Szemle

Idén negyedszer kerül megrendezésre a Kathakar Nemzetközi Mesemondó Fesztivál Delhiben. A világ minden tájáról érkező mesemondók négy napon át több helyszínen, angolul mesélnek az indiai közönségnek. Idén először hazánk is képviselteti magát a jeles eseményen. P. Nagy Laura pécsi író meséit az angliai születésű színész, tanár Daniel Hall kelti életre.

Nemzedéki közérzetfilm. Riasztóan komolyan és kissé mesterkélten cseng a címke, ennél rövidebben mégsem összegezhető, miért örülhetünk Reisz Gábor bemutatkozó rendezésének. A fiatal alkotó komoly baráti együttműködéssel és kényszerű "gerillamódszerekkel" készült diplomamunkája a harmincasok táborába lépő magyar Y-generáció sajátos életérzését jeleníti meg nagy adag humorral és empátiával. A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan apró epizódok és hangulatjelentések hol lazább, hol szorosabb füzére, a tablószerűen szétterülő történetet egy szakítás feldolgozása fogja össze. Reisz vállalása mindenképpen hiánypótló, hisz az eddigi leghitelesebb hazai mozi, mely ezt a sajátos korcsoportot vizsgálja. Szeretni pedig azért lehet, mert rendkívül szimpatikus és szórakoztató film született.

Tovább a kuk.hu cikkére >>>

Az elmúlt évtized egyik legjelentősebb magyar kortárs képzőművészeti helyszíne volt. Most szervezeti önállósága elvesztése apropóján felidézzük a MODEM legfontosabb kiállításait. Búcsú vagy sem?

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Kelemen Anna
(A szerző a KodolányiJános Főiskola egykori hallgatója)
„…amennyire fullasztó volt a diktatúra, annyira volt izgalmas és pezsgő az ellenzéki körök élete.”
Besúgók, szuperlektorok és szamizdat-butik – a kommunizmus idejének Magyarországán járunk. Ez a három szó néhány kulcsfogalom az irodalmi élet ellehetetlenítésére tett kísérletek és a túlélésért küzdő ellenzéki irodalmárok történetében. A József Attila Kör Kádár-korszak kulturális életét feldolgozó beszélgetéssorozatának e heti vendége a Jelenlét folyóirat újraindítója, valamint a Médium Art nevű szamizdat kiadvány létrehozója, Petőcz András volt.

Tovább a kodolanyi.hu cikkére >>>

A tárcafüzérek saját mértéktelenségükre, tökéletlenségükre érzékenyen reflektálva rajzolják fel előttünk a Szív Ernő-művek csúcsait. – Márjánovics Diána recenziója.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Száz évvel ezelőtt született, a főváros má­sodik kerületében élt és dolgozott Nyer­ges Pál festőművész, grafikus – és idős korában a Rákóczi Gimnáziumban lett ta­nár. A pest­hideg­kúti Klebelsberg Kultúr­kúria életmű-kiállítással emlékezik meg a művészről.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

Dániel András grafikus első önálló mesekönyve 2012-ben jelent meg. A két szeleburdi boszorkányról és furcsaságaikról szóló, elképesztően helyes Matild és Margaréta óta egyre szokatlanabb és eredetibb lények születtek az alkotótól.

Tovább a divany.hu cikkére >>>

Daniel Hall magyar előadóművész és szinkronszínész főként angol nyelvű színházakban dolgozik, emellett több reklámban is szerepel a hangja. A Balassi Intézet Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ szervezésében kilencedik osztályos tanulóknak tartott felolvasást egyik szerzőnk, P. Nagy Laura meséiből a Delhi Mount Carmel Iskolában, írja a tennews.in. A közönség ráadást kért, és a jelen levő szülők, tanárok is csodálattal nyilatkoztak az előadásról. A produkció megismétlődött a Kathakar - Nemzetközi Mesemondó Fesztiválon.

Hall a meséket maga fordította, és mikor a bennük szereplő boszorkányokról és ördögökről kérdezték, azt nyilatkozta, hogy ezek ugyan negatív karakterek, de nem gonoszok, természetüknél fogva buták, de emellett játékosak és segítőkészek is, olvasható a The Hindu cikkében. A közönség továbbá megismerkedhetett többek között a szomorú herceggel, a félszemű legénnyel, és didergő napocskával is.

