A világhírű olasz designmagazin, a Domus 2014-es összesítésében is Európa legjobb designiskolái közé választotta a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet.
„Anna, miért sírsz, és miért nem eszel? Miért vagy úgy elkeseredve? Nem érek én többet neked tíz fiúnál?” (1Sám 1, 1.8) Sámuel édesapjának, Elkánának ez a három mondat jutott osztályrészül az Ószövetségben. Se születéséről, se haláláról, se „küzdelmeiről” nem tudunk meg többet. Ám ezek a vigasztalónak szánt rövid kérdések is – az Auerbach által is elemzett problematikus-egzisztenciális ábrázolás segítségével – elénk állítanak egy karaktert, egy szeretetreméltóan önző és gyerekesen naiv férfit. Hogy a gyerekre áhítozó, a meddősége miatt megalázott Anna mit szólt ehhez, azt nem tudjuk meg.
Kállay Géza fordította a Magyar Színház Macbeth bemutatójának szövegét. Ennek kapcsán adott rövid interjút, melyben arra is válaszol, mitől lesz valós a tragédia.
Nagyszerű kiállítás a Rómer-ben, Győrben. Egy nagyszerű asszonyról, Vajda Júliáról, akit jóval kevesebben ismernek, emlegetnek, mint férjét, Vajda Lajost. De vajon miért szinte titkos ez a kiállítás?
A cím és a borító alapján valószínűleg egészen más könyvre számít, aki előismeretek nélkül veszi kézbe Bódis Kriszta ifjúsági regényét. Mert ha Dániel András narancssárga-fekete borítótervét (rajta villanypóznákkal, az Eiffel toronnyal, egy labdát rúgó fiú sziluettjével, a háttérben pedig egy titokzatos sötét szempárral) összeolvassuk a Carlo Párizsban címmel, nem nagyon jut eszünkbe, hogy egy magyarországi cigánytelepen játszódó könyvről van szó.
A világ tíz leggazdagabb műgyűjteménye közé számítják a Vatikáni Múzeumot, amely valójában nem egy, hanem tizennégy múzeum. Évente több mint ötmillióan keresik fel a világ minden tájáról, hogy a különböző művészettörténeti korok remekművein keresztül eljussanak a Sixtus-kápolnába.
Interjúnk Lendeczki Kinga kurátorral, aki Kisinyovban szerzett tapasztalatairól számol be, és egyben összevetjük vele az itteni és az ottani helyzetet. Az is kiderül, miért megy vissza, még egy évre.
Rövid, súlyos betegség után, 86 éves korában 2015. január 10-én, szombat délután elhunyt Hankiss Elemér szociológus, irodalomtudós, filozófus – tudatta a hírt szombat este a sajtóval a család.
Az évkezdés álommámorában talán meglepőnek tűnik, hogy egy szombati daldélután mekkora tömeget vonz az Operába. Ám aki hallotta Megyesi Schwartz Lúcia hangversenyét, az inkább azon csodálkozik, hogy milyen kicsi a Székely Bertalan terem. KRITIKA
Azt gondolta volna, hogy idehaza nehéz dolgunk van? Hogy haldoklik az intézményrendszer? Nos, mutatunk egy helyet, ahogy még meg sem született. Ahol tényleg nehéz a helyzet.
Azzal a keserves kíváncsisággal olvasom mostanában a tizenkilencedik század végének és a huszadik század elejének írói vagy történészi dokumentumait, hogy talán választ kapok a napjaink magyar közéletét meghatározó kérdésre: honnan ered az úgynevezett nemzetpolitikának, vagyis a magyar nemzet európai helyével, szerepével, jövőjével kapcsolatos elképzeléseknek a végzetes dichotómiája? De akár kultúránk kettészakítottságára – sőt egyre inkább: szétdaraboltságára – is rákérdezhetnék. Népi vagy urbánus? Kuruc vagy labanc? Nemzeti vagy nemzetietlen?
A görög eredetű, zenekísérettel előadott dráma a 19. század szalonjaiban Európa-szerte virágzott. A zenével illusztrált próza vagy vers igen kedvelt műsora volt az akkori társasági életnek. „A delnők szavalatait a zongoristák vad futamokkal kísérték. Ez az ízig-vérig romantikus műfaj igazi erőpróba az előadóművészeknek. A zongoristának és a verselőnek ugyanis nagyon figyelnie kell egymásra. A szavalótól nemcsak remek ritmusérzék, hanem jó hallás is szükségeltetik, hiszen pontosan kell belépnie, igazodnia a zongoristához.”
A Magyar Művészeti Akadémia székházaként működő Pesti Vigadó idén ünnepli megnyitásának 150. évfordulóját, amelyre a köztestület „150 éves a Pesti Vigadó" programsorozatával készül.
Lassan, figyelmesen olvasandó, letehetetlen regény. Nincs benne feloldozás, hasonlóan, mint ahogy a történelemben sincs. A szabómagdásodás (melynek gyermekkorban kezdődően minimum három hosszú fázisa van) sem gyógyszer, sem megoldás. Viszont a léleknek igen jó irány.
Gerevich András egy szűk évtizeddel ezelőtt kezdett nyíltan – az álszemérmet, a rejtőzködést és a harsányságot egyaránt kerülve – írni a férfiszerelem, a homoszexuális nemi identitás világáról. A meleg líra magyar és angolszász hagyományairól és arról beszélgettünk vele, ami mindezeken túl is megmutatkozik verseiben.
Hát ezt is megértük! Jérôme Bel korai, közel két évtizedes ikonikus darabja, a „non-dance” egyik megkerülhetetlen, mondhatni provokatívan forradalmi alkotása „classic” címkével megjelölve húzódott meg az ImPulsTanz idei, megszokottan gazdag kínálatában. KRÁLL CSABA ELEMZÉSE.
Nemrég jelent meg Izsó Zita második, Színről színre című verseskötete. A költészet mellett műfordításról és blogolásról is beszélgettünk, na meg egy kicsit Zuglóról – természetesen egy zuglói presszóban üldögélve.
Nem váltott ki már régóta annyi vitát, hangos véleményt köztéri műalkotás, mint a pécsi Király utca elején a közelmúltban átadott Weöres Sándor-szobor. Böszörményi István szobrászművész az átadó ünnepségen liszttel öntötte le az említett művet. A művészt szembesítettük az akciójával ellentétes véleményekkel is.
Az egyik legnevesebb turkológussal, török műfordítóval, Tasnádi Edittel beszélgettünk a török irodalomról, s nem mellesleg a magyarok megítéléséről Törökországban.
Ez a webhely a Google és a StatCounter cookie-jaival kínál szolgáltatásokat és elemzi a forgalmat.
Az IP-címed és a felhasználói ügynököd a teljesítmény- és biztonsági mérőszámokkal együtt
megosztásra kerül a Google-lal és a StatCounter-rel a szolgáltatás minőségének biztosítása,
a használati statisztikák elkészítése, valamint a visszaélések észlelése és megoldása érdekében.
A honlap további használatával elfogadod ezeket a feltételeket.