Keresés a honlapon:

Pfeiffer Gábor: Emigráns blues

 

 

 

 

Pfeiffer Gábor
Emigráns Blues

 

Ha az ötvenes-hatvanas években születtél és voltál még katona vagy úttörő, ha szereted Hobo szövegeit, dalait és elmondhatod magadról, hogy szinte az egész életedet végigkísérték, ha érdekelnek egy vendégmunkás viszontagságos kalandjai, ha haza készülsz vagy éppen most mennél külföldre dolgozni, akkor jó könyvet tartasz a kezedben. Megtudhatod többek között, hogy a történet főhőse miért járta végig ezt az utat és végül miért döntött úgy, visszatér a szülőföldjére. Ez a kötet egy titkokkal teli személyes vallomás, amiben megismerheted az író gondolatait erről a sokak által tévesen elképzelt világról. Közben bebarangolhatod Ausztria különböző tájait, Alsó-Ausztriától Tirolig és még talán kedvet is kapsz egy kisebb vagy nagyobb utazásra.

Mivel a hatvanas évek szülötteinek generációjához tartozom, kora gyermekkoromtól szoros viszony fűz a zenéhez, a blueshoz, a rockhoz. Valamikor 1980 körül ismerkedtem meg a Hobo Blues Band-del, Hobo munkásságával, ami a mai napig nagy hatással van rám. 

2012-től 2018-ig Ausztria több pontján is dolgoztam vendégmunkásként, bár sosem terveztem, hogy egyszer majd külföldön keresem a boldogulásom. Ez a könyv erről a hat évről szól. A kötetet személyes benyomások, akkoriban született versek, novellák, és számtalan Hobo idézet teszik színesebbé. A könyv és számos fejezet címe, valamint az idézetek Földes László engedélyével kerültek felhasználásra. Ezúttal szeretnék köszönetet mondani neki: nem lehetek elég hálás, mert nélküle ma nem az lennék a ki vagyok. (A fotó éppen tizennégy évvel ezelőtt, 2008 augusztus 9-én készült Csobánkán)

 

Pfeiffer Gábor

 

Mikor Gábor felkért, nagyon megtisztelve éreztem magam. A Lábnyomok a sárban meghatározó olvasmány volt, ezt a kötetet pedig kifejezetten vártam. Sok dolgot máshogy látunk az életben, mégis mindig megtaláljuk a közös hangot és szerintem számít a másik véleménye számunkra. Amikor elkezdtem olvasni ezt a könyvet, azt vettem észre, hogy olyannyira beszippantott, észre sem vettem, ott zötykölődöm Gáborral a kocsiban Ausztria felé menet. Kettőt pislogtam, és együtt sírtam vele. Amikor azt írja, bántja valami, éreztem a gombócot a torkomban miatta. Nagyon kevés esetben éreztem ilyet, talán csak Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet című regénye volt ennyire szomorú, mégis pozitív. A család szeretete, a soha fel nem adás, a gerincesség és a mindig előre története ez, ami talán aktuálisabb, mint valaha. Bár megrágott, az egyik legjobb könyv, amit mostanában olvastam. Szeretni fogjátok.

 

Szénégető Richárd "Ric$" Zenei újságíró, podcaster

 

 

Pfeiffer Gábor: Emigráns Blues. Szülőföld Kiadó, 2022

 

Olvass bele!

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2022-08-03 20:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.