VideóA tegnap.ma videója Keresés a honlapon: |
Szemle
Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal
Könyv Kata: Egy mozdulat I. 40×60 cm olaj vászon 2023 (Forrás: tiszatajonline.hu)
A magyar költészet napján született Könyv Kata így vall művészetéről: „Érdeklődésem fókuszában olyan figuratív kompozíciók megoldása áll, melyek önreferens jellegüknél fogva kölcsönhatásba kerülnek hordozójukkal. A médium szerepe az egyes művekben képi elemmé válva felértékelődik. Az anyag egyszerre jelen van önmagában, és lényegül át képi elemmé, motívummá. Ez a festészeti jelenség, az átlényegült anyag kutatása és láttatása foglalkoztat. Egyfajta kettős fókusz ez, melyet a vizualitás több területén is kutatok.” – Te választottad a festészetet, vagy a festészet választott téged? – Vannak elrendelt dolgok. A művészi pálya számomra egyértelmű volt. Apai példa után sokáig én is grafikus szerettem volna lenni. Édesapám, Könyv István fekete-fehér pontrasztel világa közel állt hozzám. A simontornyai általános iskola után a Pécsi Művészeti Szakközépiskolába jártam grafika szakra, ahol részben egyik osztálytársam hatására nyitottam a festészet felé. Egy világ nyílt ki előttem, beleszerettem az olajfesték illatába, annak rendkívül széles alkalmazási lehetőségeibe. Egymásra találtunk a festészettel, és ez a „randevú” azóta is tart. Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>
Tudjuk, miről beszélünk, amikor gyerekirodalomról beszélünk – mindaddig, amíg nem kell azt definiálnunk. A gyerekirodalomnak (pláne: a gyerek- és ifjúsági irodalomnak) nevezett hatalmas szövegkorpusz definíciós kísérletei számos okból rendre kicsúsznak a kezeink közül. Magában a „gyerek-” előtagban már van egy sajátszerű kisajátító gesztus, hiszen tévesen azt a benyomást kelti, mintha a gyerekek uralnának vagy birtokolnának egy olyan szöveghalmazt, amelynek ők alapvetően nem írói, kiadói, kritikusai, vásárlói vagy kizárólagos olvasói. A gyerekirodalom azért egy lehetetlen kategória, mert abból a problémás előfeltevésből indul ki, hogy a „gyerek” maga is egy homogén, leválasztható csoport, általánosítható karakterjegyekkel. Olvashatunk érveket amellett, hogy a „gyerek”-irodalom valójában s elsősorban a gyermekről és gyermekiről szőtt „felnőtt” vágyak és koncepciók kiterjesztése. Bizonyos, hogy a tárgykör kutatói – különböző okokból bár, de – folyamatosan küzdenek ezzel az alapvető definíciós frusztrációval.1 Tovább a kortars.hu cikkére>>>
Csiby Gergely úgy tud nézni, mintha vége lenne a világnak. És az általa játszott srác számára, A fiú című darabban, amit az Országos Színházi Találkozón láttam Szolnokon, vége is van. Tán túlzottan is szeme van a Nikolas nevű srácnak a világra, amire kíváncsian néz, és olyasmiket is nagyon a lelkére vesz, amiken esetleg a kortársai képesek túltenni magukat. De ő szuperérzékeny, depresszióssá válik, mint oly sokan. Hullámzóvá lesz a hangulata. Az egyik pillanatban életigenlő, a másikban totálisan maga alá kerül. Veszélyesen értelmes. Ráadásul igencsak szókimondó. Ami a szívén, az a száján, nem törődik illemmel, társadalmi konvenciókkal, és az sem érdekli, hogy a szavai kit és miért bántanak meg. Öntörvényű. Fájdalmasan megsebzett amiatt, hogy az apja beleszeretett egy fiatal nőbe, és ott hagyta őket az anyjával, akinek ezzel szintén soha be nem gyógyuló sebeket okozott. Tovább a pepitamagazin.hu cikkére >>>
Verebes György festőművész, a Szolnoki Művésztelep vezetője idén ünnepli hatvanadik születésnapját. Ez alkalomból Szolnokon két helyszínen rendezett kiállításai válogatást mutatnak be eddigi, mintegy három és fél évtizedes alkotói periódusának műveiből. Az ünnepi kiállítás egyik helyszíne a Damjanich János Múzeum, melynek két időszaki kiállítási egységében láthatók Verebes György pályakezdő éveinek, valamint az ezredfordulót követően Szolnokon indult két nagy sorozatának, az Alvó titánoknak és a Mudrának elemei. Csakúgy, mint Verebes valamennyi képciklusa, ezek sem befejezett sorozatok, ma is készülnek elemeik. Tovább az orszagut.com cikkére >>>
A 2010-es évek második fele óta új trend hódít a népszerű irodalomban: a dark academia-regények. De vajon mi a szexi egy kötött pulóverben? Valicskó Sára nagyesszéjéből kiderül! Titokzatos baráti körök, dohos egyetemi épületek, vastag kötött pulóverek és egy váratlan gyilkosság – így lehetne a legrövidebben összefoglalni a dark academia műfaj esszenciáját. A közösségimédia-trendként indult mozgalom mára nemcsak, hogy belefolyt az irodalomba is, de gyakorlatilag önálló műfajjá nőtte ki magát, és töretlen, sőt egyre növekvő népszerűségnek örvend.
