Videó

Az M5 videója




Keresés a honlapon:


Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

Az OFF januári beharangozóján a kurátorok még 40-50 várható helyszínnel számoltak, ehhez képest nagyon kinőtte magát a biennále: az öt hét alatt összesen 130 helyszínen lesznek események és kiállítások. A legtöbb dolog Budapesten lesz, de tíz vidéki város mellett több külföldi fővárosban is lesz OFF-esemény.

Tovább a 444.hu cikkére >>>

 

Szabó Imola Julianna májusban megjelenő Kinőtt szív című új könyve egy felnőttmesekönyv. A könyv első meséje egy gyászoló kislány naplója: ez a Szélkislány firkantásai. A második mese, a Zsilike kabátja egy megvakuló kislány naplója, mely a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége segítségének köszönhetően Braille-írással is olvasható lesz a könyv mellékleteként. A kötet a L'Harmattan Kiadó gondozásában jelenik meg. A könyvet Maros Krisztina illusztrálta. Szabó Imola Juliannával Elekes Dóra készített interjút.

Tovább a centrifuga.blog.hu cikkére >>>

 

A nápolyi színjátszás hagyományait viszi tovább az amatőrként indult, mára már nemzetközileg elismert színész, rendező. A Teatro Uniti társalapítója a legjobb rendezés és alakítás díját is elnyerte a Belső hangokkal, ami a MITEM keretében áprilisban a Nemzeti Színházban lesz látható. INTERJÚ

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

 

A szomszédos osztrák főváros, Bécs éveken keresztül a kulturális örökségéből és a hagyományaiból élt. Ám az utóbbi tíz-tizenöt évben mintha kicserélték volna. A város egyre markánsabban, egy fiatalos, kulturális innovációkra nyitott, 21. századi főváros arcát mutatja. A kultúra finanszírozásáról, a művészet szerepéről és a dinamikusan változó város kulturális összképéről Dr. Andreas Mailath-Pokorny-val, Bécs kulturális tanácsosával beszélgettünk. Ahogy már néhányszor láttuk, így is lehetne…

Tovább a kikotoonline.hu cikkére >>>

 

Háy János: Napra jutni című könyvéért Artisjus Irodalmi Díjat kapott. Grecsó Krisztián laudációját olvashatják. A friss Artisjus-díjasokkal ma 14 órakor beszélgetést rendeznek a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Millenáris Hess András Termében.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

 

Az április 13-án elhunyt Günter Grassra Schein Gábor emlékezik.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

 

Dobó Bianka bemutatkozó kiállítása a Nextart Galériában aktuális témát feszeget. Átalakítás, építés, szorongás, de- és rekonstrukció.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

 

A Geek Girl-sorozat szerzője nagyon jól tudja, milyen érzés kilógni: gyerekkorában strébernek, csúnyának és unalmasnak tartották az osztálytársai és egyetlen barátja sem volt. A csúfolódás, zrikálás, megfélemlítés a mindennapjai része volt, mégis azt mondja, hogy a mai tinik helyzete még rosszabb. Vidám interjúnkat a sorozat magyar fordítója, Nagy Boldizsár készítette az Oxfordi Irodalmi Fesztiválon.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

 

Nemrég választották a nemzet színészévé, azt mondja, váratlanul érte. Nem készít számvetést a pályájáról. Mi több mint nyolcvan filmet és színdarabot számoltunk össze, s megpróbáltuk mégis valamiféle mérleg készítésére bírni.

Tovább a magyarnarancs.hu cikkére >>>

 

A magyar származású francia fotóművész megrendezte első retrospektív kiállítását. Még nem késő elcsípni.

Több mint ötven kiállítással a háta mögött, André Heimler magyar származásù francia fotóművész megrendezte első retrospektív kiállítását. Párizsban, a Galerie du Montparnasse-ban még egy napig látható közel kétszáz fotó témák szerinti csoportosításban ad áttekintést munkásságáról.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

 

Terézia Mora A szörnyeteg című könyve a 2013-as Német Könyvdíj nyertese lett. Világirodalmi színvonalú regény, amely magyar szerzők vendégszövegeitől hemzseg. 2014-ben jelent meg magyarul, azonban a szerző és az egyik főszereplő magyar származása ellenére is kénytelen szótárazni az olvasó, így csöppen bele a mű által többszörösen színre vitt idegenségtapasztalatba.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

 

A Sajóvámosi Művészeti Staféta keretében Szekrényes Miklósnak köszönhetően pár napja vetítették Gerő Marcell Káin gyermekei című dokumentumfilmjét, melyet a rendezővel folytatott pódiumbeszélgetés követett. Ennek a tanulságait is próbáltuk egy gyorsinterjúban összefoglalni.

Tovább a muut.hu cikkére >>>

 

Amit Bencsik Barnabás öt év alatt felépített, egyik pillanatról a másikra megszűnt, de a múzeum Fabényi Júlia vezetése alatt sem jutott a Műcsarnok sorsára.

Tovább a magyarnarancs.hu cikkére >>>

 

Csehy Zoltán könyvéről Györe Gabriella írt recenziót.

Tovább a centrifuga.blog.hu cikkére >>>

 

Egy forgatókönyvíró munkájának megítélése jóval nehezebb, mint egy rendezőé vagy színészé, hiszen a leírt, s a gyártó által elfogadott szöveg számtalan módosuláson mehet át az előkészületek, a forgatás és a vágás során. Egyes karakterek tulajdonságai kiegészülhetnek a színészek ötleteivel (pl. improvizációkkal bővült Paul Schrader Taxisofőr című forgatókönyve); a vágás mellékessé minősíthet eredetileg fajsúlyosabbnak szánt szereplőket (pl. Az őrület határán szkriptjében Fife tizedes még a főszereplők egyike volt, aztán a kész filmben Terrence Malick jóformán egy mondatot sem hagyott a figurát alakító Adrien Brody-nak); vagy a rendező megváltoztathatja a befejezést (pl. Tony Scott az ellenkezőjére fordította Quentin Tarantino Tiszta románcának lezárását). Ha azonban párhuzamosan próbálunk elemezni három olyan filmet, amelyek más-más rendező irányításával, de egy filmíró eredeti forgatókönyveiből készültek, akkor remélhetőleg jobban megmutatkoznak az alkotó világképének jellegzetességei, s ezek alapján akár szerzői kézjegyeit is azonosíthatjuk. Itt hívom fel az olvasó figyelmét arra, hogy írásomban kénytelen vagyok az elemzett filmek fontosabb fordulatait is elárulni.

Tovább az avorospostakocsi.hu cikkére >>>

 

A Grimm-mesék cenzúrázatlan változata ihlette meg Natalie Frank amerikai festőművészt: az április 10-én, Londonban nyílt kiállításon bemutatott képek a nemi erőszak, az incesztus, és a gyilkosság tabu témáit dolgozzák fel – olvasható az artnetnews.com-on.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

 

A II. Debreceni Slam Poetry Verseny döntőjén a bölcsészeké és kockáké volt a főszerep. Akadtak, akik nem vallották magukat egyik csoport tagjának sem, de kortól és nemtől függetlenül mindenki érdeklődve hallgatta a tíz döntős szövegét. A legnagyobb kérdés az volt: kik a jobbak, melyik tábor kerül ki az este folyamán győztesként?

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

 

Matzon Ákos Munkácsy-díjas festőművész újabb kiállítása tekinthető meg a magyar fővárosban: a Fuga Budapesti Építészeti Központban április végéig tekinthető meg Quartett című tárlata. A kiállításon az utóbbi évben készült, összességében nagyméretű – variálható összeállítású – relief csoportjaival találkozhatunk. Az adott építészeti terekbe és szituációkba integrált murális alkotások jól érzékeltetik az építészet és a képzőművészet egységét, erősítik egymás szerepét és jelentőségét.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

 

A kortárs művészet annyiban méltó a nevére, amennyiben kinyilvánítja saját kortárs voltát – és ez nem egyszerűen azon múlik, hogy létrejötte vagy megmutatkozása újkeletű. Így a „Mi a kortárs művészet?” kérdés implikálja a „Mi a kortárs?” kérdést. Hogyan lehetne rámutatni a kortársra mint olyanra?

Tovább az ujnautilus.info cikkére >>>

 

Márai-egyfelvonásosok a Nemzetiben

A Családi kérdés és a Befejezetlen szimfónia című egyfelvonásosokat mutatta be a Nemzeti Színház április 12-én Árkosi Árpád rendezésében.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal