VideóMénes Attila videója Keresés a honlapon: |
Csorba Piroska versei (Vigyázz rám!, A remény dala)
VIGYÁZZ RÁM! Szapphói strófákban
Végre itthon! Már alig él a szívem! Benn a házban nem fenyegetsz, te vírus! Ég a villany, és koronát a lámpa- glória tesz rám.
Ágyba bújva, újra a régi vágyak éjre várnak. És aki így csinálja, jó. Ki mégse bírja bezárva, kintre óvatosan csak!
Lásd, a szájmaszk véd, amig – ó –, a vírus- vész alább hagy majd. Rizikó, amíg tart. Gond a járvány. Illan a kór, a vész majd. Jól te vigyázz rám!
A REMÉNY DALA Anyegin-strófákban
Barátaim, az én szavamra figyeljetek, mert a nagy ég küldött engem sokadalomba és a távoli messzeség. A koronavírus gaz járvány, köztünk pusztít, akár a sátán, szedi az áldozatait, móresre minket így tanít. Ki felelőtlen és nem vigyáz, végül csak magára vethet, szaporán hányhat keresztet, ha elviszi övéit a gyász. Akit nem hat meg semmisem, meddig járkál közömbösen?
Addig, amíg el nem éri őt a balsors, a szörnyű végzet, s a többi óvatlan követőt –, akkor majd bárgyún csak nézhet. A halál iszonyú nagy csapás, aki mindenkinek vermet ás, vak végzet annak a neve. Belekerül a teteme az embernek, ki nemrég még élt, s úgy kacagott, úgy nevetett, annyi mindenkit szeretett, lelkesen magyarázott, beszélt. Most fekszik mereven, holtan, ha szólna, mondaná: voltam.
Kiterjedt s nagyon nagy a veszély, siessen mindenki haza, megbetegedhet mind, aki él, óvhat az otthon négy fala! Maradjon veszteg, ki maradhat, örüljön, hogy nyugodtan alhat, hogy semmi meg nem zavarja, és senki nem háborgatja. Ne feledje el, hogy a remény nem hagyja el azt, ki bízik benne, és kiben még izzik itt a földön a mennyei fény. És eljön, mit sokan várnak: vége lesz a bezártságnak.
Megjelent: 2020-08-09 06:00:00
|
