Siska Péter versei (Stációk, Eltávolítás, Kétszer hét)
Stációk
1.
Veszítesz. Minden győzelmed
félreértés volt.
Papírjaiddal a kezedben
várod, hogy nyíljon az ajtó,
de már mindenki
hazament.
2.
Végbemész. Ráncaid már
szörnyű betűkbe rendeződtek –
esténként a tükör előtt állva
hiába olvasod őket össze,
annak a szónak
sohasem volt értelme.
3.
Az ég. Vagy inkább csak
a mennyezet.
Valaki föléd hajol,
múlásod figyeli. Végtelen,
békés tenger a szeme.
Kicsordulsz belőle.
Eltávolítás
A dolgok ok-okozati
összefüggéseivel már többnyire
nem tudsz mit kezdeni.
Vagy. Jelenleg.
Ahogy a gyerekzsivaj
a szomszédos játszótéren.
Csöndben ülsz
a számodra kijelölt helyen,
távol önmagadtól.
Pöttyös labda a világ.
Nézed, hogyan gurul.
Egy gyermek áhítatával.
Kétszer hét
Dél van. A látóhatár
egy része lassan
a feledésbe csúszik:
szökni készülnek
a Teremtés rabjai,
Isten kétszer hét
napja közé.
Ő halotti ingben,
szőke ragyogásban állva
nézi őket. Mosolya
titkos, napsütötte
hely – valahol
kétszer hét nap
között.
Megjelent: 2019-05-20 11:15:00
|
|
Siska Péter (Nyíregyháza, 1984) költő
|
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.