Videó

Az Archivum Roma csatorna videója




Keresés a honlapon:


Kántor Zsolt versei (Millió illúzió, Az emulzió-verzió, Öböl, pitvar)

 

 

 

 

Millió illúzió



A színlelés megkerülhetetlen.

De maga a produkció kerek.

Van benne igazság. Eggyé forr a spiritusz

és a tett.

Ki kell találni! Művelni.

Mérgező műgond van a hazugságban.

Kiszaladnak a szavak a szájon.

Azután bánom. Habár megcsináltam.

Az olvasás infúzió.

Ömlik millió illúzió.

Nem mindig esztétikus a jó.

A morál hamar elillan.

Erek és belek között, belül alakul

a hittan.





Az emulzió-verzió



Mennem kéne. A készségek késnek.

Még leírom, hogy a nyelv beletörődött

abba, hogy élek. Mert gonosz volt, mégis féltett.

Eldugta előlem az Igét.

De megtalált az ének.

Megkóstoltatta velem a név

nélküli bibét.

Szerettem a világot.

Nem volt meg bennem

az Atya szeretete.

Pedig valaki meghalt miattam.

S ez a tény mindenestől megevett.

Aki bennem lakik. Ki lehet?

Az ihlet? Vagy maga az Arkhé, az Eredet?

Érdekli a lelkem az Eget?

Na! Majd átírom a gén készletet.

Most az ajtón kimegyek.

A lépcsőn le. Fel a buszra! Várnak a hegyek.





Öböl, pitvar



Éjjel a szótár vizsgálja a lelkem.

S felizzik egy elmerült elmélkedés.

A tanulás a felejtésnek nem enged.

Mint brokátok, stólák között a kés.



Lépcsők vezetnek minden tervhez.

Egy ponton a járás lejár.

Mint versben az idő. Új dimenzió a nyár.

S ízetlenné lesz, amit télire eltett.



Már előre eldönti, hogy a másiké a gond.

Bizalmatlansága sótlan hatalom.

Reakcióként alkalmaz egy elvet.



Mintha nem is rólam lenne szó.

Amikor meg is érinthetne, mellettem elmegy.

Helyeslése kárhoztat. És firtató.





  
  

Megjelent: 2020-02-20 14:00:00

 

Kántor Zsolt (1958) költő, író, szerkesztő, pedagógus

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.