Széll Zsófia: és zúg és folyik
és zúg
és folyik
amikor felkelek az a pilla
nat amikor kinyitod a szemei
met mintha varázsterpeszben
áll a világ csípőre
tett kézzel ilyen volt
a gimiben a torna
óra kapus voltam elálltam
a labdák elől egy idő
után aztán rám céloztak
egy kis véraláfutás ki a
győztes nyertes vesztes
vesztes
ég nincs mondom most
akkor is ugyanezt mondtam
ki a kapuból el a pályáról
nem a kispad hanem a kapun
át kinyitod a szemeimet
minden áldott nap felfeszíted
szürkítőt oldasz benne
ne legyen elviselhetetlenné ez a
az a kékség csak az van
hogy nagyon fáradt vagyok
talán ha elém állnál ha tágra
nyitott szemekkel is de csak
téged akkor az olyan lenne
mintha rám zárnád az
éjszakát és csak aludnék
álom nélkül
jó éjszakát
(az összekevert nevek
az élesen kirajzolódó arcok
a természetismeretleni témazárók
az egyismertes egyenletek
tárházából)
Megjelent: 2018-02-28 06:20:45
 |
|
Széll Zsófia (1976) költő, szerkesztő, műfordító, a Veranda Művészeti Csoport alapító tagja
A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat szerkesztője. |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
