Állandó rovatok

Deák László

Itt olvasható versében, ebben a nyolc tömör sorban semmi vidámságot nem találunk, pedig a szilveszter és az újév szavak alapján felszabadult mókázást várnánk, pezsgővel koccintós hangulatot. Deák utolsó kötetében található, amely A felejtés angyala címet viseli, és 2009-ben jelent meg a Nap Kiadónál. Igen, a költő halálának évében. Deák tudatát akkor már beárnyékolta a rákbetegség, a halál közelsége: édes ideje, „mint jó cukorka”, elfogyott. A vers a 2008-ról 2009-re virradó éjjelt rögzíti, az utolsó szilvesztert – egy nap híján az utolsót, ugyanis Laci 2009 legvégén, december 30-án hunyt el. A műben nem találunk rímeket, sem egyéb kötöttséget. Ahogy régi pályatársa és barátja, Kemsei István megállapítja: „Deák elsősorban nem költeményt akar írni, amikor verset fogalmaz, hanem sokkal inkább állapotokat rögzít, s nem kíván egy elképzelt, százados elvárások által kijelölt versírás szövegformálási normáinak megfelelni. Hanyagnak látszó, a formai bevettségeket bátran és többnyire igen elegánsan áthágó formakezelése is erre tanú.”

Tóth-Bocz Zsófia: Monogramterv

Ezen a héten a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum végzős képző-iparművészeti tagozatának a szalagavatós bemutatóra készült munkáiból készítettünk válogatást. 

Az irodalomban nagyon fontos a helyes értékítélet. Tudatosan, biztos kézzel különválogatni a búzát és a konkolyt, megkülönböztetni a művészetet a giccstől, a tehetséget a hitványságtól. Éppenséggel az iskolai irodalomoktatás nem könnyíti meg a dolgunkat – úgy kerülünk ki a padból, ideális esetben diplomával a zsebünkben, hogy mindig csak a kötelezőnek minősített klasszikus remekműveket kell olvasnunk, mindig csak a géniuszok veretes alkotásaiból felelünk-esszézünk-vizsgázunk. A szöveggyűjtemények a legjobbak legjobbjait tárják elénk, pedig az egészséges stilisztikai-esztétikai érzék fejlődéséhez fontos lenne az ellenpontozás: egyszer-egyszer vackokat is kézbe venni, vagyis ponyvát, lektűrt, dilettánsok agyszüleményeit. Huszonöt éve vallom ezt. Például Albert Camus írásművészetét jobban becsülnénk, élesebben látnánk az erényeit, ha a Közöny és A pestis mellé elolvasnánk egy fejezetet valamelyik Romana regényújságból.

Hemm Lilianna: Éljen soká

 A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium negyedéves tervezőgrafika szakos tanulója vagyok.

Dobai Péter

Lám, kereken százhetven év alatt mekkora változás történt: a Füstbement terv fiúi hangjától eljutottunk oda, hogy utazásunkhoz nem találunk hazaváró anyát. Ez a mű Dobai Belvedere című kötetében szerepel (Parnasszus Könyvek, 2014, 112. old.), és nem is egyedüli családi vallomásként. Néhány oldallal arrébb az Apróhirdetés című kétsoros található: „Amióta meghalt anyám, / azóta nem vagyok árva.” 

Bánki Jázmin: Csak egy angyal

Bánki Jázmin, másodéves festő tagozatos diák vagyok a Pécsi Művészeti Gimnáziumban.

Fotó: Marton-Ady Edina

A legsötétebb álmaimban mindig tűz lobog. Ritkán érkező rémképek ezek. Soha nem felejtem el őket. Cipelem magammal azt a kettőt is, amit még gyerekkoromban láttam. Tisztán emlékszem rájuk, mintha nem is álmok, hanem filmek lettek volna, az akkori szovjet színes televízióból, amit a háromlábú fekete-fehér Videoton után szerzett az apám. Két csatorna. Egy gomb.

Arthur Rimbaud

Ha címet adnék ennek a miniesszének, azt írnám fölé: Forradalom a lírában. De mi ebben a versben a forradalmi?, merül fel a jogos kérdés – ez egy kamasz szárnybontogató zsengéje, nyúlfarknyi szöveg, csak két strófa, kötött szótagszámmal és keresztrímekkel: a világirodalomban tízezrével írtak már effélét Rimbaud előtt. A válasz a mű tartalmában rejlik, különösen az utolsó előtti sorában: „a természeten át megyek tovább, tovább, / cigánymód”. 

Csizmadia Laura: Plakátterv

Csizmadia Laura vagyok, 11. osztályos és a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum tanulója. 

Kép forrása: Marton-Ady Edina

Mióta csak anya vagyok kikészítenek a betegségek. Az elején, amikor még "csak" főállású anya voltam, egy gyerekkel, a tapasztalatlanság pánikhelyzetei, a toporgó, soha el nem múló aggodalom, hogy nem figyelek eléggé, el fogom rontani okozta a nehézséget. Mikor már ketten voltak, a ki adja át kinek a bacikat következett és a hogyan hangoljuk össze két teljesen eltérő habitusú gyerek napirendjét. Háromnál már megvolt a rutin, de dolgozni kezdtem és az eddigi, éveken át magammal cipelt nehézségek koronájaként megérkezett a hogyan oldja meg egy anya, hogy mindenhol is helyt álljon, ott legyen és ne bolonduljon meg. Kibonthatatlan problematika. Könyveket tölthetnék meg vele. Egyet meg is fogok.