Abouzahra Amira (Kép forrása: MVM Zrt. / fidelio.hu) Kisgyerekkora óta ismeri a hazai közönség a fiatal hegedűművészt, Abouzahra Amirát, aki idén az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima díjban részesült magyar zeneművészet kategóriában. Csodagyerek-létről, a magyar klasszikus zenei hagyományról és arról is kérdeztük az ifjú muzsikust, milyen Zubin Mehtával dolgozni. Fiatal korod ellenére már nagyon sok szép eredményt elértél. Miben más, miért fontos a Junior Prima díj? Főleg azért jelent sokat, mert ez egy magyarországi elismerés, amit magyaroknak ítélnek oda. Velem kapcsolatban sokszor felmerül, hova is tartozom, mert csak félig vagyok magyar, édesapám egyiptomi, de sokszor játszom Magyarországon nagy művészekkel, igazi példaképekkel. Tovább a fidelio.hu cikkére >>>
Születésünktől közösségekhez vagyunk rendelve. Kezdetben csupán a családi közösségünknek vagyunk tagjai, majd fokozatosan újabbak nyílnak meg előttünk: bölcsődei és óvodai csoportok, általános- és középiskolai osztályok, lazábban konstruált egyetemi csoportosulások, munkahelyi és szakmai közösségek. Alcsoportokra szétágazó baráti konstellációkat alakítunk ki, tagjai lehetünk olyan köröknek, melyeknek összekötő elve egy közösen folytatott tevékenység, ízlésazonosság, kulturális beágyazottság vagy éppen az ellenállás valamivel szemben. Végtelen irányba alakíthatunk ki kapcsolatrendszereket magunk körül, melyeknek szimultán vagyunk tagjai, egymástól sokszor függetlenül. Tovább az ujmuveszet.hu cikkére >>>
„A versírás bizonyos értelemben ajándék, a verset nem lehet generálni. Nem lehet naponta visszaülni egy ciklushoz és tovább írni, illetve természetesen lehet, csak nem érdemes” – mondja Tóth Krisztina József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, író, műfordító, akivel a gyülekezési törvény módosításáról, nemrég megjelent új kötetének felépítéséről, a nejlonzacskó-kultúráról és a haikuköltészetről beszélgettünk. Az egyik szerzője a 30. Budapest Pride alkalmából tavasszal kiadott Anyaföld íze a számban szépirodalmi antológiának, amelyből pár hete a Telexen is közöltünk egy novellát. Miért tartotta fontosnak, hogy publikáljon ebben a kötetben? Igazából nem volt számomra kérdés, hogy írok bele. Ráadásul tavaly, amikor a felkérés érkezett, még nem volt alkotmányba foglalva a Pride betiltása. Szerintem a legkisebb dolog, amit íróként lehet tenni a gyalázatos hergelés ellen, az az, hogy szerepelek ebben az antológiában. Utólag gondolkoztam, ha most kaptuk volna a felkérést, akkor szerintem dühösebb írások születtek volna. De jó ez így. Sosem árt egy kis távolságtartás, és talán jó is, hogy akkor kerestek meg minket, mert így a harag nem vitte el a fókuszt. Nem az indulatunkról szólnak az írások, hanem a témáról és a toleranciáról.
