Kiss Anna Mária versei (Szegény öregek panaszai, járvány idején, Ráismerés a péntekre (énvers), Hangjáték a tónál)
Szegény öregek panaszai, járvány idején
A lányom nem érint meg engem,
az út bal oldaláról ordítja át
a halál jobb oldalára, hogy szeret.
A járdaszegélyen lépegetek,
mint a rossz gyerekek.
Kapuk alatt bújok,
hogy lássam a reménykedő
tekintetét,
de ő nem néz rám,
csak megy anyátlanul – valahová.
ráismerés a péntekre ( énvers )
valaki hozzáfért az adataimhoz
és aranyhajszálakat tűzött az agyamba
nem akarom tudni miért
a szemem romlását se aranyban mérem
az se baj ha ezüst a barnába vegyülő napfény
az se ha kiterítenek úgyis
egy dolgot nem felejtek úgy sem
ha a fákat kivágják ott marad a gyökér
és azt se hogy a barnában ott az arany
meg az aranyban az ősz
most ki akar vágni valaki
és ultrahajtok valami után ami az enyém
és az a valami én vagyok
és az megérdemli hogy fű legyen
Hangjáték a tónál
Szélcsend van,
évek óta dobol a fülemben:
Jó lenne otthon lenni már.
Elhelyezni valamilyen másik csöndbe,
abba múltkoriba,
amikor a csöndek
láthatatlanok voltak
és nem némák,
mint ez a mostani csend.
Szép lenne ez,
de a madarak hallgatnak,
jó lenne otthon lenni már.
Mama kenyeret sütött,
kemény volt a héja,
tejbe mártogattuk a kérges tenyerét.
Megjelent: 2020-07-27 18:00:00
 |
|
Kiss Anna Mária (1964 - 2022) költő |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