Balla Zsófia Fotó: Székelyhidi Zsolt

"A vers címében szereplő odaát nemcsak e konkrét szöveg kulcsfogalma, de transzcendens síkra emelve, általában a művészi alkotásé. Hiszen egy költő, író (és zeneszerző, festő, szobrász) az ihletettség állapotában arra tesz kísérletet, hogy a transzcendens világból áthozza a „földi” valóságba a szavakkal kifejezhetetlent, a hangokkal visszaadhatatlant, a formákba nem önthetőt, a színekbe nem kényszeríthetőt. A hiteles alkotás folyamatában minden művész odaát jár, és megpróbál áthozni valamit ideátra."

Madách Imre: Az ember tragédiája, 16. szín, plakátterv 4. 

A Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Tecnhikum 12.B. osztályos, képző-iparművészeti tagozatos diákjai azt a feladatot kapták, hogy készítsenek plakátterveket Madách Imre: Az ember tragédiája című művének egy elképzelt, a mai kort megjelenítő 16. színéhez. Az alábbiakban ezekből mutatunk be válogatást. 

Király Farkas Fotó: Székelyhidi Zsolt

Az 1971-ben született, erdélyi gyökerű József Attila-díjas költőnek, Király Farkasnak tizennyolc éves korában megadatott egy rendkívül intenzív élmény: a romániai forradalom idején a történelmi események sűrűjében találta magát, sorkatonai egyenruhát viselve, fegyverrel a kezében. Az már a költőn múlik, hogy egy ilyen erős egzisztenciális élmény líraivá válik-e. Az irodalomtörténet azt mutatja, hogy igen, az esetek túlnyomó többségében művészi alapanyagként szolgál, részben terápiás, öngyógyító céllal. Persze nem azonnal, hanem csak később, olykor évek vagy évtizedek múltán, mert az irodalmi alkotás fontos szabálya, hogy extrém erős élményeknél bizonyos távolságot kell felvenni. Király Farkas is így tett, ennek prózai eredménye huszonnyolc év elteltével, 2018-ban megjelent kisregénye Sortűz címmel, lírai termése pedig az 1990-es évektől publikált jó néhány költeménye a Ceauşescut megbuktató forradalom történéseiről.

Gergics Daniella: Torzók, tanulmány

Gergics Daniella vagyok, a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum ötödéves, festő szakos tanulója.

A művészet iránti érdeklődésem már igen korán, kisgyermekkoromban jelen volt. Tulajdonképpen végigkísérte,  és azóta is kíséri a mindennapjaim.

A XVII. és XVIII. század között az egzotikus kifejezés nemcsak a természeti tárgyakra (növényekre és állatokra) vonatkoztatva volt használatos, hanem általában az idegen, nem ismert dolgok kapcsán is elterjedt, például a nyelvekkel, szokásokkal vagy kézműves termékekkel összefüggésben. A XVIII. században a társadalmi elit körében elterjedt a ritkaságok gyűjtése, így az egzotikus tárgyak iránt is megnőtt az érdeklődés, és a hétköznapi egzotikus tárgyak művészeti értéke felértékelődött. Maga a fogalom az esztétikai érzékelés egyfajta sajátos módját írja le, azt, amely az embereket, tárgyakat és helyeket idegenné teszi, miközben domesztikálja őket, és amely ténylegesen létrehozza a másság érzetét a szemlélőben.

Gergely Ágnes Fotó: Vadócz Dávid

"Kossuth-díjas költőnk, Gergely Ágnes a Vasadi-féle, vagyis a versírással fel nem hagyó szerzők közé tartozik, és most, október 5-én ünnepelte kilencvenedik születésnapját. Isten éltesse, maradjon még sokáig közöttünk!"

Kovács Dalma: Tanulmány 3.

Kovács Dalma vagyok, ötödéves a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikumban. Tizenkét éves korom óta érdekel a művészet.

Fotó: Marton-Ady Edina

Belefújok a hangszerbe. Rosszul fogom. Valahol, valami nem illeszkedik. Fektetett ujjbegyek. Ne erővel. Lazán. A levegőt is csak könnyedén fújni bele. Koponyámban hernyóselyem vastagságú éles tű a fájdalom. Fals.

Belefújok a hangszerbe. Eltalálom a technikát. Tiszta, csodaszép hang szakad ki a rózsaszín testből. Fújom újra. Lágyan. Ködkürt mélységű, kevésbé öblös hang. Gyomromban bugyborékol a jókedv.

Oláh János

"Bölcs vers, számomra tanítást hordoz: sarokpontokat jelöl ki ahhoz, hogyan érdemes viszonyulni az irodalmi élet visszásságaihoz, a költői léthez, az elmúláshoz. Figyelmeztet a durván lesújtó kocsmai öklökre, a hiú érdemek megosztó hatására, a szellemi magatartásból fakadó emelkedettségre, a hivatás hűséges hordozására."

Berényi Boglárka-Hemm Lilianna: Illúziók projekt munkanapló 1. 

A Pécsi Művészeti Gimnázium,  Szakgimnázium és Technikum végzős szobrász tanulója vagyok. Osztálytársammal, barátnőmmel, a grafika szakos Hemm Liliannával készítettünk egy projektmunkát a Kortárs Junior és a Pécsi Galériák pályázatára, melynek Illúziók volt a címe, témája.