Immár hagyománnyá vált, hogy az Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj nyerteseit az Ünnepi Könyvhéten mutatják be először. Június 15-én, a Vörösmarty téri nagyszínpadon hirdették ki a győztesek neveit, s a díjazott szerzőkkel Szücs Balázs, kulturális ügyekért felelős alpolgármester beszélgetett a közönség előtt. A Vörösmarty téri színpadon elhangzott az is, hogy idén hatodik alkalommal osztották ki az Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíjat. A fővárosi kerületek közül a VII. volt az első, amelyik kortárs irodalmi ösztöndíjat hozott létre, ráadásul azoknak a középgenerációs, 35-és-65 év közötti írónak, költőnek, műfordítónak, akiknek máshol alig van lehetőségük pályázni. Évente öt szerzőt díjaznak, akik fél éven át, fejenként havi nettó 200 ezer forintot kapnak. Illetve idén is van egy különdíjas szerző, aki egyszeri 300 ezer forintos támogatásban részesül. Tovább az erzsebetvaros.hu cikkére >>>
A Deszkavízió szerkesztősége idén is ellátogatott az Országos Színházi Találkozóra, amelynek 2025-ben a Szolnoki Szigligeti Színház ad otthont. A versenyprogramba 7 nagyszínpadi és 7 kamaraelőadás került be, amelyet június 10-16. között láthat a közönség. Az ötödik nap első előadása a Budapest Bábszínház Peer Gynt előadása volt, amelyet az Aba-Novák Agórában láthatott a közönség. Henrik Ibsen Peer Gyntjének bemutatásával nem kis fába vágta a fejszéjét a Budapest Bábszínház. A Szikszai Rémusz rendezte előadás ugyanakkor nem pusztán egy egyszerű bábszínházi adaptáció, hanem kulturális misszió is, amely arra vállalkozik, hogy a skandináv drámairodalom egyik legnehezebben befogadható művét újragondolva, korszerű módon tálalja a nézőknek. Tovább a deszkavizio.hu cikkére >>>
A pécsi Janus Pannonius Múzeum idén is sokszínű programkínálattal várja a múzeumlátogatókat. A június 21-i Múzeumok Éjszakáján a Janus Pannonius Múzeum Látógatóközpontja (7621, Pécs, Széchenyi tér 12.) A hely szelleme című állandó kiállításán 16 és 18 óra között akadálymentes tárlatvezetéseket tart (külön vakok és gyengénlátók, kerekesszékesek, illetve siketek és nagyothallók számára), a földszinti kiállítótérben pedig 18.30-kor kezdődik A komlótól a korsóig című kiállítás megnyitója, melyen Andy Rouse nemzetközi söröskorsó-gyűjteményét is megtekinthetik a résztevők, s melynek különlegessége, hogy 19 órától maga a gyűjtő tart tárlatvezetést. Tovább a jelenkor.net cikkére >>>
Hogyan bukkantál rá Rosová Tvoja izba című művére? Hogyan jött az ötlet, hogy lefordítsd? Amikor fordítani valót keresek, általában megnézem, mely könyvek kerülnek be a rangos Anasoft Litera Díj döntősei közé. A Tvoja izba című könyvet a 2019-es év öt legjobb könyve közé választották. A mezőny erős volt: Jana Bodnárová: Koža (Aspekt, 2019), Katarína Kucbelová: Čepiec (Slovart, 2019), Alena Sabuchová: Šeptuchy (Artforum, 2019), Silvester Lavrík: Posledná k. & k. barónka (Dixit, 2019) voltak a vetélytársai (ezek többsége, serény fordítóinknak köszönhetően, már olvasható magyarul). Végül nem ő nyerte meg az Anasoft Literát, de akár meg is nyerhette volna. Persze mindenképp nagy eredmény, hogy egy neves irodalmárokból álló zsűri ilyen előkelő pozíciót ítélt meg neki. De nyilván nemcsak egy zsűri döntése alapján döntök, hanem elsősorban aszerint, megérint-e a könyv. Viszont ez a szűrés jó kiindulópontot jelenthet, a rengeteg új megjelent könyv között fogódzót nyújt. Meghallgattam egy részletet, és elkértem a szerzőtől a kéziratot. Nagyon megszerettem ezt a könyvet. Tovább az irodalmiszemle.sk cikkére >>>
Találkozó vagy nem találkozó, ez itt a kérdés! Az idei Országos Színházi Találkozó Szolnokon már egy kicsit jobban az, mint amilyen tavaly a kaposvári volt, de még messze van attól, amit Pécsen élvezhettünk az ottani fénykorban. Nyaraló fesztiválnak is titulálta egy kollégám a pécsit, rosszallóan, én viszont kimondottan szerettem, hogy ilyen jellege is volt. Pécs fő utcáján flangáltak, teraszain ittak-ettek, jókat dumáltak a szakmából az egész országból érkezettek. A színész büfében, akár egy külön fesztiválklubban, hajnalig tartott a „dáridó”. Igen, voltak, akik ezért előadásokat is elblicceltek, de ettől még abszolút a versenyprogram volt a középpontban, meg a valaha temérdek, egyre fogyatkozó, majd teljesen elapadó off programok, melyek szerte a városban zajlottak. Egy nagy utcai színpad a felnőtteknek kínált műsort, egy másik tér külön a gyermekprogramoknak tartottak fent. Aztán ezek is megszűntek, apadt a fesztivál, majd a pandémia idején megszüntették az egészet. Nyár eleje helyett pedig meg lehetett volna tartani az évszak végén, ahogy ez meg is történt a kisvárdai színházi fesztivállal. Szó volt róla, ki is nevezték a felelősét, aztán valakik ezt mégsem akarták, így nem lett belőle semmi.
A BÉKE (PEACE) című csoportos kiállítás a béke gondolatát állítja középpontba,együtt hirdetve a béke kívánságát a művészet erejével, felmutatva hagyományainkat, jelképeinket, sokféleségünkben is kifejezve, őrizve összetartó érzelmi és szellemi értékeinket. Abafáy-Deák Csillag: Tudjuk, hogy kik vagyunk? A békességhez (…) kell egymás tisztelete, nem sok, de egy kicsi kell. Az új galéria tulajdonosa szerint: Egy nyitott kulturális és közösségi központ jött létre a művészet, a párbeszéd és az együtt gondolkodás számára. Egy olyan tér, ahol nemcsak alkothatunk, hanem együtt alakíthatjuk a jövőt – művészek, nézők és gondolkodók közösségeként. A BÉKE (PEACE) című csoportos kiállítás a béke gondolatát állítja középpontba,együtt hirdetve a béke kívánságát a művészet erejével, felmutatva hagyományainkat, jelképeinket, sokféleségünkben is kifejezve, őrizve összetartó érzelmi és szellemi értékeinket. Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>
Juhász Tibor: Az Alföld egyik legrégebbi és legidősebb szerzője vagy, először az 1956/3-as lapszámban jelentél meg, az akkori szerkesztőség lengyel műfordításokat publikálhatott tőled, Tuwim és Gałczyński verseit ültetted át magyarra. Úgy tűnik számomra, hogy a folyóirat kiemelten fontos a pályád alakulása szempontjából, hiszen az Alfölddel ápolt kapcsolatodnak nagy szerepe volt abban, hogy az emigráció ellenére jelen lehettél a magyarországi kulturális életben. Áprilisban lettél kilencven éves, kalandos életutat és elképesztően kiterjedt életművet tudhatsz a magadénak. Hogyan tekintesz innen a lapra? Gömöri György: Jól látod, az Alföldnek különös szerepe van hazai közléseim történetében. Először csak a Nagyvilágban jelentek meg írásaim, de a hetvenes évek közepe táján már újra írtam a Nyugatra is nyitott lapotoknak, közöltem újabb verseket. Ezt az új kapcsolatot Aczél Gézának és Keresztury Tibornak köszönhetem, munkásságomat a lap 2009-ben Alföld-díjjal is jutalmazta. Verseken kívül kritikákat és tanulmányokat szoktam küldeni a folyóiratnak, különösen örültem, amikor a szerkesztőség felkért arra, hogy írjak Markó Béla tanulmánykötetéről. A legújabb, 2022-es Alkonyi séta című verseskötetemről eddig csak itt jelent meg írás, a 2023/1-es számba Stermeczky Zsolt Gábor írt egy részletes és lényegében pozitív recenziót. Tovább az alfoldonline.hu cikkére >>>
Négy, Elon Muskra és Mark Zuckerbergre emlékeztető techmilliárdos összejön egy luxusházban, miközben az általuk okozott káosz miatt a világ lángokba borul: ez az Utódlás sorozat alkotójának új filmje, a Mountainhead sztorija. „Amikor az igazi Elon Musk és az igazi Mark Zuckerberg már eleve karikatúráknak tűnnek, hogyan lehetne a viccesebb változatukat elkészíteni? Mindig úgy éreztem: Ó, gyerünk, embertársaim, ez itt a kihívás!” – így beszélt a Rolling Stone magazinnak Jesse Armstrong rendező arról, miért volt nehéz feladat dollármilliárdos techgurukról szóló szatírát forgatni. Márpedig Armstrong ezt tette, Mountainhead című új filmje a hamarosan újból HBO Max néven futó streamingszolgáltatón látható.
