Szemle

A Latarka galériában fiatal magyaroroszági és szlovákiai festők régiós kapcsolatokat építenek. Egyiküket kérdeztük, többek között arról, mi köti össze Rejtőt és Marquezt, és, hogy miért fest rózsákat.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Január 30-án a FUGA Budapesti Építészeti Központ egy abszolút rendhagyó irodalmi eseménynek biztosított helyszínt. Szalóczi Géza költő első verseskötetének megjelenése csupa meglepetést tartogatott az érdeklődők számára. (Menyhárt Dóra helyszíni tudósítása)

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Elöljáróban el kell mondanom, hogy csak nagy ritkán olvasom el előre a fülszövegeket, hátoldalakat, ha általam már ismert szerző új könyve kerül kezembe. Most eléggé megjártam ezzel a szokással. Kőrösi Zoltán új könyvében megtréfált. Már kezdtem kételkedni emlékezetem megbízhatóságában. A meglepő című regényben ugyanis elindul a Magyar család története, ám az oda- s visszatérő szálakban ez a múlt (s általa némileg a jelen is) – folyton változó.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

Kívülállónak tartja magát, de nagy intézményekben dolgozott. Feminista kritikát emleget, de egy olyan kiállításon beszélgettünk vele, ahol szinte csak férfiak arca néz a falakról. Ellentmondások?

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Udvaros Dorottya kapta idén a Páger Antal-színészdíjat; a Kossuth-és Jászai-díjas művész vasárnap vette át a makói önkormányzat elismerését Farkas Éva Erzsébet makói polgármestertől a Maros-parti városban, a Hagymaházban.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

 Wislawa Szymborska költészetét a Nobel Bizottság kifejezetten pontosan írta le, miszerint „költészetében az emberi valóság töredékei közül ironikus pontossággal sejlik át a történelmi és biológiai kontextus.” Ugyanis Szymborska versei a humánum antropológiai és szociológiai leírásaiban teljesednek ki igazán. Külső szemlélőként írja le a világot, amiben elhelyezi öregedő önmagát (amit folyamatosan kigúnyol, ha van rá lehetőség), miközben empirikus pontossággal ír le minden alapvető dolgot, ami körülvesz minket.

Tovább az ujnautilus.info cikkére >>>

Száz év után találkozik újra Rippl-Rónai József és Aristide Maillol a Magyar Nemzeti Galéria decemberben nyílt kiállításán, amely a két művész barátságának történetét meséli el. A tárlat kurátorával, Földi Eszterrel beszélgettünk. INTERJÚ

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

Pálfi György Szabadesés című alkotása kapta a filmkritikusok fődíját, a B. Nagy László-díjat pénteken. A legjobb rendezőnek járó díjat Mundruczó Kornélnak ítélték oda a Fehér Istenért.

Tovább a vs.hu cikkére >>>

A facebookon találkoztunk először Ádám festményeivel, nem is akárhogyan, saját műtermébe, privát szférájába invitált meg ismerőst és ismeretlent. A Nyitott Műterem nevű eseményre mi is ellátogattunk...

Tovább a checkmybudapest.blogspot.hu cikkére >>>

A Zelei Miklós és Janox vezette Budai Kabaré új műsorszáma Janox Valós idő című egydimenziós képzeletszínháza. Egydimenziós: nincs tere, csak ideje – bár ez az idő maga többdimenziós –, és képzeletszínház: nincsenek díszletek, színpad, sőt színészek sem. A történet egy sötét pincében játszódik, s a leszűrődő hangokból, valamint az oda száműzött narrátor monológjából bontakozik ki a cselekmény.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Vincent van Gogh festményei alapján készít rajzfilmet a Breakthru filmstúdió, a festő halálának 125. évfordulója alkalmából készült alkotás lesz a világ első olajfestékkel készült animációs nagyjátékfilmje.

Tovább a kulturpart.hu cikkére >>>

A világhírű holland fotóművész, Erwin Olaf első átfogó magyarországi kiállítása, a Körhinta - Karussell az utóbbi év hazai művészeti életének egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eseménye. A debreceni MODEM-ben október vége óta megtekinthető tárlat február 1-jén látható utoljára.

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

"Ez egy versenypiac, ahol egy kiadó megbukik, ha politikai alapon dönt." - nyilatkozta Nyáry Krisztián, kommunikációs szakember, író, irodalomtörténész, akit most neveztek ki a Magvető Kiadó igazgatójának. Az odavezető útról, a kiadói háttérről, a többi nagy kiadóról, az irodalom XXI. századi szerepéről, és a pletyka és irodalomtörténet különbségéről beszélt a DRÓTnak.

Tovább a drot.eu cikkére >>>

Zenés, verses CD-t jelentetett meg a MultiTalent Musical Iskola. A VersÉVszakok zeneszerzői, Balogh Bodor Attila és Zezula Tibor a stúdió növendékeivel dolgoztak együtt a lemezen.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

Nem titkolózik, hiszen a Deske.hu honlapján naplót vezet, mégis legendák és mítoszok tapadnak Váli Dezső, az egyik legjelentősebb kortárs magyar festőművész alakja köré. Remeteséget, cellamagányt emlegetnek a neve kapcsán, hiszen közel harminc éve kizárólag a műtermét festi. Közben szigorú adminisztrátorként honlapján több mint harmincezer fájlba rendezve életműve. Most decemberben nyílt két másik festővel közös kiállítása a Műcsarnokban, ennek kapcsán beszélgettünk többek között a katolicizmus és liberalizmus kapcsolatáról, a képek megsemmisítéséről és a Magyar Művészeti Akadémiáról.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Vend… vendel… vendereg… vendergőzik… megvendeli a vendégeit. No, de kik ezek a vendelinek? És mitől „drágák”? Egyáltalán mi köze Krúdy Gyula novellájához Szalay Zoltán regényének?
Az ezredforduló vendelinjei egy soha meg nem íródott regény főszereplői. Ez a regény egy olyan regénybeli író karrierjét töri ketté, aki egyik kiadója szerint sohasem létezett. Vagy mégiscsak létezett? Hiszen az élettörténetéről a regény „krónikása” aprólékosan, olykor a saját inkompetenciáját hangsúlyozva is beszámol. Ennek a meg nem írt, de a kiadója által alaposan beharangozott vendelin-regény szerzőjét Daniel Wendnek nevezik.
Vagy a „regény” mégiscsak megíródott?
Ez lenne az a könyv, amit a kezünkben tartunk?

Tovább az ujnautilus.info cikkére >>>

Baranyi Ferenc Kossuth díjas költő 78. születésnapja alkalmából gyűlt össze a közönség január 28-án, a XIII. kerületi RaM Colosseumban helyet kapó Radnóti Miklós Könyvtárban.

Sztárművész, mondanánk, ha nem hangzana furcsán az esetében. Annyira ironikus, okos és annyira ide szól az, amit csinál, hogy le is veti magáról a jelzőket. Az artPortal kedvéért beszélt a műveiről.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Úgy tűnik, olyan dologra készül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amilyenre a magyar oktatástörténetben még nem volt példa: íróknak, költőknek és kritikusoknak adna egyetemi diplomát. Már csak az Emberi Erőforrás Minisztériumnak kellene kihirdetnie, az viszont egyelőre késik. Vörös István költő-írót, a kreatív írás és művészeti kritika nevű képzés vezetőjét kérdeztük.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Nem “a történelem kisiklása” volt, hanem szükségszerűség, és sok jel utal arra, hogy megismétlődik – mondta Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar író az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából a dpa német hírügynökségnek adott interjúban a Hír24 cikke szerint. Előzőleg nem csitult a vita a kitüntetése körül, és közöltük véleményét a jelenkori magyar diktatúráról.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>