Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Csapó Angéla versei (Bajaim az idillel, Szóval)

 

 

 

 

Bajaim az idillel

Mikor a konyhaasztalnál olvas, 
miközben répát pucolok, 
mikor álmomban a kezem megszorítja, 
mikor azt mondja a telefonba, 
hirtelen váltással, 
hogy nem, nem hagylak szarban, 
mikor mézszínű fény 
és magzatvíz áramok, 
mikor szeretetünk csupaszon, 
jóságunk felfakadva, 
akkor úgy szeretném, ha újra 
rám vágná az ajtót, 
és csak lebaszná a szatyrot, 
ha elege lenne belőlem, 
és alig várná, hogy lelépjen, 
ha még úgy tékozolnánk egymást, 
mint akik halhatatlanok. 



Szóval

A magamfajta akkor ír, ha nem beszélhet. 
Nem tehetem jóvá az érzést, amit elkövettem. 
Vacogok a ki nem mondott, elképzelt szavaktól, 
de mivel mi ketten beszélni nem fogunk, 
sose tudom meg, mi a vád pontosan. 
Ha szót kapnék, elmondanám, hogy 
nem akartam volna többet, mint amit 
szívesen adtál volna magadtól, 
és uralkodtam volna magamon, hogy csak  
annyit adjak, amennyit elviselsz belőlem, szóval,  
hogy ha öröm nem lehetek, akkor inkább ne legyek semmi, 
de tudom, hogy számtalan dolog felhozható ez ellen, 
hogy a saját szabályaimat se mindig, 
hogy tisztában saját magammal se, 
amire az utolsó, meg nem hallott szó jogán 
annyit mondanék még, amire ma jöttem rá, 
hogy érdekeltél, érdek nélkül, mint valami rejtvény, 
és azt se bántam volna, ha kifogsz rajtam.



  
  

Megjelent: 2019-07-21 14:00:00

 

Csapó Angéla (1970)

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.