Időpont: 2015. április 24 − május 31.

Vadonatúj kortárs művészeti programsorozat kezdődik április végén Budapesten, valamint több vidéki és külföldi helyszínen. Az OFF-Biennále hat héten keresztül több tucatnyi helyszínen, a színtér legizgalmasabb szereplőit mozgósítva várja a kortárs művészetre nyitott kultúrafogyasztókat.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

Címlapon a holnapi újságban, fekete kötényben pózol egy fáradt szemű lány, keze bemozdul a fotón, biztos a kimerültség miatt. Homlokán izzadságcseppek fénylenek, mint a téren a karácsonyi vásár bódéinak lámpasorai.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Bemutatták Bécsben a tavaszi fesztivál programját. Bejelentették: a Nemzeti Színházban ismét megrendezik a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozót, amelyen tizenhárom ország társulata között a bécsi Burgtheateré is részt vesz.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Február 5-én tartották a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata „Ybl Miklós Emlékház 2014" című építészeti pályázatának eredményhirdetését Székesfehérvár Polgármesteri Hivatalának épületében.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

Dabason van egy buszmegálló, amire költők, írók és pszichológusok gondolatai vannak felírva, méghozzá nem is akárhogyan. Megkerestem az alkotókat, és utánanéztem jobban, hogy pontosan ki is csinálta, miért, és mit is írt fel Babits Mihály, Buddha, Hamvas Béla, Carl Gustav Jung, Sigmund Freud, Müller és Popper Péter, Bagdy Emőke gondolataiból, hogy legyen min tűnődni, amíg meg nem érkezik a menetrend szerinti Volán-járat.

Tovább a drot.eu cikkére >>

Átléphetjük-e a falakat, amiket a belső szorongás von körénk? Ezt a kérdést feszegeti az Üvegbúra, amelyet a Nemzeti Táncszínházzal együttműködésben február 18-án mutat be a Badora Társulat a Mom Kulturális Központban. A korlátok ledöntése se feltétlenül jelent megoldást Katonka Zoltán társulati tag szerint, akivel a premierről, szabadságról és táncoslétről beszélgettünk. INTERJÚ

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

A debreceni MODEM-ben február 8.-ig megtekinthető a nemzetközileg is elismert Birkás Ákos képzőművész A festő dolga című tárlata. Ez a művész első debreceni bemutatkozása, a mintegy 80 festmény jelentős része most először szerepel Magyarországon. Január 29.-én Birkás Ákos személyesen tartott tárlatvezetést, ezen apropóból pedig nem zárkózott el egy rövid interjútól sem.

Tovább a cornandsoda.com cikkére >>>

A kánonképzők megegyeznek abban, hogy az elmúlt ötven év magyar irodalomtörténetét nem lehet majd megírni Bodor Ádám művei nélkül. Giccsről, díjakról, fordításokról beszélgettünk meg arról, mennyire hamis a róla kialakított kép, miszerint zárkózott és megközelíthetetlen lenne.

Tovább a nol.hu cikkére >>>

A február 11-étől március 1-jéig látogatható MAGYAR ANIMÁCIÓ 100 című kiállítás az első amatőr trükkfilmkísérletektől a videómegosztókon nézőcsúcsokat döntögető kortárs animációs kisfilmekig mutatja be a magyar animáció sokféle és változatos történetnek legfontosabb állomásait, máig kiemelkedő filmjeit, a technika fejlődését és a filmek mögött álló alkotókat.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

A hetvenes években fénykorát élő amerikai land art egyik atyaúristene tévedt Budapestre, de majdnem hogy észrevétlen. Alan Sonfist Orosz Márton meghívására érkezett, az alkalom pedig egy kamarakiállítás volt a mindjárt záró Szépművészeti Múzeum 19. századi gyűjteményének kis oldaltermeiben.

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

Huszonöt éve február 1-jén halt meg Sziveri János költő barátunk Budapesten. Harminchat éves volt. Ezekkel a régi fotókkal és Ottó szövegével rá emlékezünk.

Tovább a bartucgabi.blog.hu cikkére >>>>

A Latarka galériában fiatal magyaroroszági és szlovákiai festők régiós kapcsolatokat építenek. Egyiküket kérdeztük, többek között arról, mi köti össze Rejtőt és Marquezt, és, hogy miért fest rózsákat.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>