Szemle

A világ tíz leggazdagabb műgyűjteménye közé számítják a Vatikáni Múzeumot, amely valójában nem egy, hanem tizennégy múzeum. Évente több mint ötmillióan keresik fel a világ minden tájáról, hogy a különböző művészettörténeti korok remekművein keresztül eljussanak a Sixtus-kápolnába.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Interjúnk Lendeczki Kinga kurátorral, aki Kisinyovban szerzett tapasztalatairól számol be, és egyben összevetjük vele az itteni és az ottani helyzetet. Az is kiderül, miért megy vissza, még egy évre.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Rövid, súlyos betegség után, 86 éves korában 2015. január 10-én, szombat délután elhunyt Hankiss Elemér szociológus, irodalomtudós, filozófus – tudatta a hírt szombat este a sajtóval a család.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Az évkezdés álommámorában talán meglepőnek tűnik, hogy egy szombati daldélután mekkora tömeget vonz az Operába. Ám aki hallotta Megyesi Schwartz Lúcia hangversenyét, az inkább azon csodálkozik, hogy milyen kicsi a Székely Bertalan terem. KRITIKA

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

Azt gondolta volna, hogy idehaza nehéz dolgunk van? Hogy haldoklik az intézményrendszer? Nos, mutatunk egy helyet, ahogy még meg sem született. Ahol tényleg nehéz a helyzet.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Azzal a keserves kíváncsisággal olvasom mostanában a tizenkilencedik század végének és a huszadik század elejének írói vagy történészi dokumentumait, hogy talán választ kapok a napjaink magyar közéletét meghatározó kérdésre: honnan ered az úgynevezett nemzetpolitikának, vagyis a magyar nemzet európai helyével, szerepével, jövőjével kapcsolatos elképzeléseknek a végzetes dichotómiája? De akár kultúránk kettészakítottságára – sőt egyre inkább: szétdaraboltságára – is rákérdezhetnék. Népi vagy urbánus? Kuruc vagy labanc? Nemzeti vagy nemzetietlen?

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

A görög eredetű, zenekísérettel előadott dráma a 19. század szalonjaiban Európa-szerte virágzott. A zenével illusztrált próza vagy vers igen kedvelt műsora volt az akkori társasági életnek. „A delnők szavalatait a zongoristák vad futamokkal kísérték. Ez az ízig-vérig romantikus műfaj igazi erőpróba az előadóművészeknek. A zongoristának és a verselőnek ugyanis nagyon figyelnie kell egymásra. A szavalótól nemcsak remek ritmusérzék, hanem jó hallás is szükségeltetik, hiszen pontosan kell belépnie, igazodnia a zongoristához.”

Tovább a 168ora.hu cikkére >>>

A Magyar Művészeti Akadémia székházaként működő Pesti Vigadó idén ünnepli megnyitásának 150. évfordulóját, amelyre a köztestület „150 éves a Pesti Vigadó" programsorozatával készül.

Tovább az mma.hu cikkére >>>

Lassan, figyelmesen olvasandó, letehetetlen regény. Nincs benne feloldozás, hasonlóan, mint ahogy a történelemben sincs. A szabómagdásodás (melynek gyermekkorban kezdődően minimum három hosszú fázisa van) sem gyógyszer, sem megoldás. Viszont a léleknek igen jó irány.

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

Gerevich András egy szűk évtizeddel ezelőtt kezdett nyíltan – az álszemérmet, a rejtőzködést és a harsányságot egyaránt kerülve – írni a férfiszerelem, a homoszexuális nemi identitás világáról. A meleg líra magyar és angolszász hagyományairól és arról beszélgettünk vele, ami mindezeken túl is megmutatkozik verseiben.

Tovább a nol.hu cikkére >>>

Julien Douvier, a fiatal fényképész kiforrott technikát alkalmazva mozgásba hozza képeit. Az eredmény páratlan!

Továb az antropos.hu cikére >>>

Hát ezt is megértük! Jérôme Bel korai, közel két évtizedes ikonikus darabja, a „non-dance” egyik megkerülhetetlen, mondhatni provokatívan forradalmi alkotása „classic” címkével megjelölve húzódott meg az ImPulsTanz idei, megszokottan gazdag kínálatában. KRÁLL CSABA ELEMZÉSE.

Tovább a revizoronline.com cikkére >>>

Nemrég jelent meg Izsó Zita második, Színről színre című verseskötete. A költészet mellett műfordításról és blogolásról is beszélgettünk, na meg egy kicsit Zuglóról – természetesen egy zuglói presszóban üldögélve.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Nem váltott ki már régóta annyi vitát, han­gos véleményt köztéri műalkotás, mint a pécsi Király utca elején a közel­múltban átadott Weöres Sándor-szobor. Bö­szörményi István szobrászművész az átadó ünnepségen liszttel öntötte le az említett művet. A művészt szem­be­sítet­tük az akciójával ellentétes vé­le­mé­­nyek­kel is.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

Az egyik legnevesebb turkológussal, török műfordítóval, Tasnádi Edittel beszélgettünk a török irodalomról, s nem mellesleg a magyarok megítéléséről Törökországban.

Tovább a kulturpart.hu cikkére >>>

A magyar élfoci utánpótlásában eltöltött éveiről is kötetre való élményt őriz az irodalmi életbe a transzneműek kirekesztettségét saját példáján keresztül feltáró regényével berobbanó Kiss Tibor Noé. A mélyszegénység brutalitásával szembesítő második prózakötetét idén megjelentető, újságíróként is dolgozó írót focista múltjáról, nyomortelepi missziójáról és a peremhelyzetekről kérdeztük.

Tovább a vs.hu cikkére >>>

Az agyat gyakran tekintik a világegyetem egyik legösszetettebb struktúrájának, ez a komplexitás azonban páratlan szépséget is rejt magában, amit sokszor nem veszünk észre. Egy művész megpróbálta megragadni a rejtélyes szerv kifinomultságát.

Tovább az origo.hu cikkére >>>

Hajdu Szabolcs Délibáb című legújabb filmje a bemutató után vegyes fogadtatásban részesült, mely legfőképp a „balladai homálynak" tudató be, ami egyes kritikák szerint naggyá teszi Hajdu művét, míg mások szerint éppen emiatt nem működőképes sem westernként, sem társadalmi drámaként. E cikk azt vizsgálja meg közelebbről, hogy miért kerülhetett két szék közül a pad alá a Délibáb.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Senki nem fogja az írók és a könyvkiadók helyett érvényesíteni az irodalom érdekeit. Ezt a szakma csak saját maga teheti meg – véli Turczi István. Szerinte a magyar irodalomnak az a legnagyobb baja, hogy hiányzik a közös akarat érdekeik képviseletére, a szakma lobbiereje igen csekély. Turczi István Babérkoszorú-díjas költő-műfordító, az egyetlen hazai költészeti folyóirat- és verskiadó alapítója, aki több szervezetben is vezető tisztségviselő, decemberben kapott Prima Primissima díjat. Bodor Ádám Kossuth-díjas prózaíróval és Buda Ferenc költővel, a nemzet művészével versengett a rangos elismerésért. A döntést ért kritikákról, nemzetközi kapcsolatokról, a fiatal írók esélyeiről és a magyar irodalom helyzetéről beszélgettünk vele.

Tovább az mno,hu cikkére >>>

A Theorganiseur művésznevet viselő főállású anya és fotóművész gyönyörű sorozattal mutatta meg, mivel telik egy napja otthon. A képekkel szeretné eloszlatni azt a tévhitet, amely sokakban él a főállású anyaságról.

Tovább a kulturpart.hu cikkére >>>