Kis-Mezei Katalin: Látogatás
Látogatás
Jól van anyu ne tegyél szemrehányást
tudom hogy rég el kellett volna jönnöm
de most itt vagyok hát akkor hadd üljek
kicsit nyugodtan nem akarok arra
gondolni mennyi mindent csinálhatnék
ezalatt az idő alatt amíg itt
ülök te tudod egy anyának mindig
rengeteg dolga van te két gyereket
neveltél nekem három van és magam
vagyok igen egyedül mert én mertem
továbblépni pedig az én férjem
is azt mondta hogy nem engedi el a
gyerekeket csak én nem hagytam magam
és utána az önérzetével fel
lehetett törölni a padlót te nem
tudtad megtenni szép voltál és gyönge
apu volt erős helyetted is olyan
erős volt hogy még nekem is el kellett
futnom ha nem akartam belehalni
de szabad lettem hogy milyen áron azt
ne kérdezd megfizettem mindenért és
megéltem a jég hátán is ahogy te
már akkor mondtad mikor kislány voltam.
Most még maradok egy kicsit de aztán
el kell mennem legközelebb ígérem
hamarabb jövök és ne panaszkodj te
igazán ráérsz különben is az nem
igazi hogy csak meghallgatsz és mégsem
mondasz semmit lassan negyvennégy éve
pedig én szívesen meghallgatnálak.
Na jól van tényleg mennem kell leteszem
ide a virágokat tudom hogy nem
a kedvenced a szalmavirág de mit
tegyek ha egyszer az istennek sem fér
el más ezen a vacak márványlapon.
Megjelent: 2021-08-15 18:00:00
 |
|
Kis-Mezei Katalin (Budapest, 1955. augusztus 16. - Pécs, 2021. március 16.) költő |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