Kallódó generációk hősei, csavargói egy világjáró luxushajón gályáznak. Közben valaki eltűnik, valaki a személyzeti bár vécéjében ocsúdik fel, valaki pedig titokban malackodik. Szatirikus és groteszk kalandok, magyar és balkáni alapanyagokkal, indiai fűszerekkel. A túl sok egzotikum azonban rontást okozhat. Légy hát óvatos, kedves utazó! "A disznóra akartam mutatni, ám az is eltűnt. Magyarázkodni kezdtem, Aksa a fejét csóválta, miféle lányról és disznóról motyogok, amikor van épp elég feladatom. Siettem is vissza a segédpincéremhez, egy utas épp presszókávét kért. Kezd az agyamra menni ez a hullámvasút, nem ártana egy kis koffein, villant át az agyamon. Ehhez azonban várnom kellett éjfélig, amikor az utolsó vendég is eltakarodott.
„Az ellipszis az nem szilvamag” – ezzel az apjától, Seres János festőművésztől kapott útravalóval jelentkezett Seres László festőművész a főiskolára, közben persze már messze többet tudott rajzról, nyomtatásról, művészetről, mint kortársai. Seres László Lukovszky Lászlóhoz járt rajzkörbe, és már 1962-ben megjelent a neve az Észak-Magyarország hasábjain, ahol nagyon megdicsérték egy szakköri rajzkiállításon bemutatott két rézkarcát. Azok a rézkarcok úgy születtek, hogy a tizenéves Laci, amikor csak tehette, bejárt a miskolci grafikai műhelybe, és olyanoktól leste el a mesterség fortélyait, mint Lenkey Zoltán és Kondor Béla. Mielőtt felvették volna festő-restaurátor szakra, az Alap nyomdájában dolgozott egy évet, aztán jött a katonaság és két unalmas év a főiskolán. Tovább a kulter.hu cikkére >>>
Neige Sinno francia írónőt gyerekkorában a nevelőapja éveken át szexuálisan bántalmazta, újra és újra megerőszakolta. 19 évesen volt annyi bátorsága, hogy feljelentette a férfit, aki letöltendőt kapott. Két éve pedig megpróbálta könyvben leírni a leírhatatlant – díjnyertes irodalmi szenzáció lett belőle, aminek most jelent meg a magyar fordítása. Neige Sinno alig volt nyolcéves, amikor a kamaszkoráig tartó bántalmazás és erőszak elkezdődött. A Nyomorult tigris című autófikciós könyvben úgy beszéli el ezeket a szinte leírhatatlan élményeket, ahogy a traumát átélt áldozatok ezt el tudják: a szöveg szikár és fragmentált, az emlékek nem időrendben törnek fel benne – hangzott el a könyvbemutatón, ahol Ott Anna Kiss Kornéliát, a kötet fordítóját és Terék Anna költőt, tanácsadó szakpszichológust kérdezte. Tovább a konyvesmagazin.hu cikkére >>>
Többszörösen elismert színésznő, szerepelt rekorddöntő filmben, a Loupe Színházi Társulás alapító tagja, és mindene a család – Lovas Rozival beszélgettünk színházról, érzékenységről, egyensúlyról. Nemrég nyerted el a WMN magazin SzuperWMN közéleti díját, ami azt mutatja, hogy a munkásságod, közéleti tevékenységed már túlmutat a színészeten. Hogyan élted meg ezt az elismerést? Nagyon jólesett. Mostanában próbálom minden erőmet, tehetségemet, szakmai tudásomat kizárólag olyan projektekbe belefecskendezni, amelyekben igazán hiszek. Amióta létrehoztuk a Loupe Színházi Társulást – és amióta megszülettek a gyerekeim –, egy egészen másféle szintre emelkedett a létezésem ebben a szakmában. A Loupe-előadásokba a szívünket-lelkünket beletesszük, és nem titkoltan a társadalmunkat érintő fontos témákkal – mint például a családon belüli erőszak, a társadalmi elfogadás vagy az online világok kihívásai – foglalkozunk. Ez a díj számomra egy visszacsatolás: megéri fontos problémákat érinteni a szakmánk által, és ezzel akár gyógyulási folyamatokat is el lehet indítani. Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>
Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal
|
Forrás: 1749.hu
.jpg)
Kép forrása: libri.hu
