Deák-Sárosi László: Álmok a tengerekről
(A „Teremrés” című kötetből - 1992.)
I.
Mézben úszom a Nap fele,
Lusta, hűvös mosolytengerben.
Torkig vagyok minden jóval,
Bőröm alatt aranypénzekkel.
A Napból csalóka, rideg
Fény ömlik, szememen átsurran,
S kergeti agytekervényeim
Utasait. Mosolya éget,
Szája kerekedik és már
Ő közeledik, nem én hozzá,
Míg dermesztően tapad rám,
Ragad, nyúlik, szorít a vastag
Méz és átkristályosodik
Érzem, a testem: Cukor-arany
Konglomerát vagyok, és még
Mindig ugyanúgy evickélek.
Mézben úszom a Nap fele,
Lusta, hűvös mosolytengerben.
Megjelent: 2014-08-06 09:34:57
|
|
Deák-Sárosi László (1969) költő, író |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.