Videó

A Kincskereső videója.




Keresés a honlapon:


Bánfai Zsolt versei (Hangoló, A lassulás dinamikája, Határvonalak)

 

 

 

 

Hangoló

 

éltem én is, mint kőszobor –

ártéri krisztus a víz alatt,

 

de a városokat meztelen lábbal járom a szélben –

gyűrött kottám nyirkos bőrömre tapad

 

hűvös áramlattal érkezel, szemed vérmező –

életem hullámsír, öledben örök temető

 

 

 

A lassulás dinamikája

(reflexió egy razglednicára)

 

Emlékeinket is elbontja végül a hajnal.

A kredencen zacskókba töltött, tartós napsugár.

Szilánkok között a folyosón pózolsz –

kezedben tükör. Karodon gyermekarcú halál.

 

 

 

 

Határvonalak

 

a túloldalon puritán életet ígérnek –

olajfák árnyékába akad a szél –

törésvonalakon billeg, s az est kivár

 

új embertelenséget álmodva

bokrok közt siklok, mint lőtt vad nyoma –

a megváltottak kezében iránytű,

 

talpuk alatt ösvény roppan –

kezemben kopott óra, a lámpa világa

mint holdfény-kéve istállókban

 

folyosó fénye hull a hóra

egy zuhanyrózsa szenteltvizet prédikál –

tócsákban üli börtönét a láthatár

 

 

 

  
  

Megjelent: 2020-08-10 18:00:00

 

Bánfai Zsolt (Mohács, 1965) költő, nyelvtanár, fordító

 

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.