Ady vagy Petőfi? Faludy vagy Pilinszky? Weöres vagy Radnóti? Esetleg valamelyik kortárs költőnk verse utazzon a Holdra? Most itt a lehetőség, hogy mindenki maga döntse el: melyik magyar verset helyezzük el a Holdon örök mementóként!
November 28-án ismét Merényletre készülnek az Átrium Film-Színházban. Gergye Krisztián produkciója – Peter Weiss Marat/Sade című drámájának sajátos revüváltozata. A darabot Fullajtár Andrea és Takács Katalin főszereplésével, tizenkét női előadó – színész, táncos, énekes – szólaltatja meg a budai játszóhelyen. Az előadásról Szalontay Tünde színésznővel beszélgettünk.
Pallag Zoltán Noirja a nőkről szól. Mind a (legalább) huszonhat, de különösen a q. osztályukról: „q., akiket versbe írtak” (A nők — 13). Vannak olyan nők, például a szegény Zolit megbüntető csúnya kaller, akikre — mint Petri Napsütötte sávjában az aquamarin szemeket — át kell ruházni valamit a szeretett nőből, hogy egyáltalán hozzájuk lehessen szólni: „ideképzelem az arcod az Astoriára / ezek alá a vörösre festett zsíros tincsek alá / ennek a nőnek a hurkás nyakára / hogy magabiztosan belehazudhassak / akárha neked hisz tudod nem tudom / mással elképzelni egyedül veled / veled / egyedül” (Szegény Zoli — 14). Vannak olyan nők, akiken szegény Zoli fiatal kora ellenére túl van: „a harmincötön innen és túl / néhány nőszemélyen” (Emlékszem — 17).
Jövő ősszel költő-író és kritikus-szakot indít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara.
A Kreatív Írás és Művészeti Kritika mesterszakon a már szinte hagyományosnak mondható kreatívírás-képzéseket színműírói, műfordítói, filmforgatókönyv-írói, gyerekkönyvírói, kritikaírói oktatással egészíti ki a nemsokára induló mesterszak.
Havasréti József a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék docense, az elmúlt egy évben két könyvet írt és két díjat is kapott. A Szerb Antalról írott monográfiájáért ARTISJUS-díjjal, irodalmi munkásságáért és első regényért - Űrérzékeny lelkek - Déry-díjjal jutalmazták 2014-ben.
Máté Angi Az emlékfoltozók című mesekönyve a gyermekvilágtól első pillantásra távol eső témába vezeti az olvasóit, hiszen az emlékezési folyamatok identitásalakító tevékenységébe nyújt betekintést. Az emlékezet problematikus természetének tematizálásával a mesék megpróbálnak szembeszegülni az emlékezési műveletek működési hibáival: a felejtési mechanizmusokkal[i], amelyek megakadályozzák a múlt felelevenítését.
A Google Glass, az Oculus Rift, a Layar, az Xbox Kinect és számos egyéb, a kiterjesztett, illetve a virtuális valóságot alkalmazó eszköz és program próbálható ki a Kép és képtelenség című interaktív kiállításon hétfőtől a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.
A budapesti közönség a Határon Túli Magyar Színházak Szemléjén már láthatta Székely Csaba Szeretik a banánt, elvtársak? című, Ceauşescu-kort megidéző monodrámáját, amely november végén a Játékszínben is műsorra kerül. A történetet egy autista fiú, Robert szemüvegén keresztül láthatjuk, akit Sebestyén Aba kelt életre. Néhány nappal a bemutató előtt beszélgettünk vele.
Női nevekkel címzett novellák füzére – ez a Veszett paradicsom, Cserna-Szabó András legújabb kötete. A cím Sarkadi Imrére, sőt John Miltonra utal, de Cserna-Szabónál nem Lucifer és a lázadó angyalok küzdenek Istennel, hanem néhány földi halandó találja meg a Mindenhatót. Huszonhét történet férfi és nő tojáshéjon járkáló kapcsolatáról. Mert az író szerint minden párkapcsolat erről szól. Sőt az élet maga is. A beszélgetés tegező formájára pedig magyarázat: az író – újságírókolléga is. - See more at: http://www.168ora.hu/arte/cserna-szabo-andras-irodalom-veszett-paradicsom-gasztronomia-nej-gyorgy-131669.html#sthash.T0WBtkS4.dpuf
Hat év építkezés és elképesztő technikai nehézségek leküzdése után október végén megnyílt a nyugat-párizsi Bois de Boulogne-ban az amerikai sztárépítész Frank Gehry tervezte üvegfelhő.
Tudósításban olvasom az idei vásárhelyi könyvvásárról: „Van jövője a könyveknek – ezt bizonyította az a tény is, hogy a Színház téren 170 diák Babits Mihály Ritmus a könyvről című versét szavalva nyitotta meg az idei könyvvásárt.” Idézem én is két szakaszát:
Egy bécsi gangban dolgozott, egy eszpresszóban, kiflit, kávét, kapucsínót, reggelit szolgált fel. Danke, bitte schön, mondta gyakran és kedélyesen, pedig ez a három év végtelennek tűnt és vigasztalannak, ennél még a Márton Áronban is jobban érezte magát. Egyetlen vigasza az volt, hogy időnként magyarok is bevetődtek ide, nevettek és lökdösték egymást, aztán meglepődve tapasztalták, hogy valaki érti a nyelvüket, és elcsendesedtek egy pillanatra.
Makovecz Imre (1935–2011) Kossuth-díjas magyar építész Makovecz – Rajzok címmel 50 szabadkézi rajzából nyílik kiállítás a berlini műszaki egyetem építészeti múzeumában 2014. november 20-án, csütörtökön, az építész születésnapján a Collegium Hungaricum kulturális intézet és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szervezésében. A tárlatot Csernyus Lőrinc építész, kurátor, Makovecz-tanítvány nyitja meg.
A kötet nem csak a saját test és saját lét élményével kíván foglalkozni, a költőnő lírai testalteregókat „növeszt” ebben a fokozottan egymásba fonódó világban.
Fordulópontok címmel tizenhat ország huszonhat alkotójának műveiből nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A 2015. február 15-ig látogatható tárlat az EUNIC és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria közös együttműködésében jött létre.
Minden filmjével kockáztat, és vállalja a konfliktusokat. Most is egy számára eddig ismeretlen műfajhoz nyúlt: westernt rendezett a magyar pusztában. A magyar társadalom legnagyobb hibájának azt tartja, hogy az érdek- és nem értékközösség, és hogy a politika illetve a kulturális közeg is egyre jobban elfeledkezik a vidékről. Hajdu Szabolcs szerint kiszámíthatatlan, hogy mikor telik be a pohár a most még csak zúgolódó Facebook-Ludas Matyiknál, és mikor lesz elegük az embereknek az elnyomó Döbrögikből. A mindig bátran nyilatkozó Hajdu Szabolccsal beszélgettünk.
A Helsinki Bizottság hat jeles írót arra kért föl, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének a civil szervezet számára különösen becses cikkeire írjanak verset, novellát, irodalmi szöveget. Ezeket a 25 éves egyesület születésnapi ünnepségén adták elő Keszég László rendezésében. Közreműködött: az Amoeba zenekar, Rezes Judit, Keresztény Tamás, Kiss Diána Magdolna és Szilágyi Kata.
Már két hete megnéztem az új Ken Loach-filmet, a Tiltott táncokat, és azóta azon gondolkozom, miért okozott csalódást, miközben újra megnézném. Persze így megy ez a kedvencekkel.
Ez a webhely a Google és a StatCounter cookie-jaival kínál szolgáltatásokat és elemzi a forgalmat.
Az IP-címed és a felhasználói ügynököd a teljesítmény- és biztonsági mérőszámokkal együtt
megosztásra kerül a Google-lal és a StatCounter-rel a szolgáltatás minőségének biztosítása,
a használati statisztikák elkészítése, valamint a visszaélések észlelése és megoldása érdekében.
A honlap további használatával elfogadod ezeket a feltételeket.