VideóA PécsTV videója Keresés a honlapon: |
Szemle
Tovább a kulturpart.hu cikkére >>>
Tovább a pecsiujsag.hu cikkére >>>
Tovább a nyugat.hu cikkére >>>
Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>
Tovább a kulter.hu cikkére >>>
Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>
Tovább a nepszava.hu cikkére >>>
Tovább a cultura.hu cikkére >>>
Tovább a fidelio.hu cikkére >>>
Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>
Tovább az origo.hu cikkére >>>
Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>
Tovább a magyarnarancs.hu cikkére >>>
Oláh Kriszta olyan színházban gondolkodik, amelyik határozottan szól hozzá a mindennapjainkhoz, Cseh Dávid pedig azt meséli el, hogyan fér meg benne egymás mellett a színházi munka, a színházelmélet és a japán kultúra.
Tovább az olvassbele.com cikkére >>>
Tovább a litera.hu cikkére >>> 
|
Megjelent az Az évek iszkolása című „beszélgető könyv” Esterházy Péterrel, amely számos titokba beavat. Az interjúkötetről és Istenről is beszélgettünk vele.
Egybehangzó szakmai- és közönségvélemény, hogy a legjobb előadás született meg idén a Pécsi Harmadik Színházban: Martin McDonagh Piszkavas című színművéről van szó, Parti Nagy Lajos magyar szövegével és Vincze János rendezésében. A főszereplővel, Bacskó Tündével találkoztunk, s nem csupán a közvetlen élményről, hanem sok más egyébről is beszélgettünk, még az is kiderült, miért szereti Pécset.
Eseményszámba ment ez az este a WSSZ-ben, kint jégeső szivárvánnyal, bent zene, szavak és festéklenyomatok - pillantsanak bele Oroszy Csaba festőművész tárlatába!
Esterházy Péter 65. születésnapjára készült ez a titkos önéletrajz – miként az író egy rádióinterjújában nevezte a kötetet –, ha már a szerző úgymond nem szándékozik önéletrajzot írni. A könyvet olvasva emlékezés és valóság, élet és művészet folyamatos egymásba játszásának lehetünk tanúi Esterházy életének idővonalán csúszkálva, amelyhez a szöveg szélén sorjázó évszámok szolgálnak segítségül.
A KULTer.hu nagysikerű projektjének továbbgondolása, az R25 – A rendszerváltás után született generáció a magyar lírában című antológia a 86. Ünnepi Könyvhétre jelenik meg, a JAK-füzetek 193. darabjaként, 25 tehetséges fiatal szerző verseivel.
Három színházi kötet, három különböző szerzői szemlélet. Vitára ingerlő, szenvedélyes társadalmi kórrajzok is Koltai Tamás színházkritikái. Földes Anna miközben egy-egy előadást néz, emlékezetében visszakutakodik a múltba, izgatja, hogy a különböző darabok milyen színpadi életutat jártak be. Lőrinc László pedig beleszerelmesedett egy témába, és 30 évig írta, mire könyvet formált belőle.
Minden bizonnyal nagyon leegyszerűsített gondolatmenet lenne, hogy az írók közéleti szerepvállaláshoz való viszonyát nem csupán egy adott ország demokratikus berendezkedésének jelenlegi mértéke, de akár évszazadokra visszanyúló története is meghatározza. A Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett ELit Budapest 2015: Európa tükörben című workshopon elhangzottak esetében azonban könnyen le lehetett volna efféle következtetést is vonni. Az program az uniót támogatású ELit, Literature House Europa keretein belül, a József Attila Kör együttműködésével jött létre.
“A borítónak figyelemfelkeltőnek, de legalábbis érdekesnek kell lennie, ami nem árt, ha esetleg a történetről is elárul egy-két részletet.” Szabó Leventével, a Helikon Zsebkönyvek illusztrátorával Kibelbeck Mara beszélgetett.
James McCartney brit szobrász évekkel ezelőtt döbbenten konstatálta, hogy a szeméremajak-korrekció a leggyorsabban terjedő plasztikai műtét Angliában. Úgy gondolta, a jelenséggel szemben tennie kell valamit. Ebből született a Nagy vaginafal, amelyet számos művészeti fórum az utóbbi évtized legütősebb alkotásaként aposztrofált.
A másság nem magánügy, a homoszexualitás nem a szexről szól, és melegnek lenni igenis jó: bizony, még Magyarországon is. Nádasdy Ádám A vastagbőrű mimóza címmel esszékötetet (ahogy ő fogalmazott: etológiai ismeretterjesztő-könyvet) írt a melegekről – a könyvbemutatón a szerzővel Grecsó Krisztián beszélgetett, a könyvrészleteket pedig Kulka János olvasta fel.
A Saul fia címszereplője a cannes-i filmfesztivál egyik legnagyobb szenzációja: sokan a versenymezőny legjobb színészének tartják. Röhrig Gézával, aki negyvennyolc év élettapasztalatával építette fel a karaktert, a világpremier után beszélgettünk Cannes-ban és Budapesten.
Gulyás Gábort választotta Szentendre közgyűlése a nem önszántából távozott Kálnoki-Gyöngyössy Márton helyére a városi múzeum élén. Gulyás változásokat ígér.
Sorozatunkban az idén 150 éves Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2015-ben, Forgách András és Radnai Annamária osztályában végző színházi dramaturgokat mutatjuk be.
Társadalmilag és lélektanilag is érzékeny drámát készíteni nagyon nehéz, a grúz származású George Ovashvilinek viszont sikerült Oscar-díjra jelölt, Karlovy Varyban diadalmaskodó Kukoricasziget című filmjében, melynek gyönyörű képei a neves magyar operatőr, Ragályi Elemér nevét dicsérik.
„Előbb természet után dolgozni, azután fess képzelet után szabadon” – fogadják a látogatót Csi Paj-si szavai a Magyar Nemzeti Galéria A természet igézete című kiállításán. A kínai festő szavai arra is utalnak: csak a fegyelmezett elme lehet igazán szabad.
„A szövegelés 50-60 év alatt nem változik sokat. Ami változott, az irodalmi köznyelv” – hangsúlyozza Barna Imre, J. D. Salinger leghíresebb regényének legújabb magyar fordítása kapcsán készült interjúban. Mindennél fontosabb, hogy a fiatalok ne csak hírből ismerjék a régi nagyok munkáit, hanem kedvet kapjanak saját élményeket szerezni.
Csendesen beszélgettek egy tea vagy kávé mellett, miközben tankok vonultak mellettük, rendezvényeket pedig egy kibérelt hajón tudtak csak tartani. Idén harminc éve alakult meg az Örley Kör, az évfordulóra pedig a Petőfi Irodalmi Múzeumban emlékeztek. – Nagy Márta Júlia tudósítása.