Szemle

Csaknem 300 festőművész alkotásaival várja a közönséget hétfőtől november 2-ig Budapesten és vidéken a 13. alkalommal megrendezett Magyar Festészet Napja (MFN) eseménysorozat.

Tovább az inforadio.hu cikkére >>>

"...az irodalom hídján keresztül közeledjen egymáshoz a magyar és a svéd kultúra".

A Balassi Intézet és a göteborgi könyvvásár szervezőinek megállapodása szerint 2015 őszén, szeptember 24. és 27. között Magyarország lesz a díszvendége a 31. göteborgi nemzetközi könyvvásárnak.

Tovább a kulturport.hu cikkére >>>

Aki valamennyire ismeri Csobánka Zsuzsa korábbi prózai műveit (Belém az ujját, Majdnem Auschwitz), aligha lepődik meg azon, hogy a férfi-nő viszony, a szexualitás és a rajta átvillanó, rejtőzködő érzelemvilág új regényében, A hiányzó testben is központi szerepet kap. Csobánka a karakterek helyett a viszonyokra, a párhuzamokra és az összefüggésekre, az ezeket változatos formában megjelenítő motívumokra helyezi a hangsúlyt. A szereplők szinte nem is rendelkeznek jellemmel; csupán egy-egy jelzésszerű modorosság, testrész vagy mozdulat marad belőlük, továbbá a lecsupaszított emberi kapcsolatok. - See more at: http://irodalmijelen.hu/2014-okt-7-1356/beteges-szerelem-peldatara#sthash.mDspatVT.dpuf

Tovább az irodalmijelen.hu cikkére >>>

Kicsit szkeptikus voltam ezzel a regénnyel. Meglátva a címet és a szereplők neveit, no és magát a fülszöveget, hát, nem igazán keltette fel az érdeklődésemet. Aztán mégiscsak elolvastam, és ó, a fenébe is de bántam volna, ha kimarad az életemből az EPIC. A Manó könyvek ismét nagyon jól döntött, a szuperjó D.A.C. mellett pedig lett még egy szerethető, realisztikus, elgondolkodtató és hatalmas minőséget képviselő könyvsorozatuk. Én pedig úgy jártam, hogy már nem csak a DAC köteteinek a friss megjelenését várom majd nagyon, hanem immáron az EPIC-ét is. Sőt, ezt halkan súgom meg, az EPIC még Flóra kalandjaitól is jobban tetszett.

Tovább a media-addict.hu cikkére >>>

A Fülöp-szigeteki Jordan Mang-osan már díjat is nyert különleges technikájával, sőt azt gyerekeknek is oktatja. A férfi a nagyítójával kiégeti a farostlemezt, így készít portrékat vagy tájképeket.

Tovább a vs.hu cikkére >>>

Az 1979 óta létező Magyar Formatervezési Díj az ország legrangosabb elismerése a designszakma számára. Az idei díjátadón az artPortal is ott járt, íme az öt kedvenc pályamunka.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

A megjelenő kiadványok számát nézve reménytelen vállalkozás mindegyikről írni, éppen ezért arra gondoltunk, legalább a legkelendőbb címeket felsoroljuk. A lista az adott hónap eladásai alapján készül, és szándékosan nem kategóriákra bontva adjuk közre.

Tovább az ekultura.hu cikkére >>>

Egy óriási emberalak mászik ki a földből a Gresham palota előtt.

A Széchenyi téren vasárnap reggel felhúzott szobor a hét második felében rendezett Art Market egyik installációja, Hervé Loránth Ervin műve, a címe Feltépve.

Tovább a hir24.hu cikkére >>>

Visszatérő problémám például, hogy használhatok-e valamilyen enyhe korabeli szlenget, például hogy a diáklányok "cigarettáznak" vagy "cigiznek"-e titokban, "ebédelni" vagy "kajálni" érkezik-e az egyik fiatal nő a barátnőjéhez. - Írók írókról sorozatunkban ma G. István László kérdései nyomán Rakovszky Zsuzsa vall a tavalyi Nobel-díjas Alice Munróról.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

A Goncourt-díjas francia íróval, Jean Rouaud-val a magyarul most megjelenő Jeles férfiak című könyvének bemutatója alkalmából beszélgettünk. Megtudtuk, hogyan repítette a díj az újságosbódéból az egyetemi katedráig, és azt is, hogy az írásnak tisztító ereje van.

Tovább a marieclaire.hu cikkére >>>

A Nemzetközi Képzőművészeti Filmszemlét idén október 15. és 19. között tartják meg Szolnokon, ahol filmvetítésekkel, kiállításmegnyitókkal, workshopokkal, színházi előadással, designpiaccal, koncertekkel várják a látogatókat. A Tisza Moziba a Kultúra.hu csapata is kiköltözik.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

Kerékgyártó István Hurok című regényének színpadi változatát mutatta be Geldreigen címmel a stuttgarti Theater tri-bühne pénteken.

Tovább a szinhaz.hu cikkére >>>

A Kiszorultak társadalmi integrációjára jelenleg kevés alkalmasabb kulturális kísérletet látok a slam poetrynél. Ez az ígéret arra is lehetőséget kínálhat, hogy megteremtődjön valami (szükségszerűen alacsony belépési küszöbbel), amit konszenzuális művészetnek nevezhetünk. Ez a kiszolgáltatottak hatalma. Ha ez nem sikerül, akkor lehet, hogy elveszünk. FEHÉR RENÁTÓ ÍRÁSA.

Tovább a revizoronline.com cikkére >>>

Miközben idehaza továbbra sincs friss hír a jövő évi Velencei Biennálén való részvételünk ügyében, egyre több helyen már megszületett a döntés. Ismét 7 művészt mutatunk be, akik tuti résztvevők.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Lemberg oly mértékben Közép-Európa, olyan nagyon Graz és Prága és Nagyvárad és Szabadka és Krakkó, hogy az első pillanattól fogva megvolt minden. – Méhes Károly tudósítása a Lvivi Könyvvásárról.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

A sorozat első része népszerűnek tűnt – talán azért is, mert ez is egy jelzés volt: annál azért jobban benne vagyunk a nemzetközi vérkeringésben, mint sokan gondolják. Íme, újabb bizonyítékok!

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Forrás:
http://www.livreshebdo.fr/article/le-francais-patrick-modiano-prix-nobel-de-litterature-2014
http://www.theguardian.com/commentisfree/emma-brockes-column/2014/oct/09/patrick-modiano-nobel-prize-literature-prize-philip-roth-loser

2014. október 9-én, tizenötödik alkalommal kapta francia szerző az irodalmi Nobel-díjat. Családja révén meghatározó élménye volt Franciaország német megszállása a második világháború idején, műveiben nagy szerepet kap az emlékezés, a múlt feldolgozása. Igaz ez első sikereire, a Les boulevards de ceinture (1972) című regényére és a Sötét Boltok utcájára (1978) is.
Magyarul olvasható további kötetei: Dora Bruder; Augusztusi vasárnapok; A Kis Bizsu.

Móricz-konferencia az ELTE-n – Budapest, ELTE BTK, 2014. szeptember 24–25.

Móricz Zsigmondot sokáig a paraszti világ krónikásaként, a társadalmi viszonyok realista ábrázolójaként, a népi írói mozgalom előfutáraként tartották számon, s – ahogy arra Tverdota György is utalt a Lábjegyzet… című beszélgetéssorozat egyik alkalmával – megítélését még mindig erősen meghatározza a hatvanas évek irodalmi recepciója. Az ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke a Petőfi Irodalmi Múzeummal és a Móricz Zsigmond Társasággal együttműködve egy olyan konferencia megszervezésére vállalkozott, melynek előadói (mint például Kulcsár Szabó Ernő, Szilágyi Zsófia, Benyovszky Krisztián, Faragó Kornélia, Szirák Péter, Angyalosi Gergely, Gintli Tibor, Fráter Zoltán, Cséve Anna, Hamar Péter és Baranyai Norbert) nyelvi-stilisztikai szempontból közelítették meg és olvasták újra az író alkotásait.

Tovább az irodalmiszemle.bici.sk cikkére >>>

- Mi a történelem? - kérdezte a lány.
- Egy angyal, amely háttal száguld a jövőbe. – felelte a fiú – A történelem egy rakás szemét, egy halom ócskavas és az angyal visszarepülne, hogy rendbe tegye a dolgokat, de a Paradicsom felől tomboló vihar elsodorja őt, vissza, a jövő felé. Ezt a vihart fejlődésnek hívják…

Tovább az ekultura.hu cikkére >>>

Én nem elmenekültem Magyarországról, a saját hazámból – ahol mellesleg idegenként üldöznek és halálraítéltek – hanem kimenekítettem magammal egy darabot abból a kultúrából, amire valaha büszke volt a világ, manapság azonban pont otthon már nincs rá kereslet, mert a vészjós tömegpszichózis általános méreteket öltött. Bár már nem vagyok rá büszke, de soha sem tagadom meg, hogy magyar vagyok és cigány.

Glonczi Ernő költő, műfordító naplóbejegyzéseit közöljük mostantól új sorozatunkban. A miskolci cigány embernek nem volt maradása, elindult szerencsét próbálni – 51 évesen… Az RSK olvasóival megosztja örömét és bánatát.

Tovább a romasajtokozpont.hu cikkére >>>