A néhai Cornelius Gurlitt gyűjteménye sorsának rendezésével megbízott munkacsoport Claude Monet tájképére bukkant a májusban elhunyt német műgyűjtő egy bőröndjében.
„Deleuze filozófiája úgy jelenik meg, mint a rendellenes vagy erőszakolt mozgások filozófiája. Ez a filozófia abban a legszigorúbb, legmértéktelenebb és legszisztematikusabb kísérletben alapozódik meg, amely arra irányul, hogy jegyzékbe vegyük azokat a rendellenes mozgásokat, amelyek átszövik és keresztezik az anyagot, az életet, a természetet, a társadalmak történetét” —
Ways of Looking címmel jelent meg Ossian Ward vezető brit kritikus új könyve, melyben a szakzsargont mellőzve magyarázza, hogyan érdemes élvezni a néha idegesítően érthetetlen mai művészetet.
„Szeretném, hogy a műemlékvédelem soha többé ne legyen megközelíthetetlen elefántcsonttorony”- mondta el Sághi Attila, a Forster Központ új elnöke, akit L. Simon László a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes mutatott be szeptember 4-én a volt Honvéd Főparancsnokság aulájában.
A Facebookon kitört versőrület mindenkit másképp mozgat meg. Van, aki lelkesen posztol és hív ki másokat, van, aki azt írja meg, miért rühelli az egészet. Sokakban ez az egész a régi iskolai verselemzéseket idézi fel.
Új kötete címébe egy kérdés került (Ott mi van?), és számomra úgy tűnik, mintha ezúttal a korábbinál is több lenne a kétség, a bizonytalanság, amit a versalany kifejezésre juttat. Állandóan pontosítja, kiegészíti mondandóját, egyértelműen semmit nem akar, vagy nem mer kimondani, ehelyett körüljár, tapogatózik, nem állít, inkább kérdez. Jól látom ezt?
Ady Endre tengerparti kalandozásai. Szabó Lőrinc emléktáblái az Adrián. A költő, akit piros delfinek vonszoltak. A jegenyéket elsodró özönvíz. Kisfiú a tengerparton. A befagyott tenger Havanna partjainál. A hat legnagyobb magyar vers, amelyet a tenger ihletett.
Eddig tartott a barcelonai mester, Jaume Vallcorba földi pályafutása, aki sokak szerint a legelegánsabb spanyol könyvkiadó volt, és nem utolsó sorban a legtöbb magyar szerző művét is ő jelentette meg Spanyolországban. - Pávai Patak Márta emlékezik a nemrég elhunyt, legendás kiadóra.
Az eredetileg tervezettnél egy hónappal tovább, 2014. október 31-ig várja látogatóit a pécsi Leonardo-kiállítás, amely minden eddiginél több látogatót csalogatott a Janus Pannonius Múzeum falai közé az elmúlt 4 hónap során. A meghosszabbítással az egyéni látogatók mellett az iskolás csoportoknak szeretnének kedvezni.
A nevem Páll Mónika. 28 éves vagyok. A Kaposvári Egyetem Művészeti karának színművész szakára járok. Most írom a szakdolgozatomat - ha a Jó Isten is úgy akarja - a Gyógyító Művészetből. Ez az álmom. Ez a feladatom itt a Földön. 2014. február 21-én műtöttek másodjára agydaganattal. Azóta több terápiát kaptam. Volt, ami segített, s volt, ami nem.
Idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a Théâtre du Soleil, amely a kollektív színházi munka "megvalósult utópiája" miatt egyedülállónak számít a kortárs művészeti világban. Ariane Mnouchkine francia rendezőnőnek a Párizshoz közeli Vincennes-i erdőben működő társulata az évforduló alkalmából Shakespeare Macbeth című tragédiáját vitte színre.
Fotóutca Fesztivál néven közös rendezvénysorozatot szervez október 9. és 12. között a Nagymező utcában a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ és a Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház.
Németh Dorkával megállapítjuk, hogy a Kovács Ferenc Dávidból valószínűleg több is létezik, és mindegyik példánya a JAK-tábor különböző külső és belső helyszínein található meg. Ezek a Kovács Ferik mindenhol ott vannak és mindenhol hallható a hangjuk, akkor is, ha ébren vannak, és akkor is, ha alszanak. Aztán ott van Szegő Jani, aki az irodalmi programok mellett úszik, fut, focizik és kosarazik, ráadásul még a védjegyének számító szóvicceit is folyamatosan gyártja.
Idén 22. alkalommal rendezik meg Balatonfüreden a Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőverseny díjátadó ünnepségét. Szeptember 6-án és 7-én könyvbemutatókkal, ünnepi díjátadóval és gálaműsorral várják a szervezők az érdeklődőket.
Ilja Ehrenburg zsidó származású szovjet-orosz író 1928-ban írja meg „Lasik Roitschwantz mozgalmas élete” című művét. E modern pikareszk regényben a 20-as évek Szovjetuniójának, Európájának és Palesztinájának szatirikus kritikája olvasható, és emellett egy kelet-európai zsidó szabó tragikomikus életén át örök igazságokat fogalmaz meg az emberségről és annak hiányáról.
Reggel hét óra magasságában nem igazán tudok nagyobb büntetést elképzelni a lakótárs iszonyú hangerejű és intenzitású horkolásánál. Büntetés minden korábban elkövetett bűnömért, és olyanokért is, amiket el sem követtem. De még a horkolás okozta szenvedés is fokozható: a kolléga fél órán keresztül zenélő ébresztőórája mindenki más felébred a szobába, kivéve annak horkoló tulajdonosát.
Kemenczky Judit kivételes tehetségű és nehezen besorolható művész volt: költő, képzőművész, orientalista, a Fölöspéldány művészeti csoport egyik alapítója. A Parnasszus folyóirat irodalmi estjén idézték fel művészetét pályatársai: Györe Balázs, Temesi Ferenc, Ladik Katalin, Papp Tibor.
Nálunk nem volt véres a rendszerváltás, a beszélgetésből kitűnik: az ilyen események hiánya miatt nehéz meghúzni a cezúrát. A legjobban Fehér Renátó foglalta össze, miért kiemelkedően fontos a téma: az asztalnál ülők között bárha nagy is a korkülönbség: egyben megegyeznek, mindenki számára a legfontosabb dátum 1989. - A szemesi JAK tábor mai netnaplóját Braun Barna jegyzi.
Ez a webhely a Google és a StatCounter cookie-jaival kínál szolgáltatásokat és elemzi a forgalmat.
Az IP-címed és a felhasználói ügynököd a teljesítmény- és biztonsági mérőszámokkal együtt
megosztásra kerül a Google-lal és a StatCounter-rel a szolgáltatás minőségének biztosítása,
a használati statisztikák elkészítése, valamint a visszaélések észlelése és megoldása érdekében.
A honlap további használatával elfogadod ezeket a feltételeket.