebbről nyugat-bácskai Doroszlón élő, 1981-ben született Lennert Móger Tímea nem tartozik a hivatalos kánon élvonalához, nem halmozták el díjakkal, mégis gazdag és szerencsés szerző, hiszen jellegzetes vershangja van. Az ő esetében föl sem merülhet, hogy morálisan – a nyitó bekezdés példájára visszautalva – ne lenne számomra rokonszenves. Az évek során kialakított magának egy önálló lírai világot, egy cégér értékű formát, amelyet következetesen művel. Mindössze egy-két szóból álló, nagy kezdőbetűvel induló, központozás nélküli sorokról van szó, amelyek egyszerre érzelmiek és filozofikusak.

 

 

Mik voltak a kedvenc olvasmányaid az idén megjelent szépirodalmi kötetek közül?

Zvonko Karanovic: Mindennapi pusztaság

 

Mi volt az idei évben a legnagyobb örömöd, sikerélményed?

 

 

 

Mik voltak a kedvenc olvasmányaid az idén megjelent szépirodalmi kötetek közül?

Kiadták újra Pilinszky János összes verseit 2021-ben. Ezt a kötetet tartottam legértékesebbnek az idén.

 

Mi volt az idei évben a legnagyobb örömöd, sikerélményed?

 

Mik voltak a kedvenc olvasmányaid az idén megjelent szépirodalmi kötetek közül?

Három könyv, három különböző műfaj. Mindháromról tudtam, hogy készül, azaz hogy íródik, és ezért megjelenésüket a „várakozás öröme” előzte meg. Mindháromba „egy picit” bele is tekinthettem – nagy megtiszteltetésnek fogtam fel – még a megjelenésük előtt. Mezei Márk Utolsó szombat című regényét anno nagy lelkesedéssel olvastam, nagyon értékes és fontos kortárs regénynek tartom, ezért volt izgalmas dolog várni a második Mezei-regényt. A Zsidó temetés első fejezetét olvashattam el még mielőtt a könyv is megérkezett volna – kicsit megdöbbentem, kicsit kételkedni is kezdtem benne, de aztán elhatároztam, hogy úgy fogom olvasni majd, mintha az Utolsó szombat nem létezne. Azt hiszem, sikerült ezt az előző regényélménytől való függetlenséget megvalósítanom – az elcsépelt fordulattal élve: nem tudtam letenni.

Igyekszem a lehető legtöbb könyvet elolvasni a legújabb irodalomból (mert azért mindet lehetetlen, legalábbis számomra: vannak, amelyeket csak részleteiben sikerül megismernem, s maradnak, amelyekről csak tájékozódom). Az általam elolvasottak alapján, illetve az így kialakított összeképet tekintve: a Zsidó temetést tartom 2021 legjobb magyar regényének.

 


Zsille Gábor (Fotó: Czimbal Gyula. Forrás: PIM)

Mik voltak a kedvenc olvasmányaid az idén megjelent szépirodalmi kötetek közül?

 

Az elém került könyvújdonságok közül különösen értékesnek tartom a Vasadi Péter Összes verse 1961–1987 című kötetet (Magyar Napló Kiadó), valamint a Deák László Összes verse című gyűjteményt (Orpheusz Kiadó).

 

Mi volt az idei évben a legnagyobb örömöd, sikerélményed?

 

 
Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal