Szemle

Lesi Zoltán második, Orcsik Roland és Sopotnik Zoltán szerkesztette verseskötete sok tekintetben összehasonlítható a szintén e szerkesztőpáros által gondozott Nagy Márta Júlia-kötettel, az Ophélia a kádban-nal. Mindkét könyv alapját egy sajátos mesevilág képezi, azonban míg Nagy Márta Júliánál egységes a narratíva (a felvett alteregó a shakespeare-i hősnő, Ophélia), addig Lesi Zoltán folyamatosan zavarba hozza az olvasót. Ki beszél ezekben a versekben? Anyák, apák, gyermekek, mesehősök bolyonganak egy mágikus világban.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

M. Kecskés András pantomimművész, koreográfus, rendező idén ünnepli 60. születésnapját.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

A magyar szociofotó-iskola újabb kiváló képviselőjének nyílt nagyszabású kiállítása Franciaországban. De ki is Nicolás Muller?

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

„Múzsaként tekintett rám. Ezért hagytam el végül. Nem tudtam, nem akartam múzsa lenni. Önmagamat akartam megvalósítani, a saját írásaimmal foglalkozni. Amit Jánosnak a legnehezebb volt elviselni, amíg együtt éltünk, az az volt, hogy van valami más is az életemben, mint ő.” Jutta Scherrer beszélt Pilinszky Jánoshoz fűződő kapcsolatáról.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Lehet, hogy újra felemelkedőben Örkény csillaga. Nem mintha a szememben valaha is leáldozott volna. Talán a kor abszurditásai hívják elő – mert ha imitt-amott felbukkan, ijesztően friss. Persze van egy korosztály, amely amúgy is napi szinten idézi, s színpadi megformálásainak változatlanul nagy a nézőközönsége. Néhány híres, nagy est mellett – gyakran tapasztalom – színjátszók kísérleteznek újra meg újra az egypercesek megjelenítésével. Számomra mégis olvasva az igazi, s csak ritkán mellbevágó a pódiumi előadás. Most azonban Orbán György, szekszárdi előadóművész értő tolmácsolásában valójában új minőséget kaptam, kaptunk.

Tovább az olvassbele,com cikkére >>>

A gobelin műfaj kiemelkedő egyénisége, Érdemes és Kiváló Művész Hajnal Gabriella Rejtett munkák című kiállítását március 14-ig láthatjuk a Palmetta Design és Textilművészeti Galériában.

Tovább a design.hu cikkére >>>

Az egyedüllétet tudni kell kívánni, annak pedig nyelve van, amit ismerni kell. Egyfajta meditatív útkeresés ez a saját magányban, ahova az életritmus szüneteiben nemcsak visszavonulni, hanem ahonnan másokat kitiltani, elriasztani is szükséges - Roginer Oszkár kritikája Antalovics Péter Örökszoba című verskötetéről

Tovább a szifonline.hu cikkére >>>

Miért ragadjunk le az ételeknél – miért ne ennénk könyveket? Persze nem a könyvlapokról és a borítóról van szó. Rengeteg jó olvasmányban fordulnak elő ízletes ételek. Indul a bakterház? Sörgyári Capriccio? Micimackó? Tessék választani, aki jól időzít, talán a Harry Potterből jól ismert vajsört vagy sütőtöklevet is megkóstolhatja, mindenízű drazséval desszert gyanánt. Erzsébetvárosban, a Dob utca 45-ben nyílt új Könyvbár egyik alapítójával, Szalay Gáborral beszélgettünk.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Hatalmas, fekete-fehér portrék. Hogy ki néz kit? Ezt mindenki döntse el maga. A nyolcvanas-kilencvenes évek alternatív kultúrájának egykori szereplői ők. Déri Miklós képeiből válogatott egy kiállításnyit a Deák Erika Galéria. Töredéke annak a százhúsz portrénak, ami az elmúlt két évben készült. MARTON ÉVA INTERJÚJA.

Tovább a revizoronline.com cikkére >>>

A magyar kultúra napján jelent meg Szálinger Balázs Fehérlófia című bábjátékának szövegkönyve az előadás képeivel. A szerzővel az újfajta kihívás, a mesék és a folyóiratszerkesztés mellett arról is beszélgettünk, hogy mit szól írótársa, Kemenes Géfin László perrel való fenyegetéséhez.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

Máté Angi az egyik legtehetségesebb, igazi varázsnyelvvel rendelkező meseíró. Vele beszélgettünk a mesék rejtelmes világáról, az alkotás folyamatáról, s egy megdöbbentő hírről is értesültünk.

Tovább az uveghegy.com cikkére >>>

A pécsi művész különleges technikával készülő műgyanta és üvegkompozícióit a világ minden részében árulják, és sztárok vásárolják. A high-tech munkákról az alkotó Gáspár Györgyöt kérdeztük.

Tovább a bama.hu cikkére >>>

A nemrég Mészöly Miklós-díj­jal is kitüntetett íróval, A har­ma­dik híd című, hajléktala­nok­ról szóló, a szegedi haj­lék­ta­la­nok világába bevezető re­gé­nyé­ről, rendszerváltásról, emig­rá­lás­ról, hazugságokról és ön­ámí­tás­ról, perifériáról és provincialitásról beszélgettünk.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

A függetlenek legfőbb előnye az intézményes keretek között működő színházakkal szemben, hogy kizárólag a nekik tetsző darabok közül válogathatnak. A szegedi Genéziusz Színház társulatvezetőjével beszélgettünk.

Tovább a szegedma.hu cikkére >>>

Verebics Ágnes képzőművész egy újabb sokkoló sorozattal lepte meg közönségét. Ezúttal nőket démonizált és formált át egyszerre rémületes és egyszerre mélyen ősi teremtésekké: a Hairy Ganggé, azaz a szőrös nőkké. A művészt kérdeztem.

Tovább a magyarnarancs.hu cikkére >>>

Ha emlékezetes marad valami az Örkény Színház új Tartuffe-előadásából, Pogány Judit belépője biztosan az lesz. Épp csak felmegy a függöny, s ő – Orgon anyja szerepében – a színpadra robban vasárnapi ünneplőbe öltözött falusi asszonyságként.

Tovább a 168ora.hu cikkére >>>

Marno Jánost kérdeztük műfordításról, avantgárdról és barokk metafizikáról.

Tovább a versumonline.hu cikkére >>>

Forgács nem tekinti szentnek, érinthetetlennek, objektívnek a nyomokat, amiből rekonstruálni lehetne, kellene a kontextust és a történetet. Egy rendkívüli kiállítás New Yorkban.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

A Csokonai Színház művészével, aki műfordítóként, színészként és rendezőként is részt vesz a Krisztus születése című előadásban, Mispál Attila beszélgetett. A Misima Jukio három korai műve alapján született produkció február 13-tól látható a Horváth Árpád Stúdiószínházban.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Ismeretlen Orbán Balázs-portrék, a Nopcsa család tagjairól készült fotók és eredeti Szathmári Pap Károly-képek is szerepelnek Molnár Attila fotógyűjteményében. Húsz év alatt több ezer képet vásárolt aukciókon és zsibvásárokon, nagyrészt a saját pénzéből. Előfordult, hogy ritka, 19. századi csángó fotókat vagy a Bánffy család fotóalbumát kellett átengednie más vevőnek, mert nem tudott pénzt szerezni a megvásárlásukra. Az Erdélyi Fotográfiai Múzeumért Egyesületet is azért alapította, hogy felhívja a figyelmet: léteznie kellene egy ilyen múzeumnak, kezdetben legalább az interneten.

Tovább az mno.hu cikkére >